A modern szabadidő gender-szempontú vizsgálata hallgatói mintában

1. A modern szabadidő gender-szempontú vizsgálata hallgatói mintában Bocsi Veronika DE GyFKbocsiveron@gmail.com

2. Az előadás vázlata • A kutatási probléma felvázolása • Elméleti keretek • Módszertani keretek • Empirikus eredmények • Összegzés

3. A modern szabadidő fogalma • Hunyadi Zsuzsa (2005) – értéksemleges, elérhető kategória. Fiatalabb életkori csoportok felülreprezentáltak a fogyasztásában. Elkülönült tevékenységcsoportot alkotnak. • KSH időmérleg-vizsgálatai, Ifjúság-vizsgálatok, penetrációs kutatások – nyomon követhető a terjedése, dominánssá válása. • Nyitási irány – a hagyományos szabadidő felől lehetséges. • „tradicionális” szelete a televíziózás, majd a számítógép- és intenethasználat is elterjed (már nincs értelme az utóbbi kategóriák bontásának) • „modern tőke” (Nagy Réka), andragógia felnőtt-fogalmának a része. • Egy része átmutat a szabadidőn, de a penetrációs vizsgálatok rámutatnak, hogy a tevékenységek legnagyobb része ide tartozik.

4. A hallgatói életmód és a modern szabadidő • A hallgatói életmódnak az egyik leghangsúlyosabb eleme a szabadidő. • A felsőoktatás sikeres adaptációja az IT használatához (neptun, elektronikus index stb.) • Ideális esetben egy hagyományos, magaskulturális elemekkel való keveredés valósul meg. • Felsőoktatás tömegessé válása – eltávolodás a magaskultúrától, szabadidő passzívabb, tömegkulturális fogyasztása?

5. A gender-problematika a modern szabadidő fogyasztásában • A szabadidő önmagában is kutatható gender-szempontból (mennyisége, eltöltése, aktivitás-passzivitás) • Digitális egyenlőtlenségek – megragadhatók a nemek viszonylatában? Ha igen, milyen dimenziók mentén? • Nagy Réka (2006) • Új dimenziók – használat módja (technikai feltételek, használati célok, információ-szerzés módja, látogatott weblapok stb.)

6. A felhasznált kutatások • Regionális Egyetem kutatás (2005) • Campus-Lét OTKA-kutatás kvantitatív szelete (vezető: Prof. Szabó Ildikó) – 2010. Problémák: eltérő technikák, nem a modern szabadidőre „kihegyezett” kutatások. Eltérő kari struktúra, alminták kialakításának nehézsége.

7. Kutatási célok • A 2010-es adatok összevetése a 2005-ös adatokkal a következő területeken: napi időráfordítások (televíziózás, internet-használat) nemi bontásban. 2010 – leglátogatottabb weblapok elemzése. • Fő kérdés - beszélhetünk-e digitális egyenlőtlenségekről a hallgatói populáción belül a nemek tekintetében?

9. A fiúk számítógép-használatának eloszlása a „C” tábla alapján (2005)

18. Összegzés • Megragadható a modern szabadidő dominánssá válása • A nemek között jelentős átrendeződés történt. • Összesített adatok – hasonló időráfordítás a két nem között. Kérdés – honnan csoportosítottak át időkeretek a hallgatók? Használható az egyenlőtlenség fogalma? • Fogyasztott tartalmak – Minimális, de jellegzetes különbségek.

19. Köszönöm a figyelmet!