Hálózatok és tudás Előadás a „Mi a nemzeti digitális közmű” konferencián MTA, 2009. január 26

1. Hálózatok és tudásElőadás a „Mi a nemzeti digitális közmű” konferencián MTA, 2009. január 26 Pléh Csaba pleh@cogsci.bme.hu BME Kognitív Tudomnyi Tanszéke

2. Keretek • A tudomány művelésének három hálózata • Reprezentációs forradalmak és információs technológiák • A tér, az idő és az emberek új szervezése • Nagyobb együttműködő csapatok? Hol az emberi korlát? • A kommunikációs költség marginalizálódása • A személyes és a készségalapú mint kivétel • Szolgái vagy urai vagyunk a saját technikánknak?

3. A tudomány hármas hálózata Emberek kapcsolata Intézmények kapcsolata Gondolatok hálózata

4. Az architektúrák nagy változásai Merlin Donald

5. Hagyományos évtizedes tanulás lassú hozzáférési utak, körülményesség tudás tulajdonlás bizonyosság kiharcolt erény Hálózati kevesebb iskola kell gyorsabban el lehet jutni tudás megosztott bizonyosság kérdéses, éppen keressük Új mintázatok a mai kommunikációs tudáshordozókban

6. Klasszikus tudás ember stabil helyen Tudások más stabil helyen el kell jutni a könyvhöz Behálózott világ az ember mobil helyen van, ehhez képest az elérhetőség stabil Az ember mozog, az információ követi. én maradok, a könyv odajön. A hely és az idő dinamikája a behálózott világban

7. Új hálózatok szervezése • Könnyebb a kapcsolatlétesítés fogalmak között • Könnyebb a kapcsolat az emberek között • Intézmények, pl. szakterületek között is egyszerűbb • Ezáltal a háromféle hálózat között nagyobb az áthallás

8. Egy fogalom (kognitív tudomány) hálózottsága és sorsa a szakmák között

9. Nagyobb együttműködő csapatok? Hol az emberi korlát? • Vajon az új világban minden korlátunkat felrúgjuk-e? • Vagy vannak meglévő korlátaink? • Három felfogás: technopesszimisták biokonzervatívok adaptív biológusok Robin Dunbar

10. A korlátok példája: társas sávok • Dunbar szám: • Dunbar's number, which is 150, represents a theoretical maximum number of individuals with whom a set of people can maintain a social relationship • a szórakozó tinédzserek mellett egyre többen hisznek abban, hogy a közösségi hálózatok segítségével átléphetik a bűvös Dunbar-számot (kb. 150 ember, akikkel képesek stabil kapcsolatot fenntartani),

11. A Lotka törvény és a személyes kapcsolatok

12. A kommunikációs költség marginalizálódása • A kommunikációs hozzáférés és hozzáférhetőség megváltozásának lehetséges következményei • Az állandó közlési hozzáférés új konvenciókat és idői protokollokat igényel • Hosszú évezredek eljárásaira építünk ma, amelyek távolságon és időn átívelve megbízhatóak. Pl. a potyázás kivédésére • Ezeket kell újakkal kipótolnunk

13. Funkciók és architektúrák • Az új közlési rendszerek a hely-idő mentális megjelenítését átalakítják • Ezt új konvenciók használata fogja követni • Mindez felhasználja, de nem függeszti fel meglévő architektúráinkat • Ez érvényes mind megismerési, mind érzelmi gazdálkodási értelemben

14. A tudás leképezése a fejben

15. Műveltség és hasznos tudás szembeállításai

16. ebben az iskolában az oktatás is fegyelmezéshez hasonlított, mint a nevelés: bemagolt szabályok, s gépies alkalmazás, a legjobb esetben. Aequor, mormor és a cor Semlegesek mindenkor... matematikában a képletek, s a történelemben az évszámok szigorú diszciplinát adtak; Manap önállóságra nevelünk s a gyermek maga eszeli ki játékait. Tanulmány, táplálék a természet dolga; a gyermek okosabb, mint a felnőttek; a fejlődés tudja, mi kell neki Babits Halálfiai:A mechanikus és a gyermekelvű felfogás

17. Az implicit tudás koncepciók • nem a reprezentációra, hanem az eljárásokra összpontosít, vagyis nem az ismeretre, hanem a csinálásra; • lényege nem a visszaadás és felismerés (tudni, mit), hanem az elvégzés; • szerveződése függvényszerű, készségalapú s nem elementarisztikus ; • a tudatosság legfeljebb csak élősködik rajta, az érdekes kognitív rendszerek nem tudatosak.

18. Az implicit tudás koncepciók • nem a reprezentációra, hanem az eljárásokra összpontosít, vagyis nem az ismeretre, hanem a csinálásra; • lényege nem a visszaadás és felismerés (tudni, mit), hanem az elvégzés; • szerveződése függvényszerű, készségalapú s nem elementarisztikus ; • a tudatosság legfeljebb csak élősködik rajta, az érdekes kognitív rendszerek nem tudatosak.

19. Személyes A hitelt adja a hálózati kapcsolatokhoz A saját és a másik konzisztenciáját Bizonyosság Kockázat Készség alapú Mintaadást igényel az átvételben Eljárások, amelyek végtelen helyzetre jók Gyakorlás Átalakítások A személyes és a készségalapú mint kivétel a személytelen hálózatosodás alól

20. Szolgái vagy urai vagyunk a saját technikánknak? • Éppen a készségszerű és a személyes biztosítja, hogy ne szolgák legyünk • A technológia átalakít, de csak meglévő architektúráinkkal tud élni • Nem leszünk mind a hálózat Don Quijotéi