Budafoki barlanglakások szennyezése

1. Budafoki barlanglakások szennyezése Írta: Rátz Dorottya IWS1O7

2. Szennyezett Terület • Budafok, Tétény barlanglakásai • Barlanglakások anyaga: mészkő • 1950. Döntés születik a barlanglakások felszámolásáról • 1966-67-re befejeződik a bányák szennyező anyagokkal való feltöltése • 2004 őszén kezdődtek a kármentesítési munkák

3. Budafoki barlanglakások

4. Szennyezés mértéke • 36545 tonna gázgyári iszap és 270 m3 –nyi csurgalékvíz kezeléséről született szerződés a KvVM és a TERSZOL Környezetvédelmi és Építőipari Zrt. Között • Feltárások eredményeként a kezelendő szennyezés mértéke jelentősen nőtt • A műszaki beavartkozás során összesen 77 344,39 tonna gáz iszap, 559,03 tonna csurgalékvíz és 3 000,8 tonna hígiszap kitermelésére került sor

5. Forrás • Óbudai Gázgyárból kikerülő gázgyári iszap és csurgalékvíz • Gázgyári iszap: gáztermelési eljárás mellékterméke. Jelentős benne a vas, a cián és az arzéntartalom, ezek jelentős környezetkárosító hatása miatt veszélyes hulladék • Csurgalékvíz: a lerakott hulladéktesteken átszivárgó, illetve az ott keletkező bármilyen olyan folyadék(oldat, szuszpenzió) amely a lerakóban marad, onnan elvezetik, vagy kikerül a lerakóból.Főként szerves szennyező anyagokat tartalmaz, melynek milyensége a hulladéktestektől függ.

6. Transzpontútvonalak • A forrástól( Budafoki bányalakások szennyező anyagai) a szigetelés hiánya miatt az iszapban lévő cián és higany kipárolgás következtében a légtérbe jutott • Az esővíz hatására kimosódás következett be, ami beszennyezte a felszíni vizeket és a talajt is. A szennyezés mértéke és időtartama miatt a felszín alatti vizek is veszélybe kerültek • A levegőbe jutó szennyező anyagok a magasabb légrétegekben kondenzálódnak, és csapadék formájában újra a talajt szennyezik.

7. Szennyezett környezeti elemek • Talaj: a szennyezett talajréteget, iszapot és csurgalékvizet eltávolították, helyébe 20 cm vastag humuszréteget terítettek. • Az iszapból a vasat kinyerték és kohászati alapanyagként hasznosították • A felszín alatti vizek szennyezését a kutak kitisztításával, nem használt kutak eltömítésével és monitoring kutak létesítésével oldották meg

8. Ökoszisztéma • A levegőbe kipárolgott és eső hatására kiporzott szennyező anyagok a felsőbb légrétegekben kondenzáció után a vízkörforgással eső formájában újra elérik a talajt és a felszíni vizeket. Innen tovább haladhatnak a felszín alatti vizek felé. Savas eső hatására a nehézfémek vízoldhatóvá válnak és így a növények számára felvehetőek lesznek. • A felszíni vizekben a halak szervezetébe a nehézfémek beépülnek és emberi fogyasztás során káros hatás jelentkezhet.

9. Emberekre gyakorolt hatás • A szervezetbe étkezés során is bekerülhetnek a növények és állatok által felvett szennyező anyagok • A tisztítás és a lerakás között eltelt idő alatt a kiporzás légszennyező hatása nem elhanyagolható • A megtisztított területek lakóházakat is érintettek. Az évekig elhúzódó munkák zajszennyezést okoztak, valamint kellemetlenebbé tették az ott élő emberek életét. • A tisztítás jelentős anyagi beruházás volt, ami elvonta a pénzt más, szintén megoldásra vagy fejlesztésre váró területek elől.

10. Köszönöm a figyelmet!

11. Források • Dr Gruiz Katalin jegyzetei • http://www.terszol.hu/index.php?n=old&kod=20&f=6 • http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1011 • http://www.ita-hun.hu/publikaciok/a_magyar_alagutakrol/varos-a-fovarosalatt.pdf • http://www.sze.hu/~buruzs/Hulladekgazdalkodas/5_Lerako_letesitese.pdf • Kép: http://www.greenfo.hu/sajtoszoba/sajtofotok_item.php?id=88