A fels oktat s finansz roz s nak modelljei 1
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 28

A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1. PowerPoint PPT Presentation


  • 48 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1. Dr. Gilly Gyula Budapest, 2013 április 10. Tartalmi áttekintés. Miért van szükség egyáltalán felsőoktatásra és diplomásokra ? A finanszírozási probléma : alulfinanszírozott expanzió Ki , milyen arányban járuljon hozzá , és milyen alapon

Download Presentation

A felsőoktatás finanszírozásának modelljei 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A fels oktat s finansz roz s nak modelljei 1

A felsőoktatásfinanszírozásánakmodelljei 1.

Dr. Gilly Gyula

Budapest, 2013 április 10


Tartalmi ttekint s

Tartalmi áttekintés

  • Miért van szükségegyáltalánfelsőoktatásraésdiplomásokra?

  • A finanszírozásiprobléma: alulfinanszírozottexpanzió

  • Ki, milyenaránybanjáruljonhozzá, ésmilyenalapon

  • Versenymechanizmusokés/vagytervezés? Mi a leghatékonyabbmódszer a rendelkezésreállóforrásokallokációjára

    - Képzésiterületekközött

    • Intézmények, karok, szakok, képzésiprogramokközött


Mi rt van sz ks g egy ltal n fels ktat sra

Miért van szükség egyáltalán felsőktatásra?

  • A felsőoktatásnak mindig is fontos szerepe volt:

    • Fontos alapértékek közvetítésében

    • Tudás fejlesztése a tudásért (intellektuális szabadság, független hang, innovációk, etc)

  • Újjelenség:

    • A felsőoktatás a gazdasági növekedés motorjává vált

      • Rugalmas ismeretek és készségek iránti igény

      • Foglalkoztatottság

      • Versenyképesség


Tart san n vekszik a fels oktat s ir nti kereslet

Tartósan növekszik a felsőoktatás iránti kereslet

  • A technológiai fejlődés » folyamatos kereslet az új, a rugalmas, a széleskörű és a differenciált készségek, és a „tanulási képesség” általános fejlesztése iránt – emiatt több képzésre van szükség

  • A tudás „felezési ideje” is egyre rövidebb – emiatt gyakoribb képzésre van szükség

  • A túl specifikus ismeretek elavulnak és feleslegesé válhatnak – az általánosabb tudás, és az hogy képessé válunk bármit megtanulni biztosítja a szükséges munkaerőpiaci rugalmasságot

  • Nem véletlen, hogy a részvételi arányok folyamatosan növekednek minden országban

  • És semmi nem utal arra, hogy a világban ez a trend kifulladna vagy akárcsak lassulna


A tud st ke a legfontosabb n veked si t nyez

A tudástőke a legfontosabb növekedési tényező

  • „A legfőbb különbség a fizikai- és a tudástőke között az, hogy utóbbi esetében a határhozamok nem csökkenőek.” (Baldwin-Wyplosz, 2009)

  • A hallgatói létszám expanziója ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökkent.

  • A tartós növekedésa tudásfelhalmozásból, a technológiai fejlődésből és az innovációból származik:

    • „az OECD országokban érdemes megkülönböztetni a közoktatás és a felsőoktatás hatását....

    • ... a felsőoktatás bizonyult a gazdasági különbségek legfőbb magyarázó-változójának.” (Aghion et al. 2005).


A diplom sok j vedelme oecd education at a glance 2012 alapj n

A diplomásokjövedelme(OECD “Education at a Glance, 2012” alapján)

  • Magasabbéletútravetítettjövedelem, mindkétnemben

  • A diplomásokjövedelmeazéletkorralnő, azalacsonyabbvégzettségűekévagycsökken, vagymesszenemolyanmértékbennő (országonkénteltérőmódon)

  • A GDP növekedésekoráltalában a diplomásokjövedelmenő a legjobban

  • A 2009-es válságidején a diplomásokjövedelmenőtt, vagy a legkevésbécsökkent


Diplom s j vedelempr mium a diplom sok j vedelme l nyegesen magasabb

DiplomásjövedelemprémiumA diplomásokjövedelmelényegesenmagasabb


Foglalkoztatotts g munkan lk lis g a diplom sok k r ben oecd adatok alapj n

Foglalkoztatottság, munkanélküliség a diplomásokkörében (OECD adatokalapján)

  • A diplomásokkörében

    • a foglalkoztatottság a legmagasabb

    • a munkanélküliség a legalacsonyabb

    • a 2009-es válságeztcsakminimálismértékbenérintette


Mi rt alacsony a munkan lk lis g s magas a foglalkoztatotts g s a j vedelem a diplom sok k r ben

Miértalacsony a munkanélküliségésmagas a foglalkoztatottságés a jövedelem a diplomásokkörében?

  • Korábbbannemdiplomásokáltalbetöltöttmunkaköröketegyreinkábbdiplomásoktöltenek be

    • Magasabbképzettség – önálló(bb) munkavégzés - nagyobbhozzáadottérték

    • képességbárminek a megtanulására,

    • szélesebblátókör, átlátóképeség, jobbproblémamegoldóképesség…

  • Screening hipotézis


Fels oktat spolitika s finansz roz s

Felsőoktatáspolitika és finanszírozás


Az alapvet fels oktat spolitikai c lok

Az alapvető felsőoktatáspolitikai célok

Hozzáférés & Igazságosság:nyitottnak kell lennie bárki számára megfelelő képességek és aspirációk esetén,

  • nem függhet a családi-, vagyoni-, jövedelmi-, lakóhelyi helyzetétől.

  • Egy tehetséget sem vesztegethetünk el

  • Ez egyrészt értékválasztás, másrészt hatékonysági követelmény

    Hatékonyság

  • Allokációs hatékonyság

    • Makro: (i) oktatás és más szektorok és (ii) oktatás alrendszerei közti optimum »» v.ö. költségvetés tervezés

    • Mikro: (i) képzési szakterületek közti, (ii) intézmények, karok, programok közti optimum, (iii) optimális „mix” »» v.ö: központi keretszámmeghatározás, vs piaci mechnizmusok vita

  • Technikai hatékonyság

    Minőség

    Méret: elég nagynak kell lennie, hogy megfeleljen a társadalmi, gazdasági elvárásoknak.


A fels oktat s fundament lis fenntarthat s gi s finansz roz si probl m ja

A felsőoktatásfundamentálisfenntarthatóságiésfinanszírozásiproblémája

  • Alapvetőtársadalmi-, nemzetgazdasági-, versenyképességiokokéskényszerekmiattegyrenagyobbméretű (egyrenagyobbrészvételiarányú) felsőoktatásra van szükség

  • “azalulfinanszírozottexpanzió” »» részvételiaránynőtt (3-600%), ráfordításnemnőtt »» fajlagosfinanszírozáslecsökkent

  • Azelegendőméretűfelsőoktatásnagyobbannál mint amitkizárólagközpénzekbőlfennlehetnetartani (verseny a közpénzekértmásjólétiszektorokkal, pl.: egészségügy, nyugdíj)

  • Ha a felsőoktatásnem“free at the point of use” (=tandíjönmagában) »» akkorvalóséssúlyoshozzáférésiproblémalépfel


Az rz kelt min s groml s val di oka

Az érzékelt minőségromlás valódi oka

Alulfinanszírozott expanzió:

  • a részvételi arány5-8%-ról 20-50%-ra nőtt,miközben

  • a felsőoktatásra költött összes pénz reálértelemben nem változott szignifikánsan, ezért

    az egy főre jutó finanszírozás drámai mértékben csökkent.

    A helyes diagnózis:

    Ha van minőségromlás, aztnem önmagában a megnövekedett részvétel okozza, hanem az, hogy a finanszírozás nem tart lépést a hallgatói létszám növekedésével.


A t meges fels oktat s s a min s ggel kapcsolatos aggodalmak

A tömeges felsőoktatás és aminőséggel kapcsolatos aggodalmak

Gyakoriság

IQ

200+

50

  • nagyobb részvétel = alacsonyabb minőség?

  • „fit for purpose”

  • képzési szintek közötti minőségi szelekció


A min s g fogalma

A minőség fogalma

Sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó elvárások.

„Mindenkinek van egy minőség definíciója, amit próbál ráerőltetni a rendszerre ...”

  • Hagymányos elitista szemlélet, „exclusiv klub”

  • Műveltség

  • Általános vs. speciális szakismeret

  • Elméleti vs. Gyakorlati

    Minőségdefiníció a szolgáltatásokban:

    „Kiváló szolgáltatást nyújtani az érintettek elvárásaihoz képest.”

    Érintettek?

  • Egyén

  • Munkáltatók, gazdaság

  • Társadalom


Hogyan lehet meg t lni a fels oktat si szektor eredm nyess g t

Hogyan lehet megítélni a felsőoktatási szektor eredményességét?

Megfelelő – főképp outcome- indikátorok pl.:

  • a diplomás jövedelemprémium (EU 27: 50-100%-os többlet)

  • a diplomás munkanélküliség (EU 27: 5% szemben a nem diplomások 10%-ával)

  • diplomások foglalkoztatottsága

  • a részvételi arány (EU27: 29%)

    (DE SEMMIKÉPPEN SEM olyan input jellemzők, és adottságok, mint a hallgatók átlagos IQ szintje.)


A t meges fels oktat s s a hozz f r ssel kapcsolatos probl ma

A tömeges felsőoktatás és ahozzáféréssel kapcsolatos probléma

Gyakoriság

IQ

200+

50

A tehetség normál eloszlást mutat,

Az anyagi teherviselőképesség viszont nem szimmetrikus eloszlású


A kih v s amivel az eu szemben z

A kihívás, amivel az EU szembenéz

Az EU27 messze elmarad finanszírozásban és különösen a magánfinanszírozásban a versenytársaihoz képest.

Forrás: Eurostat 2010


K lts gvet si korl t

Költségvetési korlát

A szembeszáguldó vonatok esete:

A technológiai fejlődés miatt fokozódó kereslet a minőségi tömegoktatás iránt, ami többletforrásokra támaszt igényt

A költségvetési források fokozódó szűkössége

Öregedő társadalmak finanszírozása

Egészségügyi kiadások robbanása

Globális versenyből fakadó adócsökkentési nyomás

Ezek a korlátok a válság előtt is léteztek; a válság nem hozott új típusú problémákat, csak felerősítette a régieket.

Tanulság: az állami finanszírozást ki kell egészíteni magánfinanszírozással.

Ez nem egy ideológiai következtetés.

18


Mag nforr s bevon sra van sz ks g

Potenciális magán-források

Családi erőforrások – de rontja a hozzáférést

(b) A hallgató keresete a képzés ideje alatt – de a tanulás rovására megy

(c) Munkáltató támogatás – de a munkáltatók kevéssé hajlandóak finanszírozni a képzést, mivel a munkavállalók mobilak és nem lehet/nem érdemes őket röghöz kötni.

(f) Az egyetemek vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmek – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét

(g) Adományok – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét

(h) A hallgató jövőbeli keresete, vagyis diákhitel felvétele

Csak egy jól megtervezett és megfelelően működtetett diákhitel-rendszer képes

(i) kellően nagy mennyiségben és

(ii) igazságos módon magántőkét bevonni a felsőoktatás finanszírozásába.

Magánforrás-bevonásra van szükség

19


Egy j l tervezett di khitel rendszer f bb tulajdons gai

Egy jól-tervezett diákhitel-rendszer főbb tulajdonságai

  • Jövedelemarányos visszafizetés

  • Kellően nagy hitelösszeg (költségtérítés + megélhetési költségek)

  • Általános hozzáférés

  • Önfenntartó működés

  • Államháztartáson kívüli elszámolhatóság és valódi magántőke bevonás


Mennyi is az annyi mi a k z s mag n finansz roz s optim lis m rt ke

Elviválasz “egyszerű”:

a köz- ésmagánfinanszírozásarányaakkoroptimális, ha

a “marginal social benefit” és a “marginal private benefit” arányábankerülmeghatározásra

Gyakorlatimegvalósítás: bonyolult

Mérési, mérhetőségi,metodikaiproblémák:

technikailagszámoskvantifikálhatóköltség- éshaszonelemkiszámolásatechnikailag is bonyolult (v.ö. “önköltségszámítás”)

számosalapvetőfontosságúköltség- éshaszonnem is kvantifikálható

képzésiprogramok “önköltsége” és a “marginal social/private benefit” viszonya “homályos”

A tandíjmértéke a várhatóegyénihaszonnalkellarányoslegyen, nempedig a képzésiprogramokönköltségével

Mennyi is az annyi? Mi a köz- és magán finanszírozás optimális mértéke?

21


Elvileg k v natos e hogy nfinansz roz legyen a fels oktat s s a hallgat k befizet seib l ljen meg

Elvilegkívánatos-ehogyönfinanszírozólegyen a felsőoktatásés a hallgatókbefizetéseibőléljen meg?

  • Egyfelsőoktatásiintézménynemcsaklétezőismereteketoktat, de újismereteket is produkál (kutat is).

  • A kutatásieredmény“public good”-kéntviselkedik, hacsaknemiparititokkéntkezelik. Ezértközkinccséválóújismeretnem fog előállni, ha nincsmegoldva a kutatásközfinanszírozása

  • A kutatásiköltségeképp a kutatásieredmények public good jellegmiattnemháríthatóakát a hallgatókra.


Helyes e ha a k pz s sszes k lts g t a hallgat fizeti meg

Helyes-e ha a képzésösszesköltségét a hallgatófizeti meg?

  • Ha a képzésneknemlennesemmilyenexternáliahatása (társadalmihaszna), és ha a képzéskizárólagegyéni “fogyasztásijószág” lenne, akkorindokoltlenne, hogyköltségétteljesmértékbenazéscsakisazfedezze, aki “fogyasztja” (l. pl.: csokoládé, luxusüdülés, autó, egyéniéletbiztosítás, kozmetikaicélúplasztikaisebészetstb.)

  • Ezért a hatékonynálalacsonyabbmennyiséghez, éssúlyoshozzáférésiproblémákhozvezet, ha a felsőoktatásmindenköltségét a hallgatóknakkelleneállniuk

  • Ezazösszesfelsőoktatás-politikaialapcéltaláásná: Nemoldódik meg a felsőoktatásfinanszírozásfundamentálisproblémája, miközbenegyetlenhozzáférési, társadalmiésnemzetgazdaságicélsemtudteljesülni


A fels oktat s finansz roz s nak modelljei 1

A felvételizők választása-mi a hatékonyabb allokációs mechanizmus: központi munkaerőpiaci tervezés versus piaci versenymechanizmusok

  • A hatékony választás feltételei:

    a) a fogyasztó informáltsága;

    b) az információ olcsón és hatásosan megszerezhető;

    c) ha a fogyasztó könnyebben tudja értelmezni az információt;

    d) ha a rossz döntés költsége alacsony;

    e) ha a fogyasztói „ízlések” különbözők.

  • A felsőoktatás esetében ezek a feltételek túlnyomórészt teljesíthetőek.

  • A hallgatók képesek lehetnek olyan döntéseket hozni, ami a saját és a társadalom érdekeit szolgálja.

  • Fontos kivétel: a hátrányosabb helyzetűek kevésbé informáltak, és motiváltak.

  • Teljesen szabályozatlan szabadversenyes piac helyett szabályozott piacra van szükség.


K zponti munkaer piaci tervez s mikro allok ci s hat konys gi k rd sk r 1

Központi munkaerőpiaci tervezés (mikro-allokációs hatékonysági kérdéskör (1))

A legtöbb ország felsőoktatásában jelentős mértékű központi erőforrás-tervezés zajlik.

Problémák:

  • az egyetemek, képzési programok és a hallgatók száma, messze meghaladja a tervezéssel kezelhető méretet.

  • A különböző profilú és színvonalú egyetemeket nem lenne hatékony egyformán finanszírozni.

  • A differenciált finanszírozás elvben megvalósítható lenne egy mindentudó központi tervező által, de a valóságban a probléma már ma is túl komplex, és komplexitása nőni fog.

  • Mi a tervezés szempontjából releváns munkaerőpiac, és a releváns időtáv? (5 év? 50év?; hazai – EU munkaerőpiac?)


F k vetkeztet sek

Fő következtetések

  • A humán tőke és különösen a felsőoktatás jelentősen meghatározza a jövőbeli kilátásokat

  • Célok: Méret, Minőség és Hozzáférés egyszerre !

  • Stratégia:

    • Szabályozott piaci versenymechanizmusok az allokációban

    • Információnyújtás

    • Minőségbiztosítás

    • 0-18 hozzáférési politikák

    • Államiszerepvállalás, aholazadekvát

    • Jól megtervezett diákhitel


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!


  • Login