a fels oktat s finansz roz s nak modelljei 1
Download
Skip this Video
Download Presentation
A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 28

A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1. - PowerPoint PPT Presentation


  • 62 Views
  • Uploaded on

A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1. Dr. Gilly Gyula Budapest, 2013 április 10. Tartalmi áttekintés. Miért van szükség egyáltalán felsőoktatásra és diplomásokra ? A finanszírozási probléma : alulfinanszírozott expanzió Ki , milyen arányban járuljon hozzá , és milyen alapon

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1.' - dixon


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a fels oktat s finansz roz s nak modelljei 1

A felsőoktatásfinanszírozásánakmodelljei 1.

Dr. Gilly Gyula

Budapest, 2013 április 10

tartalmi ttekint s
Tartalmi áttekintés
  • Miért van szükségegyáltalánfelsőoktatásraésdiplomásokra?
  • A finanszírozásiprobléma: alulfinanszírozottexpanzió
  • Ki, milyenaránybanjáruljonhozzá, ésmilyenalapon
  • Versenymechanizmusokés/vagytervezés? Mi a leghatékonyabbmódszer a rendelkezésreállóforrásokallokációjára

- Képzésiterületekközött

    • Intézmények, karok, szakok, képzésiprogramokközött
mi rt van sz ks g egy ltal n fels ktat sra
Miért van szükség egyáltalán felsőktatásra?
  • A felsőoktatásnak mindig is fontos szerepe volt:
    • Fontos alapértékek közvetítésében
    • Tudás fejlesztése a tudásért (intellektuális szabadság, független hang, innovációk, etc)
  • Újjelenség:
    • A felsőoktatás a gazdasági növekedés motorjává vált
      • Rugalmas ismeretek és készségek iránti igény
      • Foglalkoztatottság
      • Versenyképesség
tart san n vekszik a fels oktat s ir nti kereslet
Tartósan növekszik a felsőoktatás iránti kereslet
  • A technológiai fejlődés » folyamatos kereslet az új, a rugalmas, a széleskörű és a differenciált készségek, és a „tanulási képesség” általános fejlesztése iránt – emiatt több képzésre van szükség
  • A tudás „felezési ideje” is egyre rövidebb – emiatt gyakoribb képzésre van szükség
  • A túl specifikus ismeretek elavulnak és feleslegesé válhatnak – az általánosabb tudás, és az hogy képessé válunk bármit megtanulni biztosítja a szükséges munkaerőpiaci rugalmasságot
  • Nem véletlen, hogy a részvételi arányok folyamatosan növekednek minden országban
  • És semmi nem utal arra, hogy a világban ez a trend kifulladna vagy akárcsak lassulna
a tud st ke a legfontosabb n veked si t nyez
A tudástőke a legfontosabb növekedési tényező
  • „A legfőbb különbség a fizikai- és a tudástőke között az, hogy utóbbi esetében a határhozamok nem csökkenőek.” (Baldwin-Wyplosz, 2009)
  • A hallgatói létszám expanziója ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökkent.
  • A tartós növekedésa tudásfelhalmozásból, a technológiai fejlődésből és az innovációból származik:
      • „az OECD országokban érdemes megkülönböztetni a közoktatás és a felsőoktatás hatását....
      • ... a felsőoktatás bizonyult a gazdasági különbségek legfőbb magyarázó-változójának.” (Aghion et al. 2005).
a diplom sok j vedelme oecd education at a glance 2012 alapj n
A diplomásokjövedelme(OECD “Education at a Glance, 2012” alapján)
  • Magasabbéletútravetítettjövedelem, mindkétnemben
  • A diplomásokjövedelmeazéletkorralnő, azalacsonyabbvégzettségűekévagycsökken, vagymesszenemolyanmértékbennő (országonkénteltérőmódon)
  • A GDP növekedésekoráltalában a diplomásokjövedelmenő a legjobban
  • A 2009-es válságidején a diplomásokjövedelmenőtt, vagy a legkevésbécsökkent
diplom s j vedelempr mium a diplom sok j vedelme l nyegesen magasabb
DiplomásjövedelemprémiumA diplomásokjövedelmelényegesenmagasabb
foglalkoztatotts g munkan lk lis g a diplom sok k r ben oecd adatok alapj n
Foglalkoztatottság, munkanélküliség a diplomásokkörében (OECD adatokalapján)
  • A diplomásokkörében
    • a foglalkoztatottság a legmagasabb
    • a munkanélküliség a legalacsonyabb
    • a 2009-es válságeztcsakminimálismértékbenérintette
mi rt alacsony a munkan lk lis g s magas a foglalkoztatotts g s a j vedelem a diplom sok k r ben
Miértalacsony a munkanélküliségésmagas a foglalkoztatottságés a jövedelem a diplomásokkörében?
  • Korábbbannemdiplomásokáltalbetöltöttmunkaköröketegyreinkábbdiplomásoktöltenek be
    • Magasabbképzettség – önálló(bb) munkavégzés - nagyobbhozzáadottérték
    • képességbárminek a megtanulására,
    • szélesebblátókör, átlátóképeség, jobbproblémamegoldóképesség…
  • Screening hipotézis
az alapvet fels oktat spolitikai c lok
Az alapvető felsőoktatáspolitikai célok

Hozzáférés & Igazságosság:nyitottnak kell lennie bárki számára megfelelő képességek és aspirációk esetén,

  • nem függhet a családi-, vagyoni-, jövedelmi-, lakóhelyi helyzetétől.
  • Egy tehetséget sem vesztegethetünk el
  • Ez egyrészt értékválasztás, másrészt hatékonysági követelmény

Hatékonyság

  • Allokációs hatékonyság
    • Makro: (i) oktatás és más szektorok és (ii) oktatás alrendszerei közti optimum »» v.ö. költségvetés tervezés
    • Mikro: (i) képzési szakterületek közti, (ii) intézmények, karok, programok közti optimum, (iii) optimális „mix” »» v.ö: központi keretszámmeghatározás, vs piaci mechnizmusok vita
  • Technikai hatékonyság

Minőség

Méret: elég nagynak kell lennie, hogy megfeleljen a társadalmi, gazdasági elvárásoknak.

a fels oktat s fundament lis fenntarthat s gi s finansz roz si probl m ja
A felsőoktatásfundamentálisfenntarthatóságiésfinanszírozásiproblémája
  • Alapvetőtársadalmi-, nemzetgazdasági-, versenyképességiokokéskényszerekmiattegyrenagyobbméretű (egyrenagyobbrészvételiarányú) felsőoktatásra van szükség
  • “azalulfinanszírozottexpanzió” »» részvételiaránynőtt (3-600%), ráfordításnemnőtt »» fajlagosfinanszírozáslecsökkent
  • Azelegendőméretűfelsőoktatásnagyobbannál mint amitkizárólagközpénzekbőlfennlehetnetartani (verseny a közpénzekértmásjólétiszektorokkal, pl.: egészségügy, nyugdíj)
  • Ha a felsőoktatásnem“free at the point of use” (=tandíjönmagában) »» akkorvalóséssúlyoshozzáférésiproblémalépfel
az rz kelt min s groml s val di oka
Az érzékelt minőségromlás valódi oka

Alulfinanszírozott expanzió:

  • a részvételi arány5-8%-ról 20-50%-ra nőtt,miközben
  • a felsőoktatásra költött összes pénz reálértelemben nem változott szignifikánsan, ezért

az egy főre jutó finanszírozás drámai mértékben csökkent.

A helyes diagnózis:

Ha van minőségromlás, aztnem önmagában a megnövekedett részvétel okozza, hanem az, hogy a finanszírozás nem tart lépést a hallgatói létszám növekedésével.

a t meges fels oktat s s a min s ggel kapcsolatos aggodalmak
A tömeges felsőoktatás és aminőséggel kapcsolatos aggodalmak

Gyakoriság

IQ

200+

50

  • nagyobb részvétel = alacsonyabb minőség?
  • „fit for purpose”
  • képzési szintek közötti minőségi szelekció
a min s g fogalma
A minőség fogalma

Sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó elvárások.

„Mindenkinek van egy minőség definíciója, amit próbál ráerőltetni a rendszerre ...”

  • Hagymányos elitista szemlélet, „exclusiv klub”
  • Műveltség
  • Általános vs. speciális szakismeret
  • Elméleti vs. Gyakorlati

Minőségdefiníció a szolgáltatásokban:

„Kiváló szolgáltatást nyújtani az érintettek elvárásaihoz képest.”

Érintettek?

  • Egyén
  • Munkáltatók, gazdaság
  • Társadalom
hogyan lehet meg t lni a fels oktat si szektor eredm nyess g t
Hogyan lehet megítélni a felsőoktatási szektor eredményességét?

Megfelelő – főképp outcome- indikátorok pl.:

  • a diplomás jövedelemprémium (EU 27: 50-100%-os többlet)
  • a diplomás munkanélküliség (EU 27: 5% szemben a nem diplomások 10%-ával)
  • diplomások foglalkoztatottsága
  • a részvételi arány (EU27: 29%)

(DE SEMMIKÉPPEN SEM olyan input jellemzők, és adottságok, mint a hallgatók átlagos IQ szintje.)

a t meges fels oktat s s a hozz f r ssel kapcsolatos probl ma
A tömeges felsőoktatás és ahozzáféréssel kapcsolatos probléma

Gyakoriság

IQ

200+

50

A tehetség normál eloszlást mutat,

Az anyagi teherviselőképesség viszont nem szimmetrikus eloszlású

a kih v s amivel az eu szemben z
A kihívás, amivel az EU szembenéz

Az EU27 messze elmarad finanszírozásban és különösen a magánfinanszírozásban a versenytársaihoz képest.

Forrás: Eurostat 2010

k lts gvet si korl t
Költségvetési korlát

A szembeszáguldó vonatok esete:

A technológiai fejlődés miatt fokozódó kereslet a minőségi tömegoktatás iránt, ami többletforrásokra támaszt igényt

A költségvetési források fokozódó szűkössége

Öregedő társadalmak finanszírozása

Egészségügyi kiadások robbanása

Globális versenyből fakadó adócsökkentési nyomás

Ezek a korlátok a válság előtt is léteztek; a válság nem hozott új típusú problémákat, csak felerősítette a régieket.

Tanulság: az állami finanszírozást ki kell egészíteni magánfinanszírozással.

Ez nem egy ideológiai következtetés.

18

mag nforr s bevon sra van sz ks g
Potenciális magán-források

Családi erőforrások – de rontja a hozzáférést

(b) A hallgató keresete a képzés ideje alatt – de a tanulás rovására megy

(c) Munkáltató támogatás – de a munkáltatók kevéssé hajlandóak finanszírozni a képzést, mivel a munkavállalók mobilak és nem lehet/nem érdemes őket röghöz kötni.

(f) Az egyetemek vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmek – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét

(g) Adományok – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét

(h) A hallgató jövőbeli keresete, vagyis diákhitel felvétele

Csak egy jól megtervezett és megfelelően működtetett diákhitel-rendszer képes

(i) kellően nagy mennyiségben és

(ii) igazságos módon magántőkét bevonni a felsőoktatás finanszírozásába.

Magánforrás-bevonásra van szükség

19

egy j l tervezett di khitel rendszer f bb tulajdons gai
Egy jól-tervezett diákhitel-rendszer főbb tulajdonságai
  • Jövedelemarányos visszafizetés
  • Kellően nagy hitelösszeg (költségtérítés + megélhetési költségek)
  • Általános hozzáférés
  • Önfenntartó működés
  • Államháztartáson kívüli elszámolhatóság és valódi magántőke bevonás
mennyi is az annyi mi a k z s mag n finansz roz s optim lis m rt ke
Elviválasz “egyszerű”:

a köz- ésmagánfinanszírozásarányaakkoroptimális, ha

a “marginal social benefit” és a “marginal private benefit” arányábankerülmeghatározásra

Gyakorlatimegvalósítás: bonyolult

Mérési, mérhetőségi,metodikaiproblémák:

technikailagszámoskvantifikálhatóköltség- éshaszonelemkiszámolásatechnikailag is bonyolult (v.ö. “önköltségszámítás”)

számosalapvetőfontosságúköltség- éshaszonnem is kvantifikálható

képzésiprogramok “önköltsége” és a “marginal social/private benefit” viszonya “homályos”

A tandíjmértéke a várhatóegyénihaszonnalkellarányoslegyen, nempedig a képzésiprogramokönköltségével

Mennyi is az annyi? Mi a köz- és magán finanszírozás optimális mértéke?

21

elvileg k v natos e hogy nfinansz roz legyen a fels oktat s s a hallgat k befizet seib l ljen meg
Elvilegkívánatos-ehogyönfinanszírozólegyen a felsőoktatásés a hallgatókbefizetéseibőléljen meg?
  • Egyfelsőoktatásiintézménynemcsaklétezőismereteketoktat, de újismereteket is produkál (kutat is).
  • A kutatásieredmény“public good”-kéntviselkedik, hacsaknemiparititokkéntkezelik. Ezértközkinccséválóújismeretnem fog előállni, ha nincsmegoldva a kutatásközfinanszírozása
  • A kutatásiköltségeképp a kutatásieredmények public good jellegmiattnemháríthatóakát a hallgatókra.
helyes e ha a k pz s sszes k lts g t a hallgat fizeti meg
Helyes-e ha a képzésösszesköltségét a hallgatófizeti meg?
  • Ha a képzésneknemlennesemmilyenexternáliahatása (társadalmihaszna), és ha a képzéskizárólagegyéni “fogyasztásijószág” lenne, akkorindokoltlenne, hogyköltségétteljesmértékbenazéscsakisazfedezze, aki “fogyasztja” (l. pl.: csokoládé, luxusüdülés, autó, egyéniéletbiztosítás, kozmetikaicélúplasztikaisebészetstb.)
  • Ezért a hatékonynálalacsonyabbmennyiséghez, éssúlyoshozzáférésiproblémákhozvezet, ha a felsőoktatásmindenköltségét a hallgatóknakkelleneállniuk
  • Ezazösszesfelsőoktatás-politikaialapcéltaláásná: Nemoldódik meg a felsőoktatásfinanszírozásfundamentálisproblémája, miközbenegyetlenhozzáférési, társadalmiésnemzetgazdaságicélsemtudteljesülni
slide25
A felvételizők választása-mi a hatékonyabb allokációs mechanizmus: központi munkaerőpiaci tervezés versus piaci versenymechanizmusok
  • A hatékony választás feltételei:

a) a fogyasztó informáltsága;

b) az információ olcsón és hatásosan megszerezhető;

c) ha a fogyasztó könnyebben tudja értelmezni az információt;

d) ha a rossz döntés költsége alacsony;

e) ha a fogyasztói „ízlések” különbözők.

  • A felsőoktatás esetében ezek a feltételek túlnyomórészt teljesíthetőek.
  • A hallgatók képesek lehetnek olyan döntéseket hozni, ami a saját és a társadalom érdekeit szolgálja.
  • Fontos kivétel: a hátrányosabb helyzetűek kevésbé informáltak, és motiváltak.
  • Teljesen szabályozatlan szabadversenyes piac helyett szabályozott piacra van szükség.
k zponti munkaer piaci tervez s mikro allok ci s hat konys gi k rd sk r 1
Központi munkaerőpiaci tervezés (mikro-allokációs hatékonysági kérdéskör (1))

A legtöbb ország felsőoktatásában jelentős mértékű központi erőforrás-tervezés zajlik.

Problémák:

  • az egyetemek, képzési programok és a hallgatók száma, messze meghaladja a tervezéssel kezelhető méretet.
  • A különböző profilú és színvonalú egyetemeket nem lenne hatékony egyformán finanszírozni.
  • A differenciált finanszírozás elvben megvalósítható lenne egy mindentudó központi tervező által, de a valóságban a probléma már ma is túl komplex, és komplexitása nőni fog.
  • Mi a tervezés szempontjából releváns munkaerőpiac, és a releváns időtáv? (5 év? 50év?; hazai – EU munkaerőpiac?)
f k vetkeztet sek
Fő következtetések
  • A humán tőke és különösen a felsőoktatás jelentősen meghatározza a jövőbeli kilátásokat
  • Célok: Méret, Minőség és Hozzáférés egyszerre !
  • Stratégia:
    • Szabályozott piaci versenymechanizmusok az allokációban
    • Információnyújtás
    • Minőségbiztosítás
    • 0-18 hozzáférési politikák
    • Államiszerepvállalás, aholazadekvát
    • Jól megtervezett diákhitel
ad