1 / 33

Newton kísérletei a fehér fénnyel

Sir Isaac Newton (1642–1727). Newton kísérletei a fehér fénnyel. A Herschel űrteleszkóp 2009 – ( Far Infrared and Sub-mil l imetre Telescope or FIRST). Sir William Herschel ( 1738–1822) . Az infravörös sugárzás felfedezése. 1781: Felfedezi az Uránuszt 1800: Felfedezi az

delfina
Download Presentation

Newton kísérletei a fehér fénnyel

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Sir Isaac Newton (1642–1727) Newton kísérletei a fehér fénnyel

  2. A Herschel űrteleszkóp 2009 – (Far Infrared and Sub-millimetre Telescope or FIRST) Sir William Herschel (1738–1822) Az infravörös sugárzás felfedezése 1781: Felfedezi az Uránuszt 1800: Felfedezi az IR sugárzást

  3. Az UV sugárzás felfedezése UV AgCl Ag + Cl• Johann Wilhelm Ritter (1776– 1810) fehér fekete 1801: Az UV sugárzás felfedezése

  4. A rádióhullámok felfedezése Heinrich Hertz (1847–1894) 1888: A rádióhullámok felfedezése

  5. A Röntgen-sugárzás felfedezése Wilhelm Conrad Röntgen (1845– 1923) 1895: A Röntgen-sugárzás felfedezése 1901: fizikai Nobel-díj

  6. Gustav Kirchhoff (1824–1887) A spektroszkópia születése William Wollaston (1766–1828) vonalak a napfény spektrumában: 1805 Robert W. Bunsen (1811–1899) Josef Fraunhofer (1787–1826) Fraunhofer-vonalak: 1817 Emissziós spektroszkópia kidolgozása: 1859

  7. Elektromágneses sugárzás l James Clerk Maxwell (1831 – 1879) Részecsketermészet 1905: fotoelektromos jelenség ↓ fényenergia-kvantum: foton Albert Einstein (1879 – 1955) A fény Kettőstermészet 1924: minden anyagra: Louis-Victor de Broglie (1892 – 1987)

  8. A fény tulajdonságai spektrálisan: monokromatikus vonalas – atomi (molekuláris) gázok emissziója (sávos – fluoreszkáló oldatok) „fehér” – feketest-sugárzók Feketetest-sugárzás Wien-törvénye: lmax= b/T b= 2,897 7685(51) × 10–3 m K

  9. Molekula- rezgések gerjesztése Molekulák- forgásának gerjesztése Elektron- gerjesztés Magspin- gerjesztés Maggerjesztések Ionizáció A fény és az anyag kölcsönhatása

  10. A fény és az anyag kölcsönhatása „Bohr-feltétel”:DE = E2−E1 = hn E2 E2 foton (hn) abszorpció E1 E1 E2 E2 spontán emisszió E1 E1 E2 E2 stimulált (kényszerített) emisszió E1 E1

  11. fluoreszcencia, foszforeszencia n<n0 reflexió (diffúz, tükrös, teljes, gyengített) n=n0, I<I0 minta abszorpció (transzmisszió) n=n0, I<I0 n0, I0 forrás (monokromatikus) Rayleigh-szóródás n=n0 Raman-szóródás n=n0±n´ A fény és az anyag kölcsönhatása minta emisszió

  12. A fény és az anyag kölcsönhatása Pierre Bouguet (1698 –1758) Johann Heinrich Lambert (1728–1777) I I0 I0/k I0/k2 x 2x l A August Beer (1825–1863) Lambert–Beer-törvény: LB-tv. valóságban telítés l, c →kalibrációs görbe

  13. Atomspektroszkópia: H-atom Hidrogénlámpa A hidrogénatom energiaszintjei sorozat A hidrogénatom spektrumának részlete (látható tartomány) sorozat sorozat kiválasztási szabályok: Dl =±1 Ds=0

  14. Atomspektroszkópia

  15. diszperziós elem (monokromátor) optika rádiófrekvenciás (RF) generátor plazmaégő detektor vezérlő elektronika porlasztás szivattyú adattárolás, kiértékelés szemét minta (oldatban) Atomi emissziós spektroszkópia (AES) Egyik leggyakrabban alkalmazott technika: Induktívan csatolt plazma (ICP) spektroszkópia kimutatási határ: ~150 mg/L

  16. Atomi abszorpciós spektroszkópia (AAS) Egyik technika: lángfotometria monokromátor detektor fényforrás (vájtkatódos lámpa) láng porlasztó minta (oldatban)

  17. Fontosabb molekulaspektroszkópiaitechnikák

  18. m1 m2 r1 r2 r Forgási spektroszkópia: Kétatomos merev rotátor merev rotátor: r = állandó tehetetlenségi nyomatékok: m: redukált tömeg w: szögsebesség Klasszikus leírás: bármekkora étéket felvehet Kvantummechanikai: diszkrét értékek Rotációs állandó: J=0,1,2,…: Rotációs kvantumszám Kiválasztási szabály (abszorpcióra, emisszióra): 1) állandó dipólusmomentum 2) DJ=±1 (Raman: DJ=0,±2)

  19. Forgási spektroszkópia: Kétatomos merev rotátor A CO forgási spektrumának részlete Energia T% J=4←3 J=5←4 J=9←8 J=7←6 J=6←5 J=8←7 hullámszám /cm1 B=1,9225 cm1  r = 1,13 Å

  20. Forgási spektroszkópia: Többatomos merev pörgettyűk J=K, K+1, K+2, …

  21. Forgási (mikrohullámú) spektroszkópia Változtatható hullámhosszú MW forrás Detektor Hullámterelő Gázminta-tartó (ma már Fourier-transzformációs készülékek)

  22. MW (forgási) spektroszkópia 2005-ig 126 csillagközi molekulát azonosítottak mikrohullámú és infravörös átmeneteik alapján

  23. Csillagközi térben észlelt molekulák

  24. V v=4 v=3 v=2 v=1 v=0 re r Rezgési spektroszkópia Klasszikus: Harmonikus oszcillátor modell Kétatomos (AB) molekula: Kvantummechanikai: v: rezgési kvantumszám kiválasztási szabályok: Dv=±1 absz.(IR): átmeneti dipólus momentum 0 Raman: polarizálhatóság változása 0 zéruspont (rezgési) energia Többatomos molekulák: Normálkoordináták (csatolt rezgések), de környező kötések erőállandójától jelentősen eltérő erősségű kötések → karakterisztikus kötési és csoportfrekvenciák

  25. ABSZORBCIÓS IR Diszperziós elem (rács v. prizma) vagy interferométer: Diszperziós és Fourier-transzformációs (FT-IR) készülék Forrás (feketetest sugárzó → fehér fény) Rés és egyéb optikai elemek Minta Detektor EMISSZIÓS IR Forrás=minta REFLEXIÓS IR RAMAN SPEKTROSZKÓPIA n0 Lézer (monokromatikus fényforrás) n0±ni Stokes, anti-Stokes Infravörös és Raman spektroszkópia

  26. Infravörös és Raman spektroszkópia Piros fényút: Fourier- transzformációs infravörös spektrométer (FT-IR, abszorpciós) Kék fényút: FT-Raman

  27. Raman spektroszkópia Klasszikus leírás: • mI: indukált dipól a: polarizálhatóság tenzor E: külső elektromos tér • külső tér periodikus (Elektromágneses sugárzás) • polarizálhatóság tenzor változik a rezgésekkel, molekula forgásával: n0: lézer frekvenciája ni: molekularezgések frekv. anti-Stokes Stokes

  28. Víz Széndioxid IR:  Raman: + IR: + Raman: + szimmetrikus nyújtás (vegyértékrezgés) szimmetrikus nyújtás IR: + Raman:  IR: + Raman: + antiszimmetrikus nyújtás antszimmetrikus nyújtás IR: + Raman:  IR: + Raman: + + - + (degenerált) hajlítás (deformációs rezgés) hajlítás Rezgési spektroszkópia: Normálrezgések

  29. inverziós (esernyő) lélegző ollózó AX3E ollózó AX3 sepregető lélegző Rezgési spektroszkópia: Normálrezgések

  30. Rezgési spektroszkópia IR Raman

  31. Rezgési spektroszkópia: karakterisztikus kötési és csoportfrekvenciák Többatomos molekulák: Normálkoordináták (csatolt rezgések), de környező kötések erőállandójától jelentősen eltérő erősségű kötések → karakterisztikus kötési és csoportfrekvenciák

  32. Rezgési spektroszkópia: karakterisztikus kötési és csoportfrekvenciák

  33. Rezgési-forgási spektrumok Példa: a CO molekula gázfázisú IR spektruma

More Related