Az ghajlat v ltoz sai eur p ban s a k rp t medenc ben a xiii sz zadig
Download
1 / 23

Az ghajlat v ltoz sai Eur p ban s a K rp t-medenc ben a XIII. sz zadig - PowerPoint PPT Presentation


  • 135 Views
  • Uploaded on

Az éghajlat változásai Európában és a Kárpát-medencében a XIII. századig. Az éghajlat rövidtávú ingadozásának lehetséges okai és bizonyítékai. A Kárpát-medence és Európa éghajlatának alakulásában az Észak-Atlantikum meghatározó jelentőségű.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Az ghajlat v ltoz sai Eur p ban s a K rp t-medenc ben a XIII. sz zadig' - diamond


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Az ghajlat v ltoz sai eur p ban s a k rp t medenc ben a xiii sz zadig

Az éghajlat változásai Európában és a Kárpát-medencében a XIII. századig


Az ghajlat r vidt v ingadoz s nak lehets ges okai s bizony t kai
Az éghajlat rövidtávú ingadozásának lehetséges okai és bizonyítékai

  • A Kárpát-medence és Európa éghajlatának alakulásában az Észak-Atlantikum meghatározó jelentőségű.

  • Természettudományos, régészeti és írott források tanulsága szerint az Észak-atlanti térség éghajlatában az utóbbi két évezred során viszonylag komoly ingadozások, a mainál melegebb és hűvösebb, illetve nedvesebb és szárazabb periódusok figyelhetők meg, amelyek jelentős hatást fejtettek ki a kontinens távolabbi területeinek éghajlatára is.

  • Az ingadozások kialakulása több okra vezethető vissza, de semmiképp nem hozható összefüggésbe azokkal a csillagászati okokkal, amelyeket a jégkorszakok kiváltóiként tartunk számon.


  • Az egyik ok az „ és bizonyítékaiizlandi alacsony nyomású légköri akciócentrum” működése.

  • Ez a részint topográfiai okokra, részint a szárazföld–tenger termodinamikai különbségei miatt kialakuló felszíni alacsony nyomású képződmény felelős elsősorban az Európában csapadékot és változékony időjárást okozó ciklonok kialakulásáért.

  • A másik fontos akciócentrum azAzori-szigetektérségében található állandó magas nyomású központ.

  • A két terület közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiens) a nyugati szelek rendszerébe illeszkedő légcirkulációt hoz létre. Ez a észak-atlanti oszcilláció (North Atlantic Oscillation – NAO), ami kapcsolatban áll a Sarkvidék felett kialakuló és az egész félgömb éghajlatát befolyásoló arktikus oszcillációval (Arctic Oscillation – AO).

  • Amikor a gradiens nagy, a nyugatias szelek és az Észak-Atlanti-áramlás egyaránt erős, amikor a gradiens kisebb, a szél és a tengeráramlási rendszerek gyengülnek.


  • A légcirkuláció, a nyugatias szelek erőssége a két terület közötti nyomáskülönbség nagyságától függ. Megfigyelések szerint a bárikus gradiens nagysága az utóbbi 150 évben 20-30 éves periódusú ingadozást mutatott.

  • Az akció centrumok közti bárikus gradiens nagysága alapvetően a felszíni energiabevételben kialakuló különbségektől, vagyis a napsugárzás erőségétől, a felszíni hőmérsékleti gradienstől függ. Ennek változásai a globális légcirkuláció, a szélövezetek átrendeződését is előidézhetik.

  • A nagyobb hőmérsékleti kontraszt erősebb légkörzést indít el. A melegebb periódusokban a pólus felé, a hideg időszakokban az egyenlítő felé mozdulnak a szélövezetek.

  • Ez a csapadékviszonyokat is befolyásolja. A hideg periódusok Európa Ny-i részén nagyobb csapadékkal, míg a melegebb időszakok szárauabb klímával járnak.


  • A terület közötti nyomáskülönbség nagyságától függ. Megfigyelések szerint vulkánkitöréseknek is van klímamódosító hatása. A közeledő lemezszegélyek mentén elhelyezkedő tűzhányók explóziós kitörései több millió tonna finom vulkáni port juttathat az atmoszférába.

  • A magasabb szélességek kitörései csak az érintett félgömbön éreztetik a hatásukat, míg az egyenlítő környéki (+-20°) kitörések hamuja mindkét félgömbőt „beárnyékolja”.

  • A kitörések finom pora a sztratoszféráig juthat és kb. 1 hónap alatt megkerüli a Földet. Először alacsonyabb szélességek fölött jelenik meg, majd feljut a sarkvidéki területek fölé is. Kihullása is eszerint történik: a sarkvidékek légterében marad meg tovább.

  • A planetáris albedó növekedése következtében csökken a felszíni hőmérséklet, gyengül a globális cirkuláció. Később a helyzet megfordul a növekvő pólus-egyenlítő hőmérsékleti kontraszt miatt. A hatások évekig eltarthatnak.



  • Az óceánfelszíni áramlások kitörése 0,2-0,3 °C-os lehülést okozott az első évben a globális felszínközeli középhőmérsékletben. A hatás csak 1994-re szűnt meg. hatása is szerepet játszik az európai éghajlatváltozásokban. A kelet-grönlandi és a Labrador-áramlás hideg, kis sótartalmú vizet szállít az Északi Jeges-óceán medencéjéből. Dél felé és jelentősen hűti Grönland, a kanadai szigetvilág és Labrador éghajlatát.

  • Az észak-atlanti áramlás melegebb, sósabb vizet szállít Észak felé. Ágai – mint az Irminger-áramlás – elérik Grönland, Izland és az észak-atlanti szigetek partjait, alkalmassá téve azokat a megtelepedésre.

  • Az áramlás mozgatója egy kiterjedt hidegvíz süllyedési övezet Izland és Kelet-Grönland között. Az ide érkező tengervíz lehűl, sótartalma megnövekszik a környező tengervízhez képest és a mélybe süllyed.

  • A hőmérséklet és sótartalom különbsége által kiváltott (termohalin) áramlások indulnak az óceánfenéken az Egyenlítő irányába, mozgásban tartva az áramlási köröket.


A "Broecker-conveyor" egyszerűsített képe kitörése 0,2-0,3 °C-os lehülést okozott az első évben a globális felszínközeli középhőmérsékletben. A hatás csak 1994-re szűnt meg.(Az ábrán egyes jelöli a koncentrált vízsüllyedési körzetet az Atlanti-óceán északi részén, amely lényegében a jelenlegi globális vízkörzési rendszer motorja, kettessel a meleg felszíni áramlást, hármassal pedig a hideg mélyvizi áramlást jelöltük.)


  • Az így kialakult rendszert Wallace Broecker amerikai kutató után Broecker-féle szállítószalagnak nevezik. Ha Izland térségében a felszíni víz kiédesedik, nem tud lesüllyedni, a szállítószalag tehát leáll. Ez közvetlen hatást gyakorol a hőmérsékleti és csapadékviszonykra Európában.

  • Feltételezhető, hogy a holocén során több esetben előfordult, hogy a „szállítószalag” leállt vagy legyengült, jelentős klímaromlást idézve elő a kontinensen, közvetve a Kárpát-medencében.

  • Európa nyugati területén ez főleg az évi középhőmérséklet csökkenésében, míg Keleten – a ciklon tevékenység gyengülése miatt – inkább a szárazodásban nyilvánult meg.

  • Az elmúlt két évezred során lezajlott klímaingadozásokra több területről találhatók bizonyítékok. A kelet-grönlandi Nansen-fjord üledékeinek vizsgálata során a kutatók két jellegzetes éghajlatjelző üledéket különítettek el.


  • A rétegzetlen „diamicton”, kavicsos agyag, amely enyhébb körülmények között rakódott le. Ekkor a vízfelület jobbára nem volt befagyva, főleg úszó jéghegyekformájában jelent meg a tengeri jég.

    A másik jellegzetes üledéknél, amelynél finom agyag és a köves agyag rétegei váltakoznak, hidegebb körülményeket jelez, amikor a fjord vize periodikusan hosszabb időszakokra befagyott.

  • Az üledékekben jellegzetes a hidegebb, illetve a melegebb környezethez kötődő foraminifera fajokat is megfigyeltek.

  • Az üledék és foraminifera vizsgálatok eredményei szerint a 730 és 1100 közötti időszak viszonylag meleg lehetett, míg az 1150 és 1370 körüli évek meglehetősen hidegek voltak az észak-atlanti térségben.

  • A grönlandi belföldi jégtakaró déli peremén és középső részén fúrással vett jégminták oxigénizotópos vizsgálati eredményei szintén alátámasztják egy melegebb periódus létét a VIII-X. századtól a XII-XIV. századig.

  • Az eredmények szerint ezt a melegebb periódust a XIII-XIV. században követte a kis jégkorszak nyitányát jelentő lehűlés a területen.


Az Észak-atalanti áramlás meleg víztömegei és a sarkvidéki hideg víztömegek közti határ áthelyeződései az utolsó eljegesedéstől napjainkig.


  • A X. század végéig visszamenő sarkvidéki hideg víztömegek közti határ áthelyeződései az utolsó eljegesedéstől napjainkig.izlandi feljegyzések is alátámasztják a fenti eredményeket. Számos forrás egybehangzó állítása szerint a szigetet meghódító normann telepesek dús vegetációt (a ma jobbára hiányzó fákat is beleértve) találtak Izlandon.

  • A Kárpát-medencét a honfoglalástól a XX. századig érintő éghajlati változások történeti léptékű vizsgálatához célszerű tágabb időkeretet választani.

  • Ez a keret az utóbbi kétezer év lehet, mivel a megelőző évezred klímaváltozásai határozták meg az elődeink által a honfoglalás idején talált környezeti állapotokat.


A r mai optimum kora
A római optimum kora sarkvidéki hideg víztömegek közti határ áthelyeződései az utolsó eljegesedéstől napjainkig.

  • Az első fontos időszak az ún. római optimum kora, ami a Kr. e. I. században kezdődött.

  • A Földközi-tenger medencéjében meleg, mérsékelten száraz klíma jellemzi ezt az időszakot. Magasabb szélességeken is enyhébbek a telek és szárazabbak a nyarak ebben a periódusban.

  • A felmelegedés következtében emelkedett a tengerek szintje. A Földközi-tenger medencéjében a császárkor végére a tenger szintje több mint egy méterrel állt magasabban a korábbi időszakhoz képest.

  • A feljegyzések tanulsága szerint Egyiptom földközi-tengeri partvidékén az augusztust leszámítva minden hónapban hullott csapadék.


  • A császárkorban a szőlő és gabona termesztés egyre északabbra hatolt a birodalom területén.

  • Domitianus uralkodása alatt, a Kr.u. I. század végén még rendelet tiltotta a szőlőtermelést az Alpoktól északra fekvő területeken. Ezt az intézkedést a III. században Probus vonta vissza alkalmazkodva a termelés megváltozott éghajlati feltételeihez. A IV. század közepére Britannia önellátóvá vált borból!

  • Grynaeus András dendrológiai rekonstrukciója alapján Pannóniában és a Kárpát-medence egészén szintén igen enyhe éghajlat uralkodhatott.


  • A telek mainál enyhébb voltára utal az a tény is, hogy a Duna vaskapui szakaszán Traianus császár által Kr. u. 101-106 között építtetett kőhidat a rómaiak 170 éven át zavartalanul használták. A híd számos, a mederbe épített pilléren nyugodott, így tehát csak abban az esetben maradhatott fenn sértetlenül, ha az említett időszakban a Dunán nem képződtek nagy jégtorlaszok.


A n pv ndorl s kor nak ghajlatroml sa
A népvándorlás korának éghajlatromlása Duna vaskapui szakaszán Traianus császár által Kr. u. 101-106 között építtetett kőhidat a rómaiak 170 éven át zavartalanul használták. A híd számos, a mederbe épített pilléren nyugodott, így tehát csak abban az esetben maradhatott fenn sértetlenül, ha az említett időszakban a Dunán nem képződtek nagy jégtorlaszok.

  • A Kr. u. IV. században véget ért a „római optimum éghajlat” időszaka, amely lehetővé tette a mezőgazdaság fellendülését a császárkorban. Az éghajlati-környezeti viszonyok kedvezőtlenebbé válása számos regionális létfenntartási válság kialakulásában játszott szerepet a középkor első századaiban.

  • Az éghajlatváltozás magasabb szélességeken elsősorban lehűlés, míg alacsonyabb szélességeken inkább a csapadék mennyiségének csökkenése formájában jelentkezett.

  • A Kárpát-medence tágabb környezetében, Eurázsia területén két olyan övezet is található, ahol a történeti folyamatok alakulása jelentős mértékben az éghajlati változások következményeitől függött. Ezek az eurázsiai sztyepp és az Arab-félsziget félsivatagos vidékei.


  • Az eurázsiai sztyeppén Duna vaskapui szakaszán Traianus császár által Kr. u. 101-106 között építtetett kőhidat a rómaiak 170 éven át zavartalanul használták. A híd számos, a mederbe épített pilléren nyugodott, így tehát csak abban az esetben maradhatott fenn sértetlenül, ha az említett időszakban a Dunán nem képződtek nagy jégtorlaszok., az északon a szibériai és a kelet-európai erdőségek, délen a Kaszpi- és a Fekete-tenger, valamint az Eurázsiai-hegységrendszer vonulatai által határolt folyosón a Kr. u. I. évezred idején nomád népek éltek, s vándoroltak a környezeti feltételekhez és a katonai lehetőségekhez igazodva.

  • A Kr. u. IV. századtól kezdődően több egymást követő száraz időszak állt be. A szárazodás első csúcspontja a IV. században volt.

  • Súlyosan érintette az eurázsiai sztyeppei folyosó nomád népeit, mivel az évente csak egyszer legeltethető füves területek hozama jelentősen csökkent. Belső és Közép-Ázsiában számos folyó és tó száradt ki, még a Kaszpi-tenger szintje is a mainál lényegesen alább szállt.

  • A szárazodás maximuma Kr.u. 600 körül következett be. Közép-Ázsia túllegeltetett peremvidékein megindult a sivatagosodás folyamata.


  • Éghajlat- és környezettörténeti adatok alapján feltételezhető, hogy a VI. és a IX. század közötti időszakban mindhárom magyar szállásváltásban ökológiai okokra visszavezethető ellátási válságok is szerepet játszottak.

  • Ezzel párhuzamos, a Kárpát-medence története szempontjából kevésbé fontos, ám az egyetemes történelem nézőpontjából jelentősebb következményekkel járt az Arab-félsziget VI-VII. századi ökológiai-társadalmi válsága.

  • A Közel-Kelet. a Mediterráneum szárazságai, az eurázsiai sztyepp területekhez hasonlóan, a IV. század folyamán kezdődtek, átmeneti mérséklődés után a szárazság második maximuma a VII-VIII. században következett be, amikor a késő római és kora középkori világ olyan fontos városi központjai omlottak össze, mint Ephesus és Antiochia. A vízellátás ellehetetlenülése miatt Dél-Itália és Görögország belső területei is elnéptelenedtek.


  • A VII. század során a vízhiány súlyosbodása miatt végül összeomlottak, az ültetvények kiszáradtak.

  • A létfenntartási válságot súlyosbította az is, hogy a beduin rablócsapatok távoltartására a régió két nagyhatalma, a Bizánci és a Szasszanida Birodalom ütközőállamokat hozott létre az Arab-félsziget kijáratánál.

  • Ez megakadályozta, hogy a válságot expanzióval, rablóhadjáratokkal oldják meg a félsziget népei, így kialakult a társadalomtörténetben „lezárt palack” helyzetnek nevezett szituáció.

  • Számos próféta lépett fel különféle programokkal, akik közül Mohamed bizonyult a legsikeresebbnek. Színre lépése a szárazság, a válság csúcspontja idejére esett, nem csoda hát, hogy tanai futótűzként kezdtek terjedni Az iszlám terjesztését szolgáló szent háború, a „dzsihad” már Mohamed életében kezdetét vette.

  • A legnagyobb katonai sikereket majd a próféta utódai, a kalifák érték el.


  • A hódítás három irányban – Kelet (Közép-Ázsia, Kína), Nyugat (Észak-Afrika, az Ibériai-félsziget), Észak (Bizánc) – folytatódtak.

  • 717-718-ban a próféta seregei ostrom alá vették Konstantinápolyt, s ha a Bizánci Birodalom elbukott volna, az iszlám erős hadállásokat építhetett volna ki Dél- és Kelet-Európában több, mint hét évszázaddal az oszmán hódítást megelőzően, mivel Európának ezeken a területein a kereszténység pozíciói ekkor még ingatagok voltak.

  • Bizánc ostroma azonban a „görögtűz” bevetésének köszönhetően kudarccal végződött, ami hosszabb időre elzárta az iszlám északi terjedésének útját.


Az arab h d t sok a 7 8 sz zadban
Az arab hódítások a 7.-8. században Kína), Nyugat (Észak-Afrika, az Ibériai-félsziget), Észak (Bizánc) – folytatódtak.


ad