1 / 18

FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN

FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN. 2013. ÁPRILIS 3. Jogorvoslati lehetőségek. Elsőfokú hatóság (felügyelőségek). fellebbezés 15 nap. Másodfokú hatóság (NFH). keresetlevél 30 nap. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. felülvizsgálati kérelem 60 nap. Kúria.

didier
Download Presentation

FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN 2013. ÁPRILIS 3.

  2. Jogorvoslati lehetőségek Elsőfokú hatóság (felügyelőségek) fellebbezés 15 nap Másodfokú hatóság (NFH) keresetlevél 30 nap Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felülvizsgálati kérelem 60 nap Kúria

  3. Jogorvoslati lehetőségek • A másodfokú hatóság határozata ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, a keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú határozatot hozó fogyasztóvédelmi felügyelőségnél a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. • A keresetet az elsőfokú döntést hozó felügyelőség székhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság – peres eljárásban – bírálja el. A Pp. 340/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a Kúriához csak akkor lehet a bírósági döntés ellen felülvizsgálattal élni, ha a közigazgatási határozatban kiszabott bírság összege az egymillió forintot meghaladja.

  4. Árfeltüntetés Kettős árfeltüntetés • LCD televízió tekintetében két árat tüntettek fel: az akciós táblán árként 19.188 Ft, míg a polccímkén 191.880 Ft szerepelt. A felperes megsértette az Fgytv. 14.§ (4) bekezdését, mivel a szóban forgó televízió az alacsonyabb áron történő értékesítését megtagadta. A megtévesztés e körben nem releváns. Ajándékrész • A Kúria elvi határozata szerint az egységár az áralapú összehasonlítás eszköze, ajándékmennyiséggel növelt termék esetében az egységárat a termék teljes – az ajándékrészt is tartalmazó – mennyiségére számítva kell megadni. A nem így számított egységár a megtévesztéstől függetlenül jogsértés.

  5. Árfeltüntetés Az ésszerűen tájékozott, elvárható körültekintéssel eljáró fogyasztóra vonatkozó szabályok a perben nem vehetőek figyelembe, mivel az egységár objektív adat, árinformáció szolgáltatására vonatkozik, így nem vizsgálható, hogy a tévesen feltüntetett egységár esetében a fogyasztó kellően tájékozottan tud-e a termékek között választani.

  6. Jótállás-szavatosság Amennyiben a fogyasztó a szavatossági/jótállási jogok egyikére vonatkozóan nem kap tájékoztatást (pl. a vállalkozás csak arról informálja, hogy jogának gyakorlása tekintetében lehetősége van a termék kijavítását vagy kicserélését kérni, és a hibás teljesítés tekintetében gyakorolható egyéb jogokról nem kap tájékoztatást), akkor azzal sérülnek a fogyasztó jogai, és lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy a fogyasztó éljen a jogával.

  7. Jótállás-szavatosság A Kúria ítélete szerint megtévesztő lehet az olyan tájékoztatás is, mely szerint a jótállási jog érvényesítése során a jótállási jegyen kívül feltétlenül be kell mutatnia a vásárlási dokumentumokat. Jogszabályba ütközik a vásárló olyan tartalmú figyelmeztetése, mely szerint a jótállási jog érvényesítéséhez a jótállási jegyen kívül a vásárlásról készült számlát is be kell mutatnia, annak ellenére, hogy ezt jogszabályi rendelkezések szerint nem feltétele a jótállási igény érvényesítésének.

  8. Közszolgáltatás • A Kúria megállapította, hogy a fogyasztónak küldött kikapcsolási értesítőben a kikapcsolási időszak meghatározását jelentő öt munkanap megjelölésére a kereskedő általi kikapcsolásra vonatkozó kezdeményezésekre tekintettel került sor, amely kizárólag abban az esetben lehetséges, amennyiben a fogyasztó tartozása meghaladja a három hónapot. • A Kúria megállapította továbbá, hogy a másodfokú hatóság jogszerűen tekintette a kikapcsolási értesítőt a kikapcsolási eljárás kezdeményezésének, hiszen abban a kikapcsolás lehetséges időpontjai akként vannak megjelölve, hogy azok egyikén a kikapcsolást a hálózati elosztó fogja végrehajtani.

  9. Közszolgáltatás - felülmérlegelés • Közigazgatási perben kizárólag jogszerűségi felülvizsgálat végezhető. • A közigazgatási határozat felülvizsgálatát végző bíróság nem jogosult arra, hogy a jogi szempontokon túllépve „eltúlzottnak” minősítse a felülvizsgálat határozatban megállapított bírságösszeget.

  10. Hírközlési szolgáltatás • Az Fgytv. és az Eht. viszonyában az Fgytv. az általános szabály és az Eht. a speciális jogszabály. • Az Fgytv. 17/B. § szakaszának alkalmazása csak abban az esetben lenne kizárható, ha a külön törvény az ügyfélszolgálat nyitva tartása kérdésében az általánostól eltérő szabályokat tartalmazna. • Mindazon kérdésekben, amelyeket a speciális szabály nem szabályoz, az általános szabályokat kell alkalmazni.

  11. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat • A vállalkozás 70% import paprikából készült fűszerpaprika őrleményét magyar eredetre utaló képi motívumokkal (szürkemarha csorda, hortobágyi csikósok, alföldi gémeskút, alföldi tanya képével és nemzeti színű szalaggal díszítve) fogalmazta. • A megtévesztés a jelölésben és a megjelenítésben is megvalósulhat, az LB szerint téves volt a megyei bíróság azon megállapítása, amely szerint annak feltüntetése mellett, hogy a termék 70% import paprikát tartalmaz, a vállalkozás a csomagoláson alkalmazott képi motívumokkal már nem vezetheti félre a fogyasztót a fűszerpaprika őrlemény származását illetően.

  12. Árubemutatók • A vállalkozásnak mint tipikusan üzleten kívüli tevékenységet végző gazdasági társaságnak ismernie kell a 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának rendelkezéseit, így azt is, hogy legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban kell tájékoztatnia a fogyasztót arról, hogy az elállás jogát kivel szemben és milyen módon, milyen határidőn belül gyakorolhatja. A vállalkozásnak tudnia kell azt is, hogy ha nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, akkor a szerződés a vonatkozó jogszabály szerint semmis.

  13. Piacfelügyelet • A Kúria ítéletében kifejtette, hogy a hatóság helyesen állapította meg a Társaság – mint gyártó - felelősségét az Fgytv. 5. § (4) bekezdésének b) pontja alapján, mivel a Társaság a termék átdugvillázásával egy másik terméket állított elő, ezért a jogszabály értelmében köteles lett volna a készülékre vonatkozó megfelelőség értékelési eljárást lefolytatni. • Az Fgytv. 5. § (4) bekezdésének b) pontja szerint e fejezet alkalmazásában a 2. § c) pontjában meghatározottakon túlmenően gyártó az értékesítési láncban részt vevő valamennyi egyéb olyan vállalkozás, amelynek a tevékenysége a termék biztonságosságát befolyásolhatja.

  14. Reklám • A Ket. 18. §-a ezt az állami szuverenitáshoz szorosan kötődő territorialitás-elvet fogalmazza meg: állampolgárságtól és a nyilvántartásba vétel helyétől függetlenül, a Magyarországon kifejtett magatartások, Magyarországon megjelenő szolgáltatások elsődlegesen a magyar jog alapján ítélendők meg. • A korlátozás egyaránt érinti a belföldi és külföldi társaságokat, így nem áll fenn a külföldiek diszkriminációja. • Nem ellentétes az európai bírósági gyakorlatban értékelt, a hazai viszonylatban is fennálló nyomós közérdekekre tekintettel az a szabályozás, amely engedélyhez köti az internetes szerencsejáték szervezés folytatását, biztosítva a hatékony bírósági jogorvoslati eszközöket is.

  15. Hatáskör A METRO-val szemben volt hatásköre a fogyasztóvédelmi hatóságnak eljárni. A Társaság a METRO vásárlói kártyája mellé 4 db társkártya igényelhető a kártyabirtokosokat pedig két személy kísérheti a vásárlás lebonyolítása során. A Bíróság megállapította, hogy ezen személyek az Fgytv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztók alá tartoznak. A Bíróság megállapította továbbá, hogy a Társaság cégkivonata szerint a kiskereskedelmi tevékenységet is folytat a nagykereskedelmi tevékenység mellett.

  16. Problémák • Eltérő elsőfokú bírósági döntések • Kúriához fordulás lehetősége korlátozott • Eltérő Kúriai döntések • A hatóságot a bírósági döntés rendelkező része és indokolása az adott ügyben köti

  17. Jogegységi eljárás Jogegységi eljárásnak van helye, ha •  a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges, és azt a Kúria elnöke, elnökhelyettes, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, az ítélőtábla elnöke illetve a legfőbb ügyész indítványozza;  • a Kúria valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, és a Kúria tanácsa - az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével egyidejűleg - indítványozza a jogegységi eljárás lefolytatását.

  18. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket! Dr. Vincze Anikó a.vincze@nfh.hu

More Related