1 / 26

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga előadás, 2007. május 2.

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga előadás, 2007. május 2. INCOTERMS Értékpapírok Ügynöki szerződés Főbb pénzügyi szerződések. INCOTERMS. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának forrásai: -jogszabályok -jogszabálynak nem minősülő jogforrások: - általános érvényű

denzel
Download Presentation

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga előadás, 2007. május 2.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogaelőadás, 2007. május 2. INCOTERMS Értékpapírok Ügynöki szerződés Főbb pénzügyi szerződések

  2. INCOTERMS • Nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának forrásai: -jogszabályok -jogszabálynak nem minősülő jogforrások: - általános érvényű - nemzetközi szokás - nemzetközi szokvány (INCOTERMS) - egyedi érvényességű - felek közötti gyakorlat - ászf - összeállítások

  3. INCOTERMS II. • International Commercial Terms – nemzetközi kereskedelmi szokvány • Def.: a nemzetközi adásvételi szerződések egyes kérdéseire vonatkozó szokásokat összefoglaló és rendszeresen új tartalommal közzétett gyűjteménye • Jelentősége: megkönnyíti a szerződés megkötését, mert egy szokványra utalással a feleknek nem kell külön részletszabályokban megállapodniuk

  4. Nemzetközi szokás Spontán alakul ki 2. Tartalma bizonytalan 3. A felek megállapodása nélkül is a szerződés részévé válik INCOTERMS Egységes szerkezetbe foglalt szokás-gyűjtemény Tartalma írásba foglalt és hozzáférhető Csak külön kikötés esetén válik a szerződés részévé Nemzetközi szokás és szokvány

  5. INCOTERMS III. Tárgyi hatály • Csak a nemzetközi adásvételi szerződések esetén köthető ki • Csak a testi dolgokra vonatkozó szerződések esetén köthető ki • A szerződő felek választják ki a felkínált klauzulák közül a nekik legkedvezőbbet • Egyáltalán nem tekinthető teljes körűnek: hivatkozik további nemzetközi szokványokra és az adásvételnek is csak egy kérdéskörét érinti: az áru átadás-átvétele, mint főkötelezettség. • 3 fő kérdéskört szabályoz: • Átadás-átvétel az átadási hely és idő rögzítésével • Költségek viselése • Kárveszély átszállása

  6. INCOTERMS IV.Szerkezete • Az egyes klauzulákat 4 csoportra osztja (összesen 13 klauzula), az egyes csoportokat kezdőbetűk jelzik: E,F,C,D. • Az egyes klauzuláknál eltérő a felek jogainak és kötelezettségeinek mértéke. • Csoportosítási szempont: egyre nő az eladó kötelezettségeinek a száma és a terhessége.

  7. KlauzulákE, F. • E: EXW= ex works: az eladó arra vállal szerződési kötelezettséget, hogy a telephelyén a vevő rendelkezésére bocsátja az árut. Ezzel megtörténik a teljesítés, a kárveszély a vevőre száll. • F: FCA= free carrier: az eladó kötelezettsége az árunak meghatározott időben és helyen a fuvarozó számára történő átadása: eddig viseli a költségeket és a kárveszélyt. A vevő az átadáskor köteles a vételárat megfizetni. FAS= free alongside ship: az eladó akkor teljesített, ha a vevő által megnevezett kikötőben az árut a hajó oldala mellett elhelyezte. FOB= free on board: az eladó köteles az árut berakni a vevő által kijelölt hajóba, a teljesítés azzal történt meg, ha a rakomány áthaladt a hajó korlátja fölött

  8. KlauzulákC. C: • az eladó a fuvarozásra is kötelezett • az eladó fizeti a fuvardíjat • elválik a költségviselés és a kárveszély: míg a fuvardíjat az eladó a rendeltetési helyig viseli, a kárveszély már a fuvarozónak történő átadással átszáll a vevőre

  9. KlauzulákD. D: a rendeltetési helyig minden költséget és kárveszélyt az eladó visel DAF= delivered ar frontier: az eladó az árut a vevő által meghatározott ország határára szállítja (az import már nem a feladata) DES= delivered ex ship: az eladó az árut a vevő által megjelölt hajó fedélzetén bocsátja a vevő rendelkezésére (kirakodás nélkül) DDU= delivered duty unpaid: az eladó arra köteles, hogy a rendeltetési helyen a fuvareszközből való kirakodás nélkül bocsássa rendelkezésre a dolgot DEQ= delivered ex quai: az eladó a rakpartra történő kirakodásra is köteles DDP= delivered duty paid: az eladó köteles az áru elvámolására is

  10. Értékpapírok a nemzetközi kereskedelemben • Az általuk megtestesített vagyoni érték vesz részt a kereskedelmi forgalomban • Általános jellemzők: • Olyan okirat, amelyet a törvény értékpapírnak minősít • Meghatározott alakszerűségekhez kötött formában jöhet létre • A benne foglalt jogosultságot testesíti meg • Forgalomképesség szempontjából: • Bemutatatóra szóló • Forgatható • Névre szóló

  11. Árupapírok és részvények Az értékpapírba foglalt jogosultság szerint megkülönböztethető: • Árupapír • Pénzpapír (pl. váltó, csekk, bizt.kötvény) • Tagsági jogokat megtestesítő papír (részvény)

  12. Árupapírok I • Hajóraklevél – Bill of Lading B/L, vagy hajóelismervény • 3 funkció: • A fuvaroztató és a hajótulajdonos közötti fuvarozási szerződés bizonyító okirata • Átvételi elismervény az átadott áruról • Az áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő, annak tulajdonjogához jogcímet biztosító értékpapír. Tengeri fuvarozásnál a raklevél nem kíséri az árut, hanem azt a feladó kapja kézhez, és továbbítja a vevőnek, aki ennek birtokában tudja átvenni az árut.

  13. Árupapírok II. • Kiszolgáltatási jegy (delivery order, D/O): ha a feladó részletekben teljesít, a hajótársaság nem raklevelet állít ki, hanem kiszolgáltatási jegyet. • Ugyanaz a jogi megítélése, mint a hajóraklevélnek, de jogi szabályozása nincs, a gyakorlat alakította ki. • Minimális tartalma: • Hajó megnevezése • Elhajózási és érkezési kikötő • Az azonosításra szolgáló adatok • Áru pontos megjelölése • Kiállítás helye és ideje

  14. Árupapírok III. • Közraktári jegy • Def: a közraktározási szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, amely a közraktár részéről az áru elfogadását jelenti, és kiszolgáltatásra való kötelezettséget bizonyítja. • Részei: • Árujegy: az áru feletti tulajdonjogot igazolja • Zálogjegy: forgatva kölcsön vehető fel az árura. A kettő együttes birtoklása biztosítja a teljes rendelkezési jogot Ha a zálogjegy tulajdonosa nem kapta vissza a kölcsönt, követelheti a közraktártól az áru értékesítését, és abból a kölcsön visszatérítését.

  15. Ügynöki szerződések I. • A piacszervező szerződések közé tartozik • Abban különbözik a forgalmazótól, hogy nem vásárolja meg a megbízó áruit, hanem annak képviselőjeként köti az ügyleteit: nevében és javára. • Az ügynök felhatalmazása lehet: • Szűkebb: csak tárgyalásokat folytat • Tágabb: szerződéskötés is

  16. Ügynöki szerződés II. • Szerződés tárgya: • A megbízó felhatalmazza az ügynököt hogy képviselje, amely felhatalmazást az ügynök elfogadja • A felek meghatározzák az árut • Meghatározzák azt a földrajzi területet, amelyre a felhatalmazás szól

  17. Ügynök: Mindent meg kell tennie a sikeres tárgyalás érdekében Ajánlatokat kell eljuttatnia a potenciális vevőkhöz Ellenértéket nem kérhet Megbízóját a szükséges információkkal el kell látnia Megbízó utasításait teljesítenie kell Titoktartási kötelezettség Versenytilalmi kötelezettség Közreműködőt csak engedéllyel vehet igénybe Megbízó: Az ügynököt minden szüksége s információval és dokumentummal ellátni Ésszerű időn belül döntenie kell a közvetített ajánlatok sorsáról Ellenszolgáltatást, különösen jutalékot kell fizetnie (közvetlen, közvetett jutalék) Ügynöki szerződés, a felek kötelezettségei

  18. Ügynöki szerződés: megszűnés • Határozott idő: az időtartam leteltével megszűnik • Határozatlan idő: rendes felmondással szüntethető meg. Rendkívüli felmondás: csak kivételesen és komoly okból: ha a féltől még időlegesen sem várható el a szerződés fenntartása • Végkielégítés: ha az ügynök számára tevékenysége jelentős forgalom-emelkedést eredményezett • Kártalanítás: azoknak a károknak a kiegyenlítésére szolgál, amelyeket az ügynöknek a felmondás folytán viselnie kell. Alapja az a jövedelem, amelyre az ügynök a szerződés fennmaradása esetén szert tett volna.

  19. Nemzetközi fizetések joga • A jogviszonyok sajátosságai: • A szerződő felek közötti nagy távolság miatt az árut hosszadalmas a másik félhez eljuttatni, így • Az egyik szerződő fél kikerül az áru birtokából, mielőtt a vételárat megkapta volna, és • A felek többnyire nem ismerik egymást, illetve egymás fizetőképességét. • A jogviszonyok szabályozásának funkciója: • Az ellentétek feloldása biztosítékokkal • Meghatározza egy adott jogviszonyra leginkább megfelelő fizetési módot • Egyfajta hitelezési funkciót tölt be.

  20. A főbb fizetési módok • Átutalás • Fizetés váltóval (az importőr javára idegen váltó kibocsátása) • Beszedési megbízás • Okmányos hitelezés • Bankgarancia • Nemzetközi faktoring

  21. Beszedési megbízás

  22. Beszedési megbízás II. • A beszedési megbízás kelléke: megfelelő okmányok, amelyek bizonyítják az exportőr teljesítését. • Az exportőr által adott beszedési megbízás tartalma dönti el azt, hogy ő milyen okmányokat ad át a küldő banknak. Ennek pontosítására született: Beszedési Megbízások Egységes Szabályai • Ilyen okmány lehet: • Fizetési okmány (váltó, csekk, nyugta) • Kereskedelmi okmány (számla, fuvarlevél, közraktári jegy) A bank kötelezettsége: kellő gondossággal megvizsgálni a hozzá került okmányokat, ennek elmaradása esetén felel az exportőr felé.

  23. A legelterjedtebb nemzetközi fizetési mód. Lényege: az exportőr a teljesítés után minél gyorsabban hozzájusson a vételárhoz, ezért a bank mintegy „meghitelezi” az importőr fizetését, de ennek feltétele, hogy az exportőr a teljesítést igazoló okmányokat bemutassa. Def: olyan jogintézmény, amellyel A meghitelező bank arra vállal kötelezettséget, hogy az importőrtől kapott megbízás alapján Az exportőr által bemutatott okmányok megvizsgálása után Az exportőrnek fizetést teljesít. Okmányos hitelezés (akkreditív)

  24. Okmányos hitelezés II. • Nemzetközi egységesítési folyamat: „Az okmányos hitelezés egységes szokványai és gyakorlata”: jelenleg 160 ország bankja alkalmazza • Az okmányos hitelezés jogi természete: három fél között szerződéses jogviszonyokat hoz létre, DE!: az alapjogügylettől független szerződés! • Az exportőr által átadott okmányoknak szigorúan meg kell felelniük a meghitelezésben előírt feltételeknek • Az okmányos hitelezés tárgya nem áru, hanem okmány: a bank ezek bemutatása ellenében fizet. • A vizsgálat tárgya: az okmányok külső megjelenésük szerint megfelelőek-e; az összes okmányt benyújtották-e; azokat határidőben nyújtották-e be.

  25. Bankgarancia • Lényege: mentesítse a kedvezményezettet a másik fél nem, vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő kockázatok alól • Középpontjában: a bank önálló, fizetésre vonatkozó kötelezettségvállalása • Def: a banknak a megbízó megbízása alapján a kedvezményezetthez intézett egyoldalú kötelezettségvállalása, amelyben a bank meghatározott ideig vállalja, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén meghatározott összeg erejéig fizetést teljesít.

  26. Bankgarancia II. • Lényeges vonásai: A bank a kedvezményezett puszta közlése alapján köteles fizetni, amennyiben utóbbi állítja, hogy a tényállási feltételek bekövetkeztek. • A bank kifejezetten nyilatkozik arról, hogy a fizetést a felek jogviszonyára tekintet nélkül fogja teljesíteni, bár annak létéről tudomása van. • Összefoglalva: AZONNALISÁG és FELTÉTLENSÉG

More Related