TÁJ- KISALFÖLD

1. TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió

2. Fekvése • 5300km² MO-területén • Határai: • Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) • Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik • Északon a Duna (folyt. Szlovák – alf.) • Délen a Rába kavicstakarója és a D-i-khg.

3. Geomorfológiai szerkezete Szerkezeti határok: Szlovák –alföld irányában folytatódik, a Dunántúli-középhegység és az Alpok keleti nyúlványai között helyezkedik el.

4. Felszín • Akkumulációs terület, mikrorelief • Tengeri üledék + folyami hordalék (alluviális terület) • Alföldéhez hasonló kialakulás. Újharmadkor óta térben és időben szakaszosan süllyedő medencét tengeri, majd folyóvízi üledékek töltötték ki, a felszín mai arculata pedig a folyóvíz, a szél következtében formálódott.

5. Tájelhatárolás • Két egymástól felszín-alaktanilag élesen elkülöníthető részre tagolódik: • - 1. a legjobban és legtovább süllyedt, folyóvízi üledékekkel igen vastagon fedett és elegyengetett Győri-medencére, • - 2. a déli és keleti részen széles sávban elterülő kevésbé megsüllyedt, eróziós dombsággá átalakult letarolt peremvidékre.

6. 2.1. Győri - medence • A Duna, Rába, Répce hordalékával tökéletes síksággá formált Győri-medencét átlagosan 115-125 m tengerszint feletti magasságú tájrészletek alkotják • Rába torkolattól ÉNY-ra húzódó folyami feltöltésű tökéletes síkság

7. 2.1 Győri-medence 2. • É-i része: 2.1.1. Mosoni-síkság (2.1.1.2), Szigetköz (2.1.1.1.)– a Duna jelenkori hordalékkúpja. Az akkumuláció oka: a Duna esése 40cm/km-ről 10cm/km-re csökken Rajka és Gönyű között. Durva szemcséjű hordalék mederágy emelkedést okoz – zátonyok, szigetek

8. 2.1 Győri-medence 3. • 2.1.2. Fertő (2.1.2.1) és Hanság (2.1.2.2.) süllyedék – a nyugati részen, az egykori hatalmas lápvilág ma mocsár és rétlápok. A terület teljes vízmentesítése a sok csatorna ellenére sem megoldott, mert túl kicsi a vizek lejtése.

9. Győri – medence 4. • D-i részen 2.1.3.Rábaköz a Répce és Rába között. Rába kavicstakarója, 8-10 m vastag holocén homok és öntésiszap- Kapuvári (2.1.3.1.)- és Csornai sík (2.1.3.2.) • Kapuvári-Hany rekettyefüzes láprétjeiről, égererdejéről volt híres, a terület lecsapolásáig.

10. Átmenet a Nyugat- magyarországi peremvidék és a Dunántúli-khg. között • A Rába-völgy keleti oldalán egykori kavics-hordalékkúp a Kemeneshát. • Kelet felé a Bakonyig a kaviccsal lankás Kemenesalja fokozatosan a még alacsonyabb, gyengén tagolt széles halomvidékbe, a Marcal-medencébe megy át, melyből két jellegzetes bazaltsapkás tanúhegy, a Somló és a Ság-hegy emelkedik ki.

11. 2.2 Marcal-medence • Denudációs, eróziós síkság a Kemeneshát (nyugat) és a Pannonhalmi domvidék (kelet) között. • A felszín eredeti magasságát a Somló és a Ság őrzi. • Ny-tól K felé: Kemenesalja (2.2.1.2. Kemenes Szláv szó=Kő), Marcal-völgye (2.2.1.1.), Pápa-Devecseri-sík (2.2.1.3.)

12. Marcal – medence keleti határa • Győrtől délkeletre a Kisalföld belsejébe ujjszerűen benyúló, kaviccsal és lösszel helyenként fedett, hármas tagolású pannóniai halomgerinc: a Pannonhalmi-dombság (vagy Sokorói-halmok), kelet felé a peremvidéket a Bakony és a Vértes lábánál elterülő, futóhomokkal és lösszel borított Bársonyos felszabdalt halomvidéke zárja le.

13. 2.3 Komárom-Esztergomi síkság • Pannonhalmi dombságtól a Gerecse-Vértes hegylábi felszínéig a Duna és a Bakony közötti terület. • Északról dél felé: Győr-Tatai-teraszvidék (2.3.1.1.)– a Duna pleisztocén kori hordalékkúp teraszainak felszíni elemei 40-70 m magasságban. • Igmánd-Kisbéri medence (2.3.1.2.) • Legkeletebbre: Almás-Táti Duna-völgy (2.3.1.3.)

14. Éghajlat • Mérsékelten száraz • A napsütéses órák száma kevesebb, mint az Alföldön (1700-1900 óra). • Csapadék évi mennyisége: 650-550 mm • Évi középhőm. Ny-ról K-felé nő:9,5 ºC -10ºC • Erőteljes Ny-i ÉNY-i légmozgás, erősen szeles vidék.

15. Vízrajz, vegetáció • Duna: Rajka-Dunaalmás között 102 km, Mosoni – Duna 125 km, vízgyűjtő területe 8800 Km², ingadozó vízjárás (100 m³/sec. kisvíz - 1000 m³/sec. árvízkor). • Marcal kb.100 km, vízgyűjtő területe: 3000 km ² • Ártéri ligeterdők maradványai, galériaerdők: mocsári nyáras, fűzes, égeres és tölgyes

16. Ásványi nyersanyagok • Felsőcsatárnál talkum van, Mihályinál mélyfúrással szénsavat hoztak fel. Balfon kénes szénsavas gyógyvíz van.

17. Mezőgazdaság Egyensúlyban van a növénytermesztés és állattenyésztés. A művelési ágak közül az erdő és rét arányanagyobb, mint az Alföldön, a szántó, kert és szőlő aránya kisebb. A szántóföldi növénytermesztésben a szálas-takarmányok, az árpa, rozs, zab, len, cukorrépa és burgonya termelése jelentékeny, a búza és a kukorica vetésterülete nem olyan kiemelkedő, mint az Alföldön.

18. Mezőgazdaság 2. • Gyümölcs, szőlő, és bortermelés a magasabb peremvidékeken (Somló, Ság-hegy, Pápa vidéke

19. Ipar • Kolajfinomítás: Szőny, Almásfüzitő, Nyergesújfalu • Papírgyártás: Lábatlan (Piszke) • Audi: Győr • Tejipar :Csorna, Kapuvár, Répcelak, Baromfi felsolgozás: Sárvár • Húsipar: Kapuvár, Pápa • Édesipar: Győr