1 / 68

AAO

AAO. Csink László 2008. ősz. Adminisztráció. Előadók: Csink László csink.laszlo@nik.bmf.hu Miklós Árpád miklos.arpad@nik.bmf.hu A tárgy weblapja: http://nik.bmf.hu/csink. A tárgy célja. Ismerkedés az algoritmus fogalmával, egyszerű „klasszikus” algoritmusokkal

dezso
Download Presentation

AAO

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. AAO Csink László 2008. ősz

  2. Adminisztráció Előadók: • Csink László csink.laszlo@nik.bmf.huMiklós Árpád miklos.arpad@nik.bmf.hu A tárgy weblapja: http://nik.bmf.hu/csink

  3. A tárgy célja • Ismerkedés az algoritmus fogalmával, egyszerű „klasszikus” algoritmusokkal • Ismerkedés az algoritmusok implementálásához (megvalósításához) szükséges legalapvetőbb adatstruktúrákkal • Bevezetés az objektumorientált programozási paradigma alapjaiba • Algoritmuskészítési készség kialakítása AAO= Algoritmusok, Adatstruktúrák, Objektumok • Mindez az OOP tárggyal való szoros együttműködésben valósul meg

  4. Irodalom Könyvek, amibikből lehet meríteni: • Cormen, Leiserson, Rivest: Algoritmusok (újabb kiadás is, valamint Informatikai algoritmusok) • Trahtenbrot: Algoritmusok és absztrakt automaták • Kotsis et al: Többnyelvű programozástechnika • Lovász L., Gács P.: Algoritmusok Referencia linkek: • Matematikai háttér http://mathworld.wolfram.com/ • Lexikon: http://wikipedia.org/ Ajánlott feladatgyűjtemény (PPKE)(A Kotsis et al könyv mellett): http://digitus.itk.ppke.hu/~lovei/2007-2/feladatok.html

  5. Hogyan készüljenek?Sajnos, igen nagy szokott lenni a bukási arány! • A diák csak vázlatot jelentenek, a vetített anyag nem tankönyv! • Sokakat megtéveszt, hogy az előadásokon nincs névsor ellenőrzés. Ennek ellenére folyamatosan kell tanulni már a félév elejétől, sok gyakorlatra van szükség, a tudásnak „érlelődnie” is kell • Az előadásokon tárgyalt algoritmusokat célszerű C#-ban otthon megírni • A Kotsis könyvben található algoritmusokat elolvasni, megérteni, megpróbálni segítség nélkül megírni • A feladatgyűjtemény feladataira a programokat megírni • Az OOP gyakorlatokon tanultakat hasznosítani

  6. Algoritmus fogalma • Az algoritmus egy eljárás (jóldefiniált utasítások véges halmaza), amelyet valamely feladat megoldására készítünk. A feladat egy adott kezdeti állapotból egy meghatározott végállapotba jut (szakszóval terminál). • Az algoritmus kiszámítási bonyolultsága és hatékony implementációja az alkalmazott adatstruktúrától függ.

  7. Informális és formális definíció • Az algoritmus tipikusan kisebb-nagyobb alkotórészekből épül fel. Az egyszerű algoritmus egy ételrecepthez hasonlítható. • A formális definíció Alan Turing (Turing gép, 1936) és Alonzo Church (lambda kalkulus) matematikusokhoz köthető. (lásd Haladó algoritmusok tárgy a későbbiekben)

  8. Informális megközelítés: ételrecept Informálisan – hétköznapi szavakkal – egy egyszerű algoritmus egy receptnek tekinthető. A recept tartalmazza az adott étel • nevét; • elkészítésének idejét; • a szükséges alkotórészek nevét és mennyiségét; • az elkészítéshez szükséges eszközöket illetve környezetet (például mikrosütő); • az elkészítéshez szükséges eljárásokat meghatározott sorrendben; • az elkészült adagok számát; • a kalóriatartalmat egy adagra vetítve; • az étel eltarthatóságának idejét.

  9. A másodfokú egyenlet „receptje” 1. • Készítsünk algoritmust az ax2+bx+c=0 egyenlet megoldására. • 1. lépés: az input adatok meghatározása Jelen esetben: a, b, cvalós számok • 2. lépés: output adat(ok) meghatározása: egy xvalós szám (egy megoldás, illetve ha a két gyök egybeesik), x1 és x2valós számok (két különböző megoldás), illetve a „nincs valós megoldás”szöveg.

  10. A megoldás menete • Úgy fogjuk a megoldás menetét prezentálni, ahogy tervezés közben „eszünkbe jut” • Óhatatlan, hogy menet közben lesznek még hibák, mert nem pattan ki a tökéletes megoldás az agyunkból egyszerre • Minden lépés után elemezzük, hogy jól működik-e a programunk, és ha nem tökéletes, akkor javítunk rajta

  11. A feladat „receptje”: a hozzávalók • A „recept” adatai: • Név: MASODFOKU • elkészítésének ideje (és szerző): 2006-07-11. CsL • a feltétlenül szükséges adatok neve és típusa: • a,b,c, 3 valós szám (INPUT) • xvalós szám, VAGY x1 és x2valós számok, VAGY”nincs valós megoldás”szöveg (OUTPUT) • az elkészítéshez szükséges eszközök illetve környezet: • Turbo C++ 3.0 (természetesen más is lehetne, például C#) Windows XP operációs rendszer alatt (ez is lehetne más) • az elkészítéshez szükséges eljárások: • gyökvonás, abszolút érték (ezek elkészítettnek tekintett programok) Megjegyzés: Az OOP gyakorlatokon Visual Studio C# környezetben fogunk dolgozni. (A Turbo C++ előnye, hogy ingyenes)

  12. A feladat pontosítása • Hasznos dolog egy konkrét példát megnézni: 4x2-12x+8=0 • A megoldás x1=2; x2=1Erre a feladatra ez a két értékadás tulajdonképpen egy program. Ez a program azonban nem ad megoldást a 3x2+4x-2.11=0 feladatra. Azt szeretnénk, hogy ugyanaz a a program erre a feladatra is megoldást adjon. • Mi a helyzet az 12x+8=0 egyenlettel? Ez már elsőfokú. El kell dönteni, hogy eredetileg a másodfokú, vagy a legfeljebb másodfokú egyenlet megoldását tűztük-e ki célul? • Megállapítjuk, ezen példa kapcsán, hogy a feladat pontos mibenléte gyakran a megoldás során tisztázódik. A feladat specifikációja tehát finomodhat a megoldás közben.

  13. A specifikáció • Oldjuk meg az ax2+bx+c=0 egyenletet minden a, b, c valós szám esetén.Nevezzük a{ax2+bx+c=0 | a, b, c valós számok}problémaosztálynak, melynek a megoldását keressük. • Lehetett volna a problémaosztályt {ax2+bx+c=0 | a, b, c valós számok és a≠0}halmaznak választani, ekkor a megoldási algoritmus kicsit egyszerűbb, de kevésbé általános.

  14. Létezik-e megoldás? • Tudjuk (például mert érettségiztünk ), hogy van megoldóképlet: Ha komplex megoldást nem engedünk meg – azaz a specifikációt úgy finomítjuk tovább, hogy valós x megoldásokat keresünk – akkor nincs megoldás.

  15. Tanulságok • Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindig létezik valamilyen megoldás, talán azért, mert hozzászoktunk a megoldható feladatokhoz a középiskolában. Vannak azonban algoritmussal nem megoldható problémák. Nem oldható meg például a szögharmadolási probléma: tetszőleges szög harmadának megszerkesztése. • Egy probléma algoritmussal való megoldhatóságának kérdése igen mély dolog, lásd incompleteness theorem a wikipedia-ban. (E tételt felállító Kurt Gödelről az az anekdota szól, hogy Einstein csak azért járt be Princetonban az egyetemre, hogy Gödellel sétálhasson haza és beszélgethessenek )

  16. Első nekifutás gy mint egész nem jó, pl. b=1.1., a=1, c=0.2 • VÁLTOZÓK gy, a,b,c VALÓS SZÁM • BEOLVAS(a,b,c) • gy ← (b*b-4*a*c) • HA gy ≥0 AKKOR gy ← GYOKVONAS(b*b-4*a*c) • EGYÉBKÉNT KIIR(nincs valós megoldás) Itt folytatódna a megoldás, de csak akkor, ha a gyökvonás lehetséges volt. Mivel a gy<0 esetben a KIIR végrehajtása után nem akarjuk, hogy a program folytatódjon, ezért trükkösen megcseréljük a feltételt a HA mögött. értékadás

  17. Folytatjuk 6., 7., 8. sorok egybetartozásának jelölése (a zárójelek párban vannak!) • VÁLTOZÓK gy,a,b,c, x1 VALÓS SZÁM • BEOLVAS(a,b,c) • gy ← (b*b-4*a*c) • HA gy <0 AKKOR KIIR(nincs valós megoldás) • EGYÉBKÉNT{ • gy ← GYOKVONAS(b*b-4*a*c) • HA gy=0 AKKOR x1= -b/(2*a) • EGYÉBKÉNT folytatni kell a dolgot • } Piros színnel jelezzük a változásokat az előzőekhez képest.

  18. Tovább folytatjuk (EZ MÉG NEM VÉGLEGES! • VÁLTOZÓK gy,a,b,c, x1,x2 VALÓS SZÁM ag EGÉSZ SZÁM • BEOLVAS(a,b,c) • gy ← (b*b-4*a*c) • HA gy <0 AKKOR ag=1 • EGYÉBKÉNT{ ag=2 • gy ← GYOKVONAS(b*b-4*a*c) • HA gy=0 AKKOR x1= -b/(2*a) • EGYÉBKÉNT{ ag=3 • x1=-b+gy/(2a) • x2=-b-gy/(2a) • } • } • ESETEK ag • 1 : KIIR(nincs valós megoldás) • 2 : KIIR(egy megoldás van: , x1) • 3 : KIIR(két megoldás van:, x1, x2) • ESETEK VEGE

  19. Javítások, megjegyzések Kellenek további zárójelek: • x1=(-b+gy)/(2a) • x2=(-b-gy)/(2a) Feltételezzük, hogy a KIIR argumentumában ha magyar mondat van, akkor a szöveg íródik ki, ha változónév van, akkor a változó értéke. Azt is feltesszük, hogy a BEOLVAS a megfelelő változókba a billentyűzetről megadott adatokat elhelyezi. A BEOLVAS és a KIIR megvalósításával nem „bíbelődünk”. Mi történik, ha a 7., vagy a 9. vagy a 10. sorban a=0 eset áll elő? Ekkor nullával való osztásra utaló hibaüzenet generálódik. Az ilyen esetek kezelésére a legtöbb nyelvben vannak eszközök (ezzel most nem foglalkozunk), hanem megpróbáljuk „előre látni”, hogy ilyen eset előfordulhat.

  20. a=0 eset • HA a=0 AKKOR • Megoldjuk a bx+c=0 egyenletet • EGYÉBKÉNT • Amit eddig csináltunk (a≠0, b,c tetszőleges) Kész programblokk Megírandó programblokk A lépésenkénti finomítás módszerét alkalmazuk, pszeudokód segítségével.

  21. A nyilak jelzik a megfelelő színű zárójelpárokat, azaz hogy melyik AKKOR és EGYÉBKÉNT melyik HA-hoz tartozik. Az alapértelmezés pont olyan, hogy ezek a zárójelek elhagyhatók. • VÁLTOZÓK gy,a,b,c, x1,x2 VALÓS SZÁM • BEOLVAS(a,b,c) • HA a=0 AKKOR • { HA b=0 AKKOR • { • HA c=0 AKKOR KIIR(minden valós szám megoldás) • EGYÉBKÉNT KIIR(nincs megoldás)} • } • EGYÉBKÉNT x1=-c/b • } • EGYÉBKÉNT • Amit eddig csináltunk (a≠0, b,c tetszőleges)

  22. PROGRAM MASODFOKU VÁLTOZÓK gy,a,b,c, x1,x2 VALÓS SZÁM ag EGÉSZ SZÁM BEOLVAS(a,b,c) HA a=0 AKKOR HA b=0 AKKOR HA c=0 AKKOR ag=4 EGYÉBKÉNT ag=5 EGYÉBKÉNT{ ag=6; x1=-c/b} EGYÉBKÉNT{ gy ← (b*b-4*a*c) HA gy <0 AKKOR ag=1 EGYÉBKÉNT{ ag=2 gy ← GYOKVONAS(b*b-4*a*c) HA gy=0 AKKOR x1= -b/(2*a) EGYÉBKÉNT{ ag=3 x1=(-b+gy)/(2a) x2=(-b-gy)/(2a) } } ESETEK ag 1 : KIIR(nincs valós megoldás) 2 : KIIR(egy megoldás van: , x1) 3 : KIIR(két megoldás van:, x1, x2)) 4 : KIIR(minden valós szám megoldás) 5 : KIIR(nincs megoldás) 6 : KIIR(elfajulo egyenlet, egy megoldás:, x1) ESETEK VEGE PROGRAM VÉGE A program (algoritmus) összerakása

  23. Közelítő gyökvonás (Newton módszer) Legyen A>0, emelyből gyököt szeretnénk vonni, és gy1 tetszőleges, például 1. Ekkor elég nagy n-re gyn közel van egy számhoz, amely A négyzetgyöke. Más szóval a gyn sorozat konvergens és határértéke A négyzetgyöke. Ilyenkor elég nagy n-re gyn és gyn+1egy tetszőlegesen előre megadott számnál is közelebb kerülnek egymáshoz. A következőkben gyn helyett gy-t, gyn+1 helyett ujgy-t írunk és iteratíven számolunk.

  24. A gyökvonás programja • // inp adott szám, melyből gyököt akarunk vonni • VÁLTOZÓK in, ujgy, gy, d, eps DUPLAPONTOS • BEOLVAS(inp) • gy = 1.0 • d=1.0 • eps=0.00001 • ISMETELNI HA( d > eps){ • ujgy = (1.0/2)*(gy + inp/gy) • d = | ujgy – gy | • ujgy = gy • } • KIIR(gy) Abszolút érték A piros rész ismétlődik mindaddig, amíg a sárga rész teljesül. Figyeljük meg, hogy dmenetközben változik!

  25. 6 négyzetgyökének közelítő számítása

  26. Vigyázat! A fentiek csak azért működtek jól, mert tudtuk (matematikából), hogy gyn konvergens. Ha most akkor ugyan sn+1-sn bármilyen kicsi lehet, sn mégsem konvergens! Tanulság: egy program használhatóságához szükséges, hogy az elméleti megalapozás korrekt legyen! Anélkül, hogy a gynkonvergenciáját bebizonyítjuk, vagy legalább hivatkozunk a megfelelő szakirodalomra, a fenti program nem ad megoldást, mert nem tudhatjuk, hogy véget ér-e a program, és ha igen, korrekt eredményt ad-e?

  27. Példa: Hogyan keresünk algoritmust egy feladatra igazi alkalmazásoknál? • A napi gyakorlatban –ahelyett, hogy magunk készítünk algoritmust – sokszor inkább körülnézünk. Pontosabban: mindig körülnézünk, hogy van-e megoldás a feladatunkra, vagy nekünk kell nekifognunk megcsinálni (kivétel persze a zh vagy vizsga ) • Nézzünk egy példát: tegyük fel, hogy egy szám prím vagy összetett voltát akarjuk megállapítani. • Keresünk egy algoritmus gyűjteményt, például a MathWorld weblapját (ld. referencia linkek): http://mathworld.wolfram.com/ • Mivel jól tudunk angolul , könnyedén elnavigálunk az adott területre: Number Theory, Prime Numbers, Primality Testing.

  28. ERATHOSTENESI SZITA „An algorithm for making tables of primes. Sequentially write down the integers from 2 to the highest number you wish to include in the table. Cross out all numbers which are divisible by 2 (every second number). Find the smallest remaining number . It is 3. So cross out all numbers which are divisible by 3 (every third number). Find the smallest remaining number . It is 5. So cross out all numbers which are divisible by 5 (every fifth number). Continue until you have crossed out all numbers divisible by . The numbers remaining are prime. „ Forrás: MathWorld

  29. Akkor miért nem csináljuk mindig így? • A feladat pontos megértéséhez gyakran el kell kezdeni megoldani a feladatot. Nem mindig van tehát elegendő információnk a feladatmegoldás kezdetén ahhoz, hogy algoritmus adatbázisokat vagy szakirodalmat használjunk. • Ahhoz, hogy a megfelelő megoldási változatot (paraméterek, sebesség, környezet stb.) kiválasszuk, algoritmuselmélet ismeretekre – és implementációs gyakorlatra – van szükségünk, melyet például ez a tárgy is adhat. • Lehet, hogy az adott feladatra nem találunk az igényeinket kielégítő megoldást. • Lehet, hogy a talált megoldásnál jobb jut eszünkbe (hiszen az irodalomban és a weben publikált megoldásokat is kitalálta valaki valamikor).

  30. Egyszerű programozási tételek • Sorozatszámítás • Eldöntés • Kiválasztás • Keresés • Megszámolás • Maximumkeresés

  31. Sorozatszámítás • A múlt évben minden hónapban eltettem a gázszámlát. Szeretném kiszámolni, hogy mennyi pénzbe került az éves gázfogyasztás. A megoldás lépései: • Lenullázok egy gyűjtőváltozót. • A következő két lépést 12-szer ismételem: • Megfogom a soron következő számlát. • Hozzáadom az előző összeghez. • Megvan az összeg.

  32. Pszeudokód VÁLTOZÓK i, sum EGÉSZ, szamla[i] VALÓS(vagy EGÉSZ) i ← 0; sum ← 0; ISMÉTELNI HA( i kisebb mint 12){ sum ← sum + szamla[i]; } KIIR(sum) Január a 0.-dik, február az 1., …, december a 11. hónap a jelölés szerint

  33. Eldöntés Egy tanuló érdemjegyei alapján szeretném eldönteni, hogy kitűnő-e, vagy sem. Kétféle ötlet is lehet: • Ha a jegyei közt van olyan, ami nem ötös, akkor nem kitűnő. • Ha minden jegye ötös, akkor kitűnő. Vizsgáljuk meg először az első ötletet közelebbről! Nézzük végig a jegyeket, először az elsőt, majd sorra a többit, és ellenőrizzűk, hogy ötös-e. Ha találtunk olyat, ami nem ötös, akkor nem kell megnézni a további jegyeket, mert van nem ötös osztályzat, azaz nem kitűnő.

  34. Az 1. számú pszeudokód VÁLTOZÓK tantárgy_szám, i, jegyek[i] EGÉSZ, van_nemotos LOGIKAI i ← 1     ISMÉTELD HA(i ≤ tantárgy_szám) és (jegyek[i] egyenlő 5-tel){ i : ← i+1 } van_nemotos ←(i ≤ tantárgy_szám) HA (van_nemotos) AKKOR KIIR(nem kitűnő) EGYÉBKÉNT KIIR(kitűnő) Végignézem a jegyeket. Az elsővel kezdem. ellenőrizzük a többit is, hogy ötös-e.

  35. Második ötlet Nézzük végig a jegyeket, először az elsőt,majd sorra a többit, és ellenőrizzük, hogy ötös-e. Ha a tömb minden elemét megvizsgáltuk, akkor minden érdemjegy ötös, azaz kitűnő. VÁLTOZÓK tantárgy_szám, i, jegyek[i] EGÉSZ, mind_otos LOGIKAI i ← 1     ISMÉTELD HA(i ≤ tantárgy_szám) és (jegyek[i] egyenlő 5){ i : ← i+1 } mind_otos ←(i > tantárgy_szám)   HA(mind_otos) AKKOR KIIR(kitűnő) EGYÉBKÉNT KIIR(nem kitűnő)

  36. Kiválasztás Egy tankör zárthelyi dolgozatai közül válasszuk ki az egyik elégséges dolgozatot. Megoldás: nézzük végig a dolgozatokat, először az elsőt, majd sorra a többit, amíg nem találunk elégséges dolgozatot. Amikor megtaláltunk egy elégségest, akkor ő lesz a kiválasztott.

  37. Pszeudokód VÁLTOZÓK i, sorsz, dolg_szama, dolgozatok[i] EGÉSZ i ← 1     ISMÉTELD HA ( (i ≤ dolg_szama) és (dolgozatok[i] ≠ 2) ) { i ← i + 1 } sorsz ← i    // Ha találtunk elégségest, az lesz a megoldás. HA(i <= dolg_szama) AKKOR KIIR(i); EGYÉBKÉNT KIIR ("nincs elégséges") • Hasonlít az eldöntéshez, de más a konklúzió!

  38. Keresés • Ismerjük egy üzlet januári napi bevételeit. Adjunk meg egy olyan napot -ha van-, amikor a bevétel több volt, mint 20,000 Ft. Megoldás: • Nézzük végig a bevételeket, • először az elsőt, • majd sorra a többit, • amíg nem találunk 20,000 Ft-nál nagyobbat. • Ha találtunk ilyet, • akkor van megoldás, és a megoldás a megtalált bevétel sorszáma • különben nincs megoldás

  39. Input adatok generálása Töltsük fel véletlen egészekkel a január tömb elemeit. (Ezt most még nem kell megérteni, a félév végére világos lesz.) int[] januar = new int [32];// 0-tól indul, a 32. lesz jan. 31 ! Random RandomClass = new Random(); for(int i = 1;i <=31; i++) januar[i]=RandomClass.Next(10,30); • 18 26 28 12 …. Január 1, 2, 3, 4, 5, …. Bevételei rendre ezer forintban, akkor január 3.-át kell megtalálnunk. • Persze az is lehet, hogy a bevétel egyetlen napon sem haladja meg a 20 ezer forintot. • A for ciklust fogjuk részletesen taglalni

  40. A kód (a while ciklust fogjuk részletesen taglalni) int i = 1; while (januar[i] < 20) i++;Console.Write(januar[i] + " "); Ez akkor nem jó, ha nincs megoldás, azaz jan. 31.-én (i=32) Is a bevétel kisebb, mint 20. Mitől állna meg a ciklus? Ha a napokszama == 31, akkor: i = 1; while ( (i<=napokszama) && (januar[i] <= 20)) i++; if (i > napokszama) Console.WriteLine("NINCS megoldas"); else Console.Write(i + "dik nap! ");

  41. Megszámolás • Az előző feladatot kicsit módosítjuk. Számoljuk meg, hány napon (ha egyáltalán) volt az üzlet bevétele 20 ezer forintnál nagyobb?

  42. Megszámolás kódja int darab = 0; for (i = 1; i <= napokszama; i++) if (januar[i] > 20) darab++; Console.WriteLine("a nagyobb bevételek száma: "+darab);

  43. Maximum-kiválasztás • Tegnap este a térképet nézegettem. Kiírtam magamnak 20 magas hegy tengerszint feletti magasságát. Adjuk meg az egyik legmagasabb csúcsot! Megoldás: • Megjegyzem az első hegy magasságát. Ezt tekintem a legmagasabbnak. • A többi hegyet sorra végignézem: • Ha valamelyik magasabb, mint az eddigi legmagasabb, akkor az eddigi legmagasabbat elfelejtem, és az újat jegyzem meg. • A végén pont az első legmagasabb hegyet jegyeztük meg.

  44. Maximum-kiválasztás pszeudokódja 1 int hegyekszama = 10; int[] magas = new int [hegyekszama+1]; // mert 1-től indexelünk int i; Random RandomClass = new Random(); for (i = 1; i <= hegyekszama; i++){ magas[i] = RandomClass.Next(10, 26); Console.Write(magas[i]+" "); }

  45. Maximum-kiválasztás pszeudokódja 2 int max = magas[1]; int eddigi = 1; for (i = 1; i <= hegyekszama; i++) if (magas[i] > max) { max = magas[i]; eddigi = i; } Console.WriteLine("az (egyik) legmagasabb sorszáma: "+eddigi+" magassag "+max); // magas[] tartalmát 1-től kezeljük // Ha mondjuk a 2. hegy és a 7. hegy ugyanolyan magas, // és a többi mind kisebb, az eredmény 2 lesz vagy 7? // 2 lesz. Azonban ha > helyett >= kerül be, akkor 7.

  46. Egyszerű változók (OOP gyakorlatokon részletezzük)

  47. Példák • int x = 10; // deklarálás kezdeti értékadássalint y = x;y = 20; // x értéke 10 és y értéke 20 • float v=2.34; double w;

  48. Adatkonverziók A konverzió C# -ban lehet implicit vagy explicit. Ha az átalakítás automatikus, akkor implicit konverzióról beszélünk, ilyenkor nincs adatvesztés. Az explicit konverzió kikényszerített, ilyenkor előfordulhat adatvesztés. Konverzió leggyakrabban függvényhívás paraméter-átadásakor történik (később látunk majd példákat), vagy kevert típusú adatokkal való numerikus számítások esetén.

  49. A nyilak mutatják az implicit konverziós lehetőségeket (referencia táblázat)

  50. Implicit numerikus konverzió long x1; int y1 = 25; x1 = y1; //implicit numerikuskonverzióint ->long Console.WriteLine(x1); int x1; long y1 = 25; x1 = y1;// long -> int nyíl nincs, mi lesz ? // HIBAÜZENET: NEM LÉTEZŐ implicit konverzió! // OK: mert esetleges adatvesztés lehetséges!

More Related