A munkavégzés új formái a XXI. században (Nemzetközi kitekintés, hazai tapasztalatok)

1. A munkavégzés új formái a XXI. században(Nemzetközi kitekintés, hazai tapasztalatok) Makó Csaba V. Országos Távmunka Konferencia, 2006. december 7. Flamenco Hotel Budapest

2. Bevezető • I. A fejlődés két domináns tényezője a 90-es évtizedben: globalizálódás és ICT fokozott használata (I.1.-I.3.) • II. A jövő munkavégzési formái: a kilencvenes évtized és a legújabb empirikus tapasztalatok (nemzetközi kitekintés): szolgáltatások növekvő szerepe. Távmunkások Magyarországon.(II.1.-II.4.) • III. Keresleti perspektíva: EMERGENCE (2000-2003) és a és az ICT használatán alapuló szolgáltatások növekedési ütem (III.1.-III.4.) • IV. Az e-munkavégzés elterjedésének ösztönző és akadályozó tényezői: technológiai, szervezeti- és kulturális korlátok (munkaszervezeti modellváltás igénye) (IV.1.-IV.5.)

3. I.1.A fejlődés két domináns tényezője a 90-es évtizedben: globalizálódás és ICT fokozott használata • Globalizálódás (gazdasági és társadalmi értelemben): a javak, tőke, munkaerő, információ és társadalmi értékek/normák stb. országok és kontinensek közötti fokozott mobilitását jelenti • Az ICT megjelenése nemcsak támogatja, hanem intenzitásában is növeli a globalizáció lehetőségeit • A két tényező együttesen felértékelte a különböző típusú innovációk szerepét a piaci kihívásokra történő „előrelátó” vállalati stratégiákban • Az innováció, mint vállalati válasz tartalma: a termelési, szolgáltatási tevékenységek újmódon történő szervezése, fokozott igény a rugalmas munkaerő felhasználás, a tanulás és kompetencia fejlesztés területen a vállalaton belüli és a munkaerő piacon egyaránt.

4. I.2.A munkaerőpiaci verseny globális karaktere • A munkaerőpiac globális karaktere: Kína, India és az egykori poszt-szovjet gazdaságok felbomlásával a globális kapitalista munkaerőpiacon résztvevők száma 1.47 milliárdról, 2.93 milliárdra, azaz kétszeresére nőtt • Indonézia, Brazília, Kína, India, több mint kétszeresére növelte az egyetemi hallgatók számát 1980 és 1990 között • Kína, jelentősen fejleszti a természet és a műszaki tudományokat: e tudományterületeken 2010-ben, egyedül annyi PhD-vel rendelkező szakembert produkál mint az USA • Több mint 750 MNCs hozott létre K+F kapacitást Kínában

5. I.3. A globális munkaerő piaci verseny néhány következménye • A feldolgozóipari és üzleti tevékenységek delokalizációjának (kiszervezés) felerősödése globális dimenzióban (V.ö.: III. rész) • A keresetek a fejlődő országokban gyorsan nőnek (pl. a kínai keresetek tízévente megduplázódnak, Vietnamban, 1993-ban a népesség 58 %-a nemzetközileg elfogadott szegénységi küszöb alatt élt, 2004-re a arány 20 %-ra csökkent) • A fejlett gazdaságokban a keresetek, 40-50 évig, a tőke és a munka közötti egyensúly megteremtéséig nem emelkednek jelentősen • A fejlődő országok fiatal munkavállalóinak igényei: vietnami fiatal: „Megtanulni angolul és franciául, jól keresni és a nemzetközi életstílust követni.”

6. II.1. A jövő munkavégzési formái: a kilencvenes évtized és a legújabb empirikus tapasztalatok (nemzetközi kitekintés): a szolgáltatások térnyerése • A 90-es évtized USA gazdaságára jellemző munkamegosztási-foglalkoztatási szerkezete, „megközelítő (proxy) mutatóként” az új munkavégzési formák azonosításában és megértésében: • Az USA 1990-es népszámlálási adatainak feldolgozása során a következő foglalkozási kategóriák előfordulási arányát határozták meg: • (1) „Rutin termelési szolgáltatások” („rutin production services”) (25%) (az un. kékgalléros + un. fehérgalléros munkakörök) (-) ---kiszervezés/delokalizáció • (2) ”Személyes szolgáltatások” („in-person service”) (30 %) (+)* • (3) „Szimbólum elemzés szolgáltatások” („symbolic analytic services”) (1990: 20 %) (+) (1950: 8 %) • *80-as évtizedben több mint 3 millió új szolgáltatási munkahelyet létesítettek, többet, mint a feldolgozóipari munkahelyek együttes száma

7. II.2. A jövő munkavégzési formái: a kilencvenes évtized és a legújabb empirikus tapasztalatok (nemzetközi kitekintés):A különböző típusú munkavégzési formák – LFS(UK): 1998-2002

8. II.3. A jövő munkavégzési formái: hazai tapasztalatok. Rendszeresen távmunkát végzők száma: 2003 - 2005

9. II.4. A jövő munkavégzési formái: hazai tapasztalatok. Alkalmanként távmunkát végzők száma: 2003 - 2005

10. III.1. Az e-munkavégzés első tíz régiója: a régiók abszolút rangsora és relatív rangsora (EMERGENCE, 2000-2003)

11. III.2. A szoftverfejlesztés vezető régiói: abszolút és relatív rangsor - (EMERGENCE, 2000-2003)

12. III. 3. Az IT és az ahhoz kötődő szektorokban foglalkoztatottak számának növekedése, 2000-2003 (%)

13. III. 4. Az egyéb üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak számának növekedése, 2000-2003 (%)

14. IV.1. Az e-munkavégzés elterjedésének ösztönző és akadályozó tényezői: a munkaidő-rugalmasság ország csoportjai (klaszterei) (EU-21, ESWT:2004-2005)

15. IV.2. termelési modellek és a távmunka kapcsolata néhány európai régióban (KKV: E-GAP-2003 és FMM)

16. IV.3. Fejlett menedzsment technikákat bevezető vállalatok aránya (EIS, 2004)

17. IV.4. A brit Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Távmunka Útmutatója, 2003.(Megjelölve a további információk forrásait) I. rész • 1. A távmunka fogalma és jellemzői • 2. A távmunka önkéntességének tartalma • 3. Foglalkoztatási feltételek • 4. Adatbiztonság kérdései • 5. A távmunkások magánéletének védelme • 6. A távmunka végzésének eszközei

18. IV.5. A brit Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Távmunka Útmutatója, 2003.(Megjelölve a további információk forrásait) II. rész • 7. Munkabiztonság és egészségvédelem • 8. Munkavégzés (munkaszervezet) jellemzői • 9.Képzés jellemzői: • 9.1. Feladat specifikus ismeretek • 9.2. Generikus tudások (pl. IT kompetencia, új kommunikációs tudások (e-mail, modem, web-oldal, on-line interakcó, beszámoló készítés, hatékony telefonhasználat stb.) • 9.3. Vezetési-szervezési ismeretek, pl. idő-gazdálkodásra történő felkészítés stb. • 10. A munkavállalók kollektív jogai

19. Köszönöm a figyelmet! • További információk: • Competitio, 2006. június • Web: www.socio.mta.hu/sow