Kutatásmódszertan

1. Kutatásmódszertan Forrás: Bajusz K. (2007.) KSH (2008.) Lakatos V. (2008.) Majoros P. (2004.)

2. BEVEZETÉS • Az Európai Unió csak a kutatás és fejlesztés kiemelkedő teljesítménye révén tud versenyképes maradni fő riválisai, az Egyesült Államok és Japán mellett. • A konkrét célkitűzések között szerepel, hogy a tagállamok K+F ráfordításai 2010-re el kell érjék a GDP 3%-át, és a tagországok nemzeti ráfordításai 2/3 részének a vállalkozási szektorból kell származnia.

3. Az Európai Unió tagországainak kutatás-fejlesztésre költött ráfordításai a célértéktől átlagosan több mint egy százalékponttal elmaradnak (2007- ben az átlag 1,83% volt). • A K+F tevékenységekhez kapcsolódó ráfordítások aránya Svédországban és Finnországban a legmagasabb (3,63 és 3,47%), Cipruson, Bulgáriában és Szlovákiában a legalacsonyabb (0,5% alatti).

4. Az összes K+F ráfordítás a GDP százalékában és a vállalkozások aránya a finanszírozásban Mo-on

5. A K+F ráfordítások összege, forrása • Magyarországon a kutatás-fejlesztésre költött összes ráfordítás 2007- ben 245,7 milliárd Ft volt, ami folyó áron 3,3%-kal haladta meg az előző évit. • A ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 0,97% volt, ez az előző évi 1,00%-hoz képest némi visszaesést jelent. • Míg a kutatóintézetek és a felsőoktatási kutatóhelyek kutatás-fejlesztési ráfordításai csökkentek, addig a vállalkozási szektoréi kismértékben növekedtek.

6. A működési költségeken belül a bérek aránya 2007-ben 56% volt. • Az előző évhez képest a költségvetési kutatóintézeteknél 18%-os, a felsőoktatási kutatóhelyeknél 26%-os volt a beruházás visszaesése, a három szektor közül a legnagyobb mértékben pedig a vállalkozási kutatóhelyek esetében csökkent a beruházás, 37%-kal.

7. 2005-ben a vállalkozások az EU-27 országaiban az összes kutatás-fejlesztési ráfordítás átlagosan 54,5%-át fedezték. A kevés számú rendelkezésre álló 2007-es nemzetközi adat szerint • Finnországban 68,2, míg • Szlovákiában 35,6, • Romániában pedig 26,9%-ot tett ki a vállalkozások által finanszírozott hányad.

8. Magyarországon 2007-ben a vállalkozások szerepének a K+F finanszírozás terén korábbi években tapasztalt növekedése lassult. 2007-ben a vállalkozások 43,9%-ban finanszírozták az összes ráfordítást, míg az állami költségvetés a források 44,4%-át biztosította. A hazai nonprofit szektor a teljes kutatási-fejlesztési ráfordításoknak 0,6%-át, a külföldi források pedig 11,1%-át fedezték.

9. K+F ráfordításokból a vállalkozások és az állami költségvetés által finanszírozott hányad

10. A kutatás-fejlesztés ráfordításai pénzügyi források szerint

11. A kutatás-fejlesztésben dolgozók tényleges és számított létszáma, 2007

12. Publikációs tevékenység • Tudományos publikációkban főleg az alapkutatás és az alkalmazott kutatás eredményei jelennek meg, az elsősorban fejlesztésben érdekelt vállalkozások ebben kisebb szerepet vállalnak. • Mind a magyar nyelvű, mind az idegen nyelvű publikációk tekintetében a felsőoktatási kutatóhelyeken a legmagasabb a közlések száma.

13. A száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikkek száma • a felsőoktatási kutatóhelyeken 210, • a kutatóintézeteknél 92, • a vállalkozásoknál 14 volt, míg a száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikkek száma • a felsőoktatási kutatóhelyeken 39, • a kutatóintézeteknél 16, • a vállalkozásoknál pedig 1 volt.

14. A tudományos kutatók publikációinak alakulása

15. A kutatási, fejlesztési tevékenység főbb mutatószámai az előző év százalékában

16. A kutató-fejlesztő helyek száma • A kutató-fejlesztő helyek száma az előző időszakhoz képest kismértékben, 1,9%-kal növekedett, így 2007-ben 2840 egység foglalkozott kutatással. • A kutatóhelyek szektor szerinti megoszlása változást mutat 2006- hoz képest: a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek aránya lényegesen nem változott, de a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek aránya 3 százalékponttal növekedett a felsőoktatási kutatóhelyek rovására.

17. A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint

18. A K+F kutatóhelyek tudományterület szerint, 2007

19. A kutató-fejlesztő helyekenfoglalkoztatottak létszáma A különböző kutatóhelyeken alkalmazásban állók létszáma 49 485 fő volt, ami az előző évhez képest 1,8%-os csökkenést jelent. Az összlétszámon belül azonban nőtt a kutatók és a segédszemélyzet aránya, sőt abszolút létszáma is, vagyis a csökkenés az egyéb fizikai és nem fizikai létszámot érintette.

20. Több kutatóhelyen a foglalkoztatottak csak a teljes munkaidejüknek egy részében végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, ezért a K+F területen dolgozókról reálisabb képet ad az ún. számított létszám (FTE – Fulltime equivalent), amely a teljes munkaidejűre átszámított személyzetet határozza meg.

21. A K+F területen dolgozók számított létszáma 2007-ben 25 954 fő volt. Ez az előző évhez képest 17 fős, azaz 0,1%-os csökkenést jelent. • A vállalkozási kutató-fejlesztő helyeken az összes számított létszám 11,5%-kal növekedett az előző évihez képest, és ezen belül a kutatók számított létszáma is ugyanilyen mértékben nőtt.

22. A K+F-ben foglalkoztatottak számának változása szektoronkéntaz előző évi százalékában, 2007

23. Az összes kutató-fejlesztő helyen dolgozó kutató nők számított létszámon belüli részaránya 2007-ben Magyarországon megegyezett az előző évivel, 31%, ami a 28%-os EU-27 átlag felett van. • A K+F területen foglalkoztatottak 75%-a felsőfokú végzettséggel, 24%-a PhD vagy DLA fokozattal is rendelkezik. Ugyanezek az arányok a vállalkozási szektorban 69% és 7%.

24. Az egyes régiók részesedése a K+F-ben foglalkoztatottak számábólés a K+F ráfordításokból, 2007

25. A K+F ráfordítások* megoszlása szektoronként

26. A K+F beruházások összetételének alakulása, 2007

27. K+F az EU-ban és Magyarországon

28. K+F az Európai Unióban • stratégiailag összehangolt • 2000: Lisszabon 2002: Barcelona • konkrét célok meghatározása

29. Lisszaboni stratégia, 2000 A 2000. március 23-24-i lisszaboni csúcstalálkozón útjára indított folyamat. A lisszaboni stratégiaként meghirdetett koncepció a foglalkoztatás, a gazdasági reformok és a szociális kohézió megerősítését célozzák a tudásalapú társadalom kiépítésével párhuzamosan.

30. A stratégia eredeti központi célkitűzése, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt.

31. Lisszaboni stratégia 2000 -ben Az EU-t • avilág legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására Az EU jövő stratégiáját Fenntartható fejlődés • Akörnyezetvédelem, a gazdasági növekedés és aszociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni

32. Kiemelten fontos • az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése • élelmiszerbiztonság, és a veszélyes kemikáliák kezelésére vonatkozó előírások felülvizsgálata • a mezőgazdasági termelés, és a halászat szabályozásának megváltoztatása, a lehalászás, és a csökkenő termelékenység elkerülése érdekében • szegénység, megfékezése, hiszen minden hatodik európai polgár szegénységben él, és ez sok esetben családok több generációját érinti. • az európai társadalom korfájának alakulása is számos további problémát vet fel, a társadalom elöregedése, és az alacsony születésszámok nemcsak lassítják a gazdasági növekedést, de a későbbiekben anyagi nehézségeket is jelentenek.

33. A Lisszaboni Stratégia végrehajtása azonban néhány év alatt túlságosan bürokratikussá vált. • A 28 fő célkitűzést és 120 köztes célt 117-féle mutatóval mérő évi közel 300 jelentés lehetetlenné tette a stratégiai gondolkodást. • A problémákra legélesebben a Wim Kok volt holland miniszterelnök vezette munkabizottság mutatott rá 2004-es elemzésében.

34. A Barroso-bizottság a tapasztalatokra támaszkodva átdolgozta a Lisszaboni Stratégiát, kevesebb, de jobban megvalósítható célt kijelölve. • Az elsődleges prioritás ma a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése mindenekelőtt az infrastruktúra, a társadalmi és gazdasági kohézió és a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatásával.

35. A lisszaboni csúcs értelmében az egy évtizedre szóló stratégiát a tagállamok állam-és kormányfői a rendszeres tavaszi csúcstalál-kozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.

36. A fenntartható fejlődés alakulásának előrejelzése Erőforrások A világ helyzete Ipari termelés Népesség Élelmiszer Szennyezés 1900 2000 2100

37. 2002 barcelona Fenntartható fejlődés stratégiáját 2002-ben Barcelonában fogadták el, egy ún. Külső dimenzióval ki egészítették, ennek értelmében az EU globális szintre terjesztette ki a fenntartható fejlődés érdekében meghozandó stratégiákat, és a következő területeket határozták meg: A globalizáció kihasználása • Küzdelem a szegényég ellen, és a szociális fejlődés támogatása • Természeti, és környezeti források kihasználásának fenntartható módja • Az EU szakpolitikáinak koherens rendszerré alakítása • Jobb kormányzás, minden szinten • Fenntartható fejlődés finanszírozása

38. Barcelona 2002 A 2004-es állapothoz képest további 700 ezer kutatóra van szükség, amennyiben az EU szeretné elérni a 2002-ben Barcelonában felállított célokat, miszerint 2010-ig a tagországok GDP-jének 3 százalékát fordítanák kutatómunka és műszaki fejlesztésre. Brüsszel több stratégiát is kidolgozott, ezek közé tartozik • a tudományos munka népszerűsítése az iskolákban, valamint • a kutatók európai uniós kilátásainak javítása, ezáltal az Egyesült Államok elszívó erejének ellensúlyozása, a brainstorming megfékezése.

39. A kutatási befektetések szintje jóval magasabb az USA-ban és Japánban, mint az EU-ban, s a szakadék egyre mélyül. • Az EU kezében van viszont egy eddig ki nem játszott kártya: míg az amerikai K + F igen nagy mértékben a külföldről érkező kutatókra támaszkodik, erre az EU-ban eddig nem volt lehetőség.

40. 2001-ben az amerikai doktori képzéssel rendelkező, különféle amerikai egyetemeken dolgozó tudományos kutatók és mérnökök 20 százaléka külföldön született, míg az EU-ban a kutatóknak csupán 2,1 százaléka érkezett a tagállamokon kívüli országból.

41. Márciusban az Európai Bizottság törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja megkönnyíteni a harmadik országból származó tudósoknak az EU területén folyó kutatómunkáját. • A bizottsági kezdeményezés három részből áll:

42. Tartalmaz egyrészt egy olyan direktívát, amelynek értelmében a harmadik országból származó kutatóknak engedélyezik az EU-ba való belépést tudományos kutatómunka céljából. • A tervezet második része tulajdonképpen egy ajánlás a tagállamoknak, amely egy sor gyakorlati intézkedést javasol addig is, amíg a majdan törvényerőre emelkedő direktívát alkalmazni lehet: kiváltságos bánásmód; a munkavállalási engedélyek gyorsított eljárású kibocsátása; az úgynevezett „maximum-kvóta” felfüggesztése a harmadik országokkal szemben; a tartózkodási engedélyek kiadása, illetve a családegyesítés megkönnyítése. • A törvénytervezet ugyanakkor kitér a rövid időtartamra szóló vízumok kibocsátására is a különféle uniós szemináriumokon és konferenciákon részt venni óhajtó kutatók számára.

43. EU K+F+I Kiemelt versenyágazatok: • információs és kommunikációs technológiák • biotechnológia • nanotechnológia • aeronautika • hidrogénalapú energiatechnológiák

44. Hat nagy célkitűzés: • kiválósági központok létrehozása, • technológiai kezdeményezések elindítása, • alapkutatás kreativitásának ösztönzése, • Európa vonzóbbá tétele, • kutatási infrastruktúrák fejlesztése, • nemzeti kutatási programok koordinációja

45. Innovációs Akcióprogram • innovációbarát oktatási rendszer kiépítése, • az Európai Technológiai Intézet létrehozása, • egységes munkaerőpiac kialakítása kutatók számára, • a kutatás-ipar kapcsolatainak erősítése, • regionális innováció erősítése, • adókedvezmények , • szellemi tulajdonjogok védelme, • digitális termékek és szolgáltatások, • innovációbarát piacok, • innováció beszerzések útján történő erősítése.

46. Európai Kutatási Térség (European Research Area): • európai belső piac a kutatók számára, ahol a kutatók, a tudás és a technológiák szabadon áramolhatnak, • a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, politikák, programok hatékony koordinációja európai szinten, • európai szinten megvalósítandó és finanszírozandó tevékenységek

47. DG Research: • fejlesztési politika kidolgozása, • tagállamok tevékenységének koordinálása, • kapcsolódó uniós politikák támogatása, • tudomány szerepének és fontosságának elismertetése, • kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok.

48. 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (FP7) • 2007-2013 • 4 specifikus program: Kooperáció Ötletek Emberek Kapacitások

49. Kooperáció: • legnagyobb terület, • több ország összefogása, • „valódi” K+F együttműködések, • 32 413 millió euró, • nagyprojektek.

50. Tematikus területei: • egészségügy • élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia • információs és kommunikációs technológiák • nanotudományok, nanotechnológiák és anyagok és gyártástechnológiák • energia • környezetvédelem • közlekedés • Társadalomgazdasági tudományok és humán tudományok • biztonságkutatás • űrkutatás