1 / 23

Filozófiai antropológia

Filozófiai antropológia. Emberértelmezések a filozófiai gondolkodás történetében. Az antropológia jelentéstartalma. „antroposz” / αντροπος / = ember több tudományterülethez kapcsolható: biológia /pszichológia kulturális antropológia –prehistorikus népek

derron
Download Presentation

Filozófiai antropológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Filozófiai antropológia Emberértelmezések a filozófiai gondolkodás történetében

  2. Az antropológia jelentéstartalma • „antroposz” /αντροπος/ = ember • több tudományterülethez kapcsolható: • biológia /pszichológia • kulturális antropológia –prehistorikus népek • antropogenezis (származástan -19. század) • vallás • filozófia – az ember helye és rendeletetése a világban, az emberi létezés értelmének kutatása

  3. A filozófiai antropológia eredete • ontológia =emberi létezés forrása, oka lényege • gnosszeológia =emberi ismeretek forrása • etika= emberi cselekedetek • társadalom-és politikafilozófia = emberi közösségi- és uralmi formák • vallásfilozófia = hívő ember léte, rendeltetése • Történelemfilozófia = történetiséggel rendelkező ember A filozófiai gondolkodás alanya és célja az ember.

  4. A filozófiai antropológia kezdete • A filozófiai diszciplína születése a XVIII/XIX. század fordulóján. • Virágkora XX. század. Kiváltó okai: • felvilágosodás • igény arra, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává tegyük az ember lényegének, rendeletetésének megragadását. • szaktudományok virágzása ↔ az ember egy – egy sajátos specifikumát dolgozza fel, csak részeredmények adottak. • pozitivizmus • egzisztencializmus • nyugat – európai civilizáció fejlődésébe vetett hit megingása • I. és II világháború sokkoló hatása „emberi bűn, rosszra való hajlam okai

  5. A filozófiai antropológia eredete és kezdete • eredete: az embernek „metafizikailag nincs rögzítetett helyzete” – ember nyitott lény, helye a világban nem meghatározott. →emberképek • kezdete a filozófiai diszciplína születése XVIII/XIX. század fordulója –monográfiák, tanulmányok (Kant, Herder, Darwin, Marx, Schopenhauer Nietzsche, Scheler, Gehlen, • mítosz és a vallás kijelentéseinek mellőzése • irodalom és a művészet ember ideáljainak lebontása

  6. Emberképek • antik • zsidó – keresztény (bibliai) • idealista • romantikus • realista az emberképek a filozófiai antropológia, mint diszciplína előzményei, ideáltípusok azaz az adott korszak hogyan gondolkodik az emberről

  7. klasszikus kori polisz polgár képe önmagáról „zoon politikon” = a szabadság alapja a törvény (nomosz) nomosz: jog és kötelesség alapja: a racionalitás nem a történelmi hagyomány szabadság és rend dialektikája politeizmus testkultusz (kalosz) jelentései görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész, Platón, Arisztotelész) logosz + ethosz = kiváló ember vita contempletíva / a bölcs az igazságot keresi igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás egyén és a kozmosz viszonya arché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató ↔ösztönök, akarat, vágyak Antik (görög) emberkép I.

  8. Antik (görög) emberkép II. • Közös vonások • nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya • akaratszabadság hiánya • nevelés (paidea) fontossága, amely racionális és erkölcsös lényt nevel ki. • hétköznapi élet fontossága • egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az igazság megismerése, nem a túlvilági életben keresendő • a közösségnek való megfelelés = dicsőség • bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése, vagy a megvetés • szókratészi erények, önismeret fontossága

  9. Bibliai emberkép I. • Isten – ember viszonyából értelmezhető • Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában • emberkép: esendő, véges, bűnös • történetiség /Szent Ágoston: Vallomások • bűn radikális értelmezése – eredendő bűn – megváltás lehetősége

  10. A bibliai ember II. • lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója. • jóság = Isten iránti engedelmesség • rossz = elfordulás Istentől, ember önértelmezése Istentől függetlenül • más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet • erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány • szabadság = bűntől való megszabadulás Alapproblémák az isten és ember viszonyából következően • hit és tudás viszonya • akarat szabadsága – predesztináció periférikus jellegű tanítás • közösség = kiválasztódás, vagy univerzalizmus

  11. Idealista emberkép • XVIII. század felvilágosodás, amely az antik ember „folytatása” előzmény: a reneszánsz és a reformáció Mirandola: Az ember méltóságáról Rotterdami Erasmus: pacifizmus, személy méltósága Luther Márton: „sola fide” elve – hit központú keresztény élet, intenzív vallásosság

  12. Mirandola: Az ember méltóságáról • Az emberi lét alapja a szabadság, amely a létformák közötti választás képességében ölt testet. A választás racionális és hiten alapuló. • élet lényege: • etika • dialektika • teológia Nem kérdőjelezi meg a hívő létmód jogosságát.

  13. Az idealizmus emberképe • szellem primátusa: elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz • nevelés fontossága • esztétikum • szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing, Schelling)

  14. Eltérő vonások az idealista és görög ember között • szabadság lényege: • individuum • érzéki világ feletti uralom • akarat meghatározó jellege • történetiség, időbeliség • jövő felé orientálódás: az egyén, a társadalom és a világrend is jobbítható (meliorisztikus világkép)

  15. Romantika emberképe • XIX. század első fele /elsősorban a német költészet és filozófia együttes szerepvállalása) Hegel – Hölderlin- Schelling • irracionalitás, titokzatosság • zseni kultusza • historizmus • történelem menete: irracionális erők kibontakozása Hegel – Jacob Burkhardt vita: egységes világtörténet megkérdőjelezése

  16. Realizmus emberképe • XIX. század / francia regényirodalom • „olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti” vizsgálódás alapjának • hétköznapiság • ész mellett ösztönök (naturalista) • Az ember a természet terméke, fiziológiai sajátosságának egyik része a szellem. • történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az európai civilizáció bírálata • alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és társadalomelméletnek • természeti törvényszerűségek, kauzalitás

  17. A filozófiai diszciplína kezdete • Immanuel Kant: Antropológiai írások • Mit tudhatok? • Mit kell tennem? • Mit remélhetek? • Mi az ember? • Az ember kettős természete: heteronómia (Sinnlichkeit) – autonómia (Geist) – érzékiség, fizikai test impulzusai, hajlam – kötelesség, jó akarat • Az emberben megvan a rosszra való hajlam - ténykérdés

  18. Herder • A nyelv eredetéről (1772) • Eszmék az emberiség történelmének filozófiájához Alap: ember és állat különbsége • Mängelwesen (hiánylény) • ész és szabadság (önkibontakozás és önmegvalósítás lehetősége) • nyelv mint eszköz, funkciói • tökéletesíthetőség, 2. individualizáció, 3. kommunikáció Az ember a „természet első felszabadult rabszolgája”

  19. XIX. századi antropológia változatai • Karl Marx: homo faber, munka • Darwin: biológiai fejlődés csúcspontja, de az emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás – Ernst Hackel: Világproblémák • Nietzsche: az ember meghatározatlan állat • Schopenhauer: önfenntartás ösztöne, öntudatlan életakarat (Wille zum Leben) • Kierkegaard: döntés szabadság, vallási stádium

  20. Max Scheler • 1922-28: „Az ember helye a kozmoszban” (TK) • Értékfenomenológiája komoly hatással van a katolikus egyházra • Értékek = abszolút, változatlan létezők • Értékek rangsora • Személy fogalmának megalapozása/ értelmi teljesség, szellemi nagykorúság, választás hatalma • kettősség: állattól származik, de istenkereső lény –metafizikai meghatározatlanság • szeretet - elmélete

  21. Az ember helye a kozmoszban • három emberkép adott: antik, keresztény, természettudományos - részeredmények • Cél: újradefiniálni az ember lényegét, meghatározni metafizikailag különleges helyzetét. • Ember: • tudattalan, érzés- és képzet nélküli érzőerő • ösztön – megszokásszerű, praktikus és intelligens magatartás • szellem –személy – világra nyitottság

  22. Arnold Gehlen Előzmények: • Scheler • Adolf Portmann zoológus – végletes tanulási képesség az emberi természet sajátja • Plessner: „A szerves élet fokai és az ember” - centrikus és excentrikus létformák közötti különbség • Pragmatizmus: cselekvő lény

  23. Gehlen: Az ember természete és helye a világban (1940) • M. Scheler alapján az ember és állat viszonyából eredő sajátosságokat veszi alapul. • fogyatékosság ↔ világra nyitottság • természet ↔ mesterséges mű (kultúra) „Az ember nemcsak él, hanem életvitele is van”: munkaeszköz, jog, gazdaság, társadalom, állam, család, házasság, tulajdon • Az ember ragaszkodása a társadalmi rendhez (fészek) • technika • tehermentesítés - nyelv

More Related