egy vagy néhány bázis: - cseréje - kiesése - beékelődése

1. A genotoxicitás szintjei Kromoszóma típusú mutációk (szerkezeti, számbeli változás) Pontmutációk egy vagy néhány bázis: - cseréje - kiesése - beékelődése silent, missense, nonsense frame-shift, leolvasási keret eltolódása A genotípus megváltozása nem mindig vezet a funkció (fenotípus) megváltozásához (silent=csendes mutációk, mutáció nem kódoló régióban) A mutáció lehet: káros, semleges, előnyös

2. Mutagén – Karcinogén • a mutagén fizikai vagy kémiai ágens, mely növeli a mutációk képződésének gyakoriságát • indukált mutáció a mutagének által okozott változások a genetikai állományban • a halálozások oka a civilizált világban 40%-ban rákos daganat • - a rákos megbetegedések közel 90%-át a környezetünket szennyező mutagének okozzák • - a mutagén vegyületek nagy része rákkeltő (karcinogén) is !!!!!!!!!!!! • - évente néhány ezer olyan vegyületet állítanak elő, amelyek korábban nem léteztek a Földön (gyógyszer alapanyagok, növény- vagy faanyagvédő szerek, élelmiszer-adalék, kozmetikum, háztartási vegyszer stb.) • a mutagének és a karcinogének közötti szoros kapcsolat szükségessé teszi a környezetünkben lévő mutagén vegyületek kimutatását

3. Spontán mutációk • okai : • a bázisok alternatív formái (keto/enol, amino/imino tautomerizáció) • a replikáció során a szálak elcsúszása következtében kisméretű inszerciók és deléciók keletkezése • - a DNS szerkezeti változásai (depurináció és deamináció, amelyek a bázisok párosodási tulajdonságait változtatják meg)

4. Tautomerizáció Normál bázispárosodás (keto és amino formák) Az adenin imino formája citozinnal, a guanin enol formája pedig timinnel képes H-híd kialakítására. A citozin imino formája adeninnel, a timin enol formája pedig guaninnel képes H-híd kialakítására. A párosodási hiba a replikáció során az újonnan szintetizált szálban megmarad és állandósul

5. Indukált mutációk • külső okokból származó mutációk • vegyszerek számos módon okozhatnak mutációkat: • bázis analógok a DNS-be beépülnek, de nem a megfelelő bázissal párosodnak • alkiláló, deamináló szerek, oxidáló anyagok a DNS bázisok szerkezetét és párosodási tulajdonságait megváltoztatják • interkaláló szerek a bázisok közé ékelődnek és nukleotid inszerciót vagy deléciót okoznak

6. Bázis analógok a természetes bázisokhoz hasonló szerkezetűek, a DNS polimeráz a kettős spirálba beépíti pl. 5-brómuracil (5BU) timin analóg adeninnel és guaninnal is (!) képes párosodni tranziciót okoz T-A>5BU-A>5BU-G>C-G C-G>5BU-G>5BU-A>T-A 2-aminopurin (2AP) adenin analóg a timinen kívül citozinnal is (!) képes párosodni tranziciót okoz T-A>T-2AP>C-2AP>C-G C-G>C-2AP>T-2AP>T-A

7. Alkiláló szerek alkil (-CH3, -CH2-CH3) csoportokat építenek a nukleinsavak bázisaira és azokat módosítják pl. etil-metánszulfonát (EMS) főként a guanint, kisebb mértékben a timint módosítja a 6-etilguanin timinnel párosodik, ami C-G>T-A tranzíciót eredményez a 4-etil-timin a guaninnal párosodik, és így T-A>C-G tranzíció jön létre

8. Deamináló szerek a spontán deamináción kívül különböző vegyszerek is képesek a bázisok amin csoportjait támadni pl. salétromossav a citozint, az adenint és a guanint támadja citozin uracil, mely a következő replikáció során adeninnel párosodik és C-G > T-A tranziciót okoz adenin hipoxantin, ami citozinnal párosodva T-A > C-G tranziciót eredményez guanin xantin, ez elsősorban citozinnal, de kisebb mértékben timinnel is párosodva C-G > T-A tranziciót hoz létre hidroxilamin a citozin amino csoportját támadja, és hidroxilaminocitozin keletkezését okozza a hidroxilaminocitozin adeninnel párosodik, és C-G > T-A tranziciót okoz

9. Interkaláló vegyületek - általában gyűrűs vegyületek, melyek térkitöltése a bázispárokhoz hasonlít - a DNS kettős spirálban egymás melletti bázispár közé képesek beépülni - a beépülés a kettős spirál alakját torzítja, ami azután a replikáció során egy nukleotid kiesését vagy beépülést okozza pl. proflavin akridin sárga etidium-bromid dioxin

10. A genotoxicitás mérése • többféle, nemzetközileg elfogadott tesztrendszer: • bakteriális tesztek (Salmonella typhimurium, Esherichia coli) • eukarióta egysejtűek (pl. Saccharomyces cerevisiae, Aspergillus nidulans) • élesztőgombapenészgomba • rovarok (ecetmuslica Drosophila melanogaster) • növények (lóbab, árpa, vöröshagyma) • gerincessejt-vonalak (humán és egyéb emlős sejtvonalak) • in vivo (egér, hörcsög, patkány)

11. Alternatív = in vitro genotoxicitási tesztek • állatkísérletek számának csökkentése • gyors (short term study) • - költséghatékony • Végpontok: • pontmutáció • DNS törés • repair (DNS szintézis NEM az S fázisban) • kromoszóma aberrációk

12. Mutációk detektálása • - a fajok nemzedékről nemzedékre mutatott állandósága arra utal, hogy a mutációk bekövetkezése ritka esemény • a valóságban azonban a megfigyelhetőnél jóval több mutáció keletkezik • mivel leggyakoribbak a recesszív mutációk, a legtöbb új mutáció észlelését a dominancia megakadályozza • az új mutációk észlelése ezért a legegyszerűbb a haploid szervezetekben • diploidokban a mutációk kimutatására speciális rendszerek szükségesek • - a mutációk gyakorisága alacsony, ezért mutánsokat nagy egyedszámú populációból kell tudni kimutatni

13. Bakteriális reverz mutagenitási teszt Kidolgozója, Bruce Ames utánAMES teszt Validált (OECD Guideline 471) Pontmutációk észlelésére alkalmas Salmonella typhimurium apatogén, mutáns törzseinek használatán alapul his- mutánsainak reverzióját figyelik a tesztelendő vegyületek hatására Reverzió = back mutáció his+ Hisztidint szintetizál Hisztidinmentes tápközegben életképes his- Hisztidin bioszintézisére képtelen Csak hisztidint tartalmazó tápközegben életképes Nagy populációban bekövetkező ritka mutációs esemény detektálására alkalmas

14. Hisztidin bioszintézis phosphoribosyl pyrophosphate

15. A teszttörzsek jellegzetességei • Különböző típusú his mutációkat tartalmaznak, ezért a mutáció reverziója történhet: • bázispár szubsztitúcióval • frame-shift segítségével • különböző hatásmechanizmusú mutagén vegyületek mutathatók ki, azaz információt nyújt a • genotoxikus anyagok által előidézett mutációk típusáról A tesztelő törzsek hibásak az: excíziós repairben uvr (érzékenyebb kimutatás, epigenetikus ártalmak) LPS kialakításában rfa (lipopoliszacharid bioszintézis, sejtfelszín), a vizsgálandó anyag könnyebben jut be a sejtbe a sejtfalon át

16. Salmonella baktériumok által képzett telepek

17. A kísérlet kivitelezése I. S9 – patkány májából készült enzimkivonat S9-et adagolva modellezni lehet az emlősökben lezajló enzimatikus reakciókat, így a bakteriális géntoxikológiai tesztekből következtethetünk a szennyezőanyagok magasabb rendű szervezetekre gyakorolt hatására

18. A kísérlet kivitelezése II.

19. Az eredmények értékelése Egy vegyületre akkor mondjuk, hogy Ames-tesztben nem mutagén, amennyiben legalább 4 törzsön – TA98, TA100, TA1535, TA97 és/vagy TA1537 – bizonyította önmagában vagy S-9-es aktiválás utáni hatástalanságát. Egyetlen törzsön mért pozitív teszt esetén is mutagén a minősítés.

20. Továbbfejlesztett Ames teszt 96 lukú mikrotitráló lemezen 6 törzzsel (TAMix) végezhető egyszerre pH indikátor festék a tápközegben (brómkrezol lila) A hisztidinmentes tápközegben szaporodó (revertált) baktériumok savasítják a tápközeget

21. RadarScreen Saccharomyces cerevisiae Transzgenikus élesztőtörzs: DNS fragmentációra aktiválódó promoter+riporter gén