A prezentáció felépítése Elmélet és gyakorlat 1. rész Kutatási koncepció (Vázlat) 2. rész

1. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • A prezentáció felépítése • Elmélet és gyakorlat • 1. rész • Kutatási koncepció (Vázlat) • 2. rész • - Kutatás (általános séma) • - Értékelés, elemzés (általános séma) • - Egészséghatás vizsgálat (EHV) • 3. rész • Gyakorlati példa / A pozitív mentális egészség támogatása csecsemő-, kisgyermek- és iskolás korban

2. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam 1. rész: Kutatási koncepció /Vázlat/ A szociológia módszertana Az adatgyűjtésnél és az elemzésnél is figyelemmel kell lenni a vizsgált téma, probléma történetileg kialakult sajátosságaira. Különböző eszközök felhasználásával információk, adatok összegyűjtése /ezek révén minél jobban megismerni az emberek viselkedésének törvényszerűségeit./ Legkézenfekvőbb módszer: a tapasztalat, a megfigyelés. /Számos előnye és hátránya lehet./ Fontos eleme az összehasonlítás, melyből felvetődik a következő kérdés: melyek e különbségek okai? Felderítő kutatások,leíró kutatások, magyarázó kutatások.

3. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • A kutatás menete • A kutatási probléma meghatározása. /Pontosan definiálni kell, hogy a vizsgálni kívánt társadalmi jelenség mely aspektusával foglalkozunk./ • Elemzési egységek és az időfaktor kiválasztása. /Egyes ember, csoportok, szervezetek/ • Korábbi eredmények áttekintése • A hipotézis megfogalmazása /Ez a mi előzetes elképzelésünk, a kutatás ezt megerősítheti, vagy akár meg is cáfolhatja./ • Konceptualizálás és operacionalizálás /Pontosítani a fogalmakat és az ezek mérésére szolgáló technikákat./

4. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • A kutatási módszerek kiválasztása • /Kérdőíves adatfelvétel (survey), ill. interjú/ • Mintavétel /A teljes populációból egyenlő esélyt kell biztosítani, hogy a mintába bekerüljön./ A valószínűségen alapuló mintavétel típusai: egyszerű véletlen mintavétel, rétegzett mintavétel, többlépcsős csoportos mintavétel. • Adatgyűjtés. A kutatás egyik legfontosabb szakasza. Fontos, hogy az adatgyűjtés megfelelő legyen, a kapott információk mennyiségileg és minőségileg is megfeleljenek a kutatás céljaira. • Elemzés és értékelés. /Az adatokat elemezhető formába kell hozni kódolással, majd számítógépes felhasználásra alkalmas formában történő rögzítéssel. Érvényesség !/ • Az eredmények közlése.

5. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Az információkereső és –gyűjtő módszerek • Megfigyelés, kísérlet, tartalomelemzés, interjúk, /célzott, mély, személyes, csoportos/ kérdőívek /survey/ • A kérdőívek összeállítása és a kérdések megfogalmazása, a szerkezete, típusa: önkitöltős - kérdezőbiztos. • Az információt feldolgozó módszerek közül az egyváltozós és a többváltozós elemzési eljárások segítenek az eredmények feldolgozásakor. • Felhasznált irodalom: Bőhm A.- Kulcsár L.: Társadalmi alapismeretek /EKTF Líceum Kiadó, Eger, 1997 • PTE-ETK előadás jegyzetek (Kutatás módszertan alapjai – Dr.Jeges Sára)

6. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • 2. rész: Kutatás (általános séma) • Kutatási módszerek: • A vizsgálatok főbb típusai • Probléma megfogalmazó vagy felderítő célú • Leíró jellegű • Magyarázó jellegű • A módszerválasztás kritériumai - megbízhatóság - érvényesség - kutatás célja - viselkedés (probléma) aspektusai • Adatgyűjtési módszerek I. - kvalitatív - kvantitatív

7. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Adatgyűjtési módszerek II. - Dokumentum-elemzés  kvantitatív  tartalomelemzés - Megfigyelés  stukturálatlan (résztvevő(k) megfigyelése  stukturált • Adatgyűjtési módszerek III. - Kísérlet - Kérdezés  kérdőíves lekérdezés  interjú-készítés  fókuszcsoportos beszélgetés

8. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Az egészségfelmérésekbe tartozó információk • A népesség jellemzésének fő szempontjai: • • nagyság; • • kor és nem szerinti összetétel; • • alapvető statisztikai adatok; • • egészségi állapot; • • egyenlőtlenségek (sérülékeny vagy hátrányos helyzetű csoportok azonosítása); • • életvitel; • • életkörülmények; • • társadalmi-gazdasági körülmények; • • fizikai környezet; • • fizikai és társas infrastruktúra; • • népegészségügyi szolgáltatások és stratégiák • (beleértve a szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét). • Részletek: City Health Profiles: how to report on health in your city. • Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 1994.

9. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • A kutatási folyamat lépései • 1. A probléma meghatározása • 2. A szakirodalom áttekintése (kritikus értékelés) • 3. A hipotézis megfogalmazása • 4. A kutatási terv kidolgozása • 5. A kutatás elvégzése • 6. Az eredmények értékelése • 7. A kutatási eredmények közlése

10. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Beavatkozások (program) tervezése  MEGVALÓSÍTÁS

11. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Az egészségvédelmi kezdeményezések értékelésének kerete • 1. lépés: A program leírása • 2. lépés: A problémák és a kérdések megfogalmazása • 3. lépés: Az adatgyűjtési folyamat megtervezése • 4. lépés: Adatgyűjtés • 5. lépés: Az adatok elemzése és értékelése • 6. lépés: Az ajánlások megfogalmazása • 7. lépés: Az értékelés eredményeinek elterjesztése • 8. lépés: Cselekvés

12. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • - Értékelés, elemzés (általános séma) • Elemzés: - mi alapján született a döntés?  vezetők  belső tartalékok • Területei, feladatai: • Egyes tevékenységek elemzése • Erőforrások kapacitás kihasználásának elemzése • Hibák okainak feltárása

13. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Módszerei: • - Deduktív  levezető módszer Az egészet részekre bontja és ok-okozati összefüggéseket keres és vizsgál ( Megjegyzés:Az ábrát „Barba papa” rugalmasságúnak kell képzelni)

14. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • - Induktív Egy részjelenségből következtet az egészre

15. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Fajtái: • (1., időtartam szerint) • - előkalkulációs elemzés (vezetői döntés előkészítés) • - operatív elemzés (a végrehajtás szakaszában történő elemzés, monitoring) • - utókalkulációs elemzés (a végrehajtás után, hibák feltárása, okok keresése • (2., terjedelme szerint) • - átfogó (egy programot teljes egészében elemez, meta-analízis) • - részleges (részegységek, tevékenységek elemzése) • (3., dinamikáját tekintve) • - statikus (álló: adott időpontban ilyen az állapota, „ez van” • - dinamikus (mozgó: változást fejez ki)

16. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Folyamata: • - adatok gyűjtése, rendszerezése, csoportosítása • - mutatószámrendszer • - elemzés, értékelés • - javaslatok • Információ az értékeléshez, elemzéshez: • Beszámolók, szakmai és laikus vélemények* • Statisztikák, jogszabályok, kutatási eredmények, szakirodalom, szakcikkek, tapasztalat • * információt nyújt: • a résztvevőknek, a támogatóknak, színtér és szektor szereplőknek, intézményeknek •  aktív •  passzív (legközelebb aktív lehet!)

17. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • - Egészséghatás vizsgálat (EHV) Mire hat? • Egyén – társadalom • Színterek – szektorok • (országok) • Döntéshozás befolyásolása • Szakpolitikák befolyásolása • Egészséghatékonyság • Költséghatékonyság • gazdasághatékonyság

18. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Értékrendszer: Demokrácia, egyenlőség, fenntartható fejlődés, információk etikus felhasználása, tudományos eredmények megalapozottságára  a legnagyobb következetességgel Kulcsfontosságú, hogy magára nézve mindenki felvállalja! Működési elv: • Partnerség • Közösségi részvétel • Elszámoltathatóság • Független elemzés és értékelés • A munka etikai felügyelete • Átláthatóság

19. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Környezeti-hatásvizsgálat (KHV) • Stratégiai-hatásvizsgálat (SHV) • Egészséghatás-vizsgálat (EHV) - előrenéző - jelenbeli - visszatekintő EHV – szintje I.: 1. Felmérés • EH további vizsgálata szükséges • EH további vizsgálata nem szükséges, mivel a H-ok jól ismertek • EH további vizsgálata nem szükséges, mivel a H. elhanyagolható 2. Egyeztetés • Feladatközök kiosztása • Jól tervezett, értékhű legyen • Módszertan, szerepei és felelősei világosan láthatók legyenek

20. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam 3. Kiértékelés • Lehetőségek értékelése: pozitív? – negatív? • Eredmények szignifikanciája? • Olyan járható utak, melyek a pozitív eredményeket növeli, a negatívakat csökkenti. • Bizonyítékgyűjtés – értékelés 4. Beszámoló • Rögzítés • EHV eredményeinek és bizonyítékainak közvetítése • Terjesztése • (egyeztetések, részbeszámolók)

21. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam 5. Döntéshozatal • Szükséges változások (pos. növelés, neg. csökk.) • Mindenki bevonása • Elfogadás? Elutasítás? Megváltoztatás? 6. Monitorozás és értékelés • A folyamat értékelésére javaslatok • Ellenőrzés (foly.) • Bizonyítékalap kiépítése • EHV előrejelzés tesztelése • Káros hatások kiszűrése • Korrigálás • Eredmények megosztása

22. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • 1-6. Kiértékelése • Gyors / részvételen alapuló – részvétel nélküli / • Közbenső • Átfogó • Csinálva tanulni! • Tanulj másoktól! • Ültesd át az EHV-t a gyakorlatba! • Azonosítsd az EHV építőköveit városodban (településeden, térségedben)!

23. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • II. szint • Egyeztetés • EHV-hoz szükséges ismeretek: szakértői, kutatói, menedzseri • Az EHV potenciális érintettjei • Az érintett népesség közösségeinek képviselői; • • szomszédos közösségek képviselői; • • a szakpolitika, program, projekt támogatói; • • szakértők, akiknek a szakterülete fontos a politika, program, projekt szempontjából; • • a közszféra idetartozó dolgozói, ideértve a szolgáltató személyzetet, például: • beteglátogatók, orvosok, szociális munkások, közösségfejlesztési szakértők, • rendőrök, tanárok stb.; • • az idetartozó magánszervezetek képviselői; • • az üzleti, kereskedelmi szféra képviselői; • • a politika, program vagy projekt végrehajtásában részt vevő döntéshozók; • • helyi választott politikusok (ha döntéshozóként nem szerepelnek). • Forrás: Ison, Erica. Resource for Health Impact Assessment: The Main Resource, • Volumes I-II. (http://www.londonshealth.gov.uk/allpubs.htm#hia). London: NHS Executive, 2000 (accessed 16 Feb. 04).

24. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • - KOMMUNIKÁCIÓ • A legszélesebb körben, minden elérhető eszközt megragadva! III. szint: hogyan lássunk munkához? • KIÉRTÉKELÉS •  IV. szint: Előterjesztés (elemzés) • Helyzetelemzés (A népesség jellemző fő szempontjai) • Egészségi hatások azonosítása • Egészségi hatások jellemzése • Bizonyítékok gyűjtése • - kvantitatív - kvalitatív

25. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Az előterjesztések elemzésének fő szempontjai: • • tartalom; • • értékek; • • célok, célkitűzések; • • politikai kontextus; • • más szakpolitikákkal való kapcsolat; • • prioritások, súlypontok; • • célcsoportok, közösségek, népesség; • • eredmények; • • tervezett eredmények; • • adott tényezők; • • a hatékony végrehajtást akadályozó tényezők; • • a politika és az EHV értékei közt feszülő lehetséges ellentétek. • Forrás: ISON, E. Resource for Health Impact Assessment: The Main Resource, • Volumes I-II. (http://www.londonshealth.gov.uk/allpubs.htm#hia). London: • NHS Executive, 2000 (accessed 16 Feb. 04).

26. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • V. szint: Döntéshozatal • VI. szint: Monitorozás és értékelés • - a folyamat értékelése • - EHV hatékonyságának értékelése • - Az egészséget érintő végeredmények értékelése ***** • Tervezze meg az értékelést! • Azonosítsa az értékelés kérdéseit, és a kutatási eszközöket! • Állítsa fel a vezetést! • Tervezze meg a terjesztést! • Vegye számba a forrásokat, a költségeket és az eredményeket! Felhasznált irodalom: - Az egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei: OEFI, Budapest, 2007/ 6. Kutatás-monitorozás, értékelés az egészségfejlesztésben / 7. Az egészséghatás vizsgálat / Dr. Kishegyi Júlia, Dr. Makara Péter, Dr. Vokó Zoltán - PTE-ETK előadás jegyzet- Dr. Tigyiné Dr. Pusztafalvi Henriette

27. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • 3. rész: Gyakorlati példa • A pozitív mentális egészség fejlesztése csecsemő-, kisgyermek- és iskolás korúaknál • Kik az egészségfejlesztés alanyai? • Univerzális megközelítés: szélesebb csoport –előnyei, hátrányai • Szelektív megközelítés: feltételezhető a mentális probléma • Indukált megközelítés: akiknél szubklinikus jelei mutatkoznak • Milyen színtéren történik az egészségfejlesztés? • Család, óvoda, iskola, munkahely, egészségügy, közösségek • Milyen problémakörrel foglalkozik?

28. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • CÉL: • A pozitív mentális egészség fejlesztése • A társas érzelmi intelligencia fejlesztése csecsemő-, kisgyermek- és iskolás korúaknál • A pozitív mentális egészség hangsúlyozása azoknak a pszichológiai és társas erőforrásoknak a fejlesztését emeli ki amelyek: - hozzájárulnak a stresszel való megküzdéshez - a jobb alkalmazkodáshoz - a produktivitáshoz - a személyes és társadalmi jólléthez - a személyek optimális működéséhez • Szoros kapcsolatban áll a pozitív pszichológia mozgalommal, amely a poz. érzelmeket, személyiségjellemzőket (erősségek, és személyes értékek) és a poz. intézményeket (iskolák, óvodák, munkahely, közszolgáltatások) vizsgálják.

29. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam •  ami elvezet a személyek, csoportok és intézmények optimális működéséhez és fejlődéséhez. • A poz. mentális egészség összetevői: (Keyes, 2007) • - pozitív érzelmek: - pozitív affektusok - az élettel való elégedettség - pozitív pszichés működés: (pl. pszichológiai jóllét) - önelfogadás - a személyes növekedés keresése - életcélok - környezeti hatóképesség - autonómia - pozitív kapcsolatok másokkal - pozitív társas funkcionálás - mások elfogadása - társas kapcsolatok kialakítása - hozzájárulás a közösség és mások jóllétéhez - érdeklődés a társadalmi és közösségi élet iránt - társas integráció Ártó tényezők: felgyorsult élettempó, demokratizálódási folyamatok, információ robbanás Támogató tényezők: társas és érzelmi készségeket és képességeket, kompetenciákat és társas és érzelmi intelligenciát növelő tevékenységek

30. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam •  fokozza a stresszel szembeni pszichés ellenálló képességet •  Hozzájárul a megelőzéshez (problémakör) erőszak, drog… • Több kontextusban: • Családi környezetben • Iskolában (egyéb intézményben) • Szabadidőben Csecsemő és kisgyermekkorban: • biztonságos kötődés az alapja a társas és érzelmi intelligenciának. • Meleg családi légkör • Anya – gyerek érzelmi egymásra hangolódása is alapfeltétel • Meleg, biztonságos légkör  amely biztosítja a negatív érzelmek kimutatását is • Befolyásolja a szülői nevelői stílus is • Fontos a későbbi érzelemszabályozó képesség szempontjából • Kritikus pont! Figyelem a negatív érzelmi állapotra  megnyugtatás!

31. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Kedvező: • Azokat az érzelem megnyilvánulásokat korlátozni, amelyekkel másokat bántana • Ne korlátozza a sérülékenységet sugalló érzelmek kimutatását (pl. félelem, szorongás) • Szülő – gyerek közötti érzelmekkel kapcsolatos beszélgetések, az érzelmek tudatosságának fejlesztésében és az empátia fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. • Fontos az érzelmek megnevezése  érzelmi válasz okának megnevezése, következménye • A felnőttnek segíteni kell letisztázni és megérteni a gyermek érzelmi tapasztalatait. • Fontos, hogy a szülők beszéljenek az érzelemszabályozás szükségességéről is. (Saarni, 2005)

32. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam Iskoláskorban • A társas és érzelmi intelligencia fejlesztése elősegíti: • A jobb tanulmányi előmenetelt • Az állampolgári tudatosságot és részvételt • Csökkenti annak valószínüségét, hogy a diákok olyan maladaptív és veszélyes viselkedésbe kezdjenek, mint az erőszak elkövetés, drog, a korai és nem biztonságos szexuális aktivitás (Graczik és mtsai, 2000) • A társas és érzelmi intelligencia fejleszthető: • Az érzelmekkel kapcsolatos tudás növelésével • Érzelmi és társas készségek tanításával • Minden szociális tekintély taníthatja! - tanárok, nevelők - szülők - kortársak - média

33. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Támogató környezet kialakítása: • - a társas és érzelmi intelligencia fejlődését a támogató iskolai és osztálylégkör alapozza meg • Kedvező környezet: ahol a diákok kölcsönösen támogatják egymást • Segítőkészek • Tekintettel vannak egymásra • Szociális felelősséget mutatnak egymás iránt • A tanárok minden egyes diákot az egyéni teljesítőképessége birtokában támogatnak • Az egyéni normaorientáció értelmében állítanak fel velük szemben követelményeket • Fontos a személyes kapcsolat  kölcsönös bizalom! – mely minden érzelmi és társas készség fejlesztésének alapkövetelménye (Jerusalem és Klein-HeBling,2002)

34. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • A társas és érzelmi intelligencia támogatásának módszerei: • Csecsemő- és kisgyermekkorban • - szülői képességek tanítása • - szocio-emocionális kommunikáció • - pozitív érzelmek megosztásának gyakorlása • A szülői képességek fejlesztésének célja: • - növelni az érzelmi melegséget • - a gondozók, nevelők válaszkészségét és érzékenységét • - az érzelmek fontosságának tudatosítását • Eszközök: • - védőnői családlátogatások, tanácsadások • - csecsemőgondozók, óvónők képzése • - pozitív szülői viselkedéstréning kidolgozása a modern tudományos eredmények és szemléletek tükrében • Ismeretterjesztő anyagok anyáknak, nevelőknek és pedagógusoknak az érzelmi fejlődésről, a társas és érzelmi készségek támogatását szolgáló családi környezetről

35. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Iskoláskorban: • - átfogó stratégiát igényel • Részei: • - képzések • - tréningek a tanárok számára a proaktív és interaktív és a kooperációra épülő tanítási formák bevezetésére • - szülők képzése a gyerek viselkedésének hatékonyabb kezelésére • - a tanulás elősegítésére, támogató otthoni környezet kialakítására • - A gyerekek személyközi problémamegoldó képességének, az érzelmekről és azok szabályozásáról való életkornak megfelelő ismereteinek fejlesztése • - Barátságos iskolai és társas légkör kialakítása, ahol az iskolához való kötődés megerősödhet

36. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • A társas és érzelmi intelligencia fejlesztésének stratégiái: • - A társas és érzelmi kompetencia fejlesztésének módszerei önálló tárgyként való beépítése a védőnők, óvónők és pedagógusok képzésébe • - A szülők képzése a szülői készségek fejlesztését illetően, a képzés feltételeinek megteremtése, programok kidolgozása óvodáknak, iskoláknak • - Az iskola és a szülők közötti kapcsolat megerősítése • - A pedagógusok által, a szülőknek tartott foglalkozások kialakítása • - Nemzetközileg ismert iskolai programok adaptálása és hatásvizsgálata a társas és érzelmi intelligencia fejlesztésére

37. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Várható hatás: •  CSÖKKENŐ PROBLÉMAKÖR •  melyet egy újabb egészséghatás-vizsgálat igazolhat, tehát, kezdjünk mindent az elejéről!

38. Kutatási módszerek és értékelés az egészségfejlesztésbenKészítette: Keilbach Józsefné PTE-ETK Népegészségügyi MSc. 1. évfolyam • Köszönöm a figyelmet! • Felhasznált irodalom: Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és primer prevenció / Módszertani sorozatfüzetek /Budapest, OEFI, 2007) • PTE ETK órai jegyzetek 2005, 2012 / Dr. Tigyiné Dr. Pusztafalvi Henriette