Duna-menti kamarai együttműködés, közös innovációs lehetőségek

1. Duna-menti kamarai együttműködés, közös innovációs lehetőségek Kiss Ervin 2013. május 9.

2. DCCA Előzmények • A Duna menti Kamarák Szövetsége 2010. június 30-án jött létre a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara közreműködésével és elnökletével • A Szövetség létrejöttének célja, hogy az államhatárokat eltörölve a Duna menti térségben működő regionális központi kamarák működését összehangolja • A régió térségeit összekötő kapocs a Duna, amely meghatározó szerepet játszik az itt élők mindennapjaiban, azonban a régió társadalmi-gazdasági fejlettsége tekintetében rendkívül jelentős különbségek mutatkoznak • Ezen különbségek kiküszöbölésében jelentős szerepet játszik a DCCA

3. A Szövetség összetétele • A szövetséget regionális, illetve területi kamarák alkotják – ezáltal közvetetten számos ország vállalkozásait tömöríti. DCCA

4. DCCA céljai Fő cél: azon akadályok feltárása és leküzdése a régióban, melyek az együttműködés útjában állnak. • Ilyen pl.: • eltérő szabályozói környezet • Túlzott bürokrácia • Infrastruktúra vagy nyelvtudás hiánya • Eltérő szakképzettségi, oktatási rendszer és színvonal • A Duna Stratégia keretei között a makro-régió versenyképességének növelése • A duális szakképzési program megvalósítása • A vállalkozások versenyképességének növelése a DCCA államokban • Az EU és a Nyugat-Balkán régió általános kohéziójának elősegítése

5. I. Duális szakképzés A projekt alapjául szolgáló kérdések: • Mennyire van összhangban a szakmunkásképzés a piaci igényekkel? • A megszerzett szaktudás mennyire azonos a régió országaiban? • Mi az indoka az egyre több szakmában előforduló szakember hiánynak? • Hogyan valósítható meg ezek pótlása? Ezen kérdésekre a magyar és osztrák szakképzési rendszer tapasztalatainak és eredményeinek áttanulmányozása adhat választ.

6. Duális képzés céljai • A Duna Régió országaiban a szakképzés tartalmi összehangolása révén a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szaktudással rendelkező szakemberek képzése • A nemzeti képzési jegyzékek felülvizsgálata, racionalizálása,egységesítése makro-regionális szinten • Vizsgakövetelmények és vizsgáztatási eljárás egységesítése • A környezetvédelem és a környezettudatosság fokozása a szakképzésben • Az élethosszig tartó tanulás (LLL) feltételrendszereinek nemzetközi kiszélesítése

7. II. Vállalkozások versenyképességének növelése a DCCA államokban Fő irányelve azon akadályok felszámolása, melyek jelenleg csökkentik a kkv szektor szereplőinek érvényesülési lehetőségeit. Célok: • Átfogó információs adatbázis és tudástár elkészítése • A meglévő adminisztrációs terhek, a bürokrácia csökkentése • Az adórendszerek átláthatóbbá tétele

8. III. Nyugat-Balkán felzárkóztatása Célok: • EU és a Nyugat-Balkán régió általános kohéziója • Oktatások, képzések szervezése a makro régió politikusai, vállalkozói, államigazgatási szakemberei, önkormányzati képviselői számára • Környezettudatos gazdasági, politikai gondolkodás elterjesztése a régióban • Erőteljes gazdasági expanzió elindítása a régióban

9. A DCCA szakképzési Pilot Projekt • A BKIK mint a DCCA gesztor szervezete kidolgozott egy átfogó duális szakképzési stratégiát, amelynek révén jelentős eredményeket kíván elérni a munkaerő képzése és könnyebb elhelyezkedése terén. • Koncepció lényege: a német duális szakképzési rendszer egy pilot projekt keretében kerül implementálásra a Duna makrorégió egyes országaiba Érintett országok: • Magyarország • Szlovákia • Szlovénia • Románia • Szerbia

10. A folyamat 3 fő szakasza I. • Pilot Projekt A német és osztrák tapasztalatok megosztásának eredményeképp 12 kiválasztott szakára vonatkozó PILOT projekt kidolgozása és bevezetése (először Magyarországon). • A résztvevő országok nemzeti képzési jegyzékeinek összehasonlítása a német és osztrák képzési jegyzékkel • Kompetenciák egyeztetése 12 szakképesítésben, megfeleltetés a német kompetenciáknak • A német kamarák felkészítik a magyar oktatókat és vizsgáztatókat a kiválasztott 12 szakmában • Magas színvonalú, független vizsgaközpontok létrehozása • Tapasztalatok összegzése

11. A folyamat 3 fő szakasza II. 2. A projekt sikere esetén annak kiterjesztése Szlovákiára és Szlovéniára, valamint a magyarországi projektbe bevont szakmák körének 12-ről 150-re bővítése. 3. Amennyiben a projekt a fent említett két országban is sikeresnek bizonyul, a tapasztalatok megosztása révén annak kiterjesztése Romániára és Szerbiára is.

12. „Szeged+ program” A „Szegedi Folyamat” egy eredetileg 1995-ben megfogalmazott kezdeményezés, amely az EU és a Nyugat-Balkán kohéziójának megerősítését szolgálja. A Horváth-Magyar Twinning Programon (kapacitások kialakítása az EU-aids hatékony felhasználásának érdekében, amely 2011-ben indult) keresztül ennek a kezdeményezésnek a végrehajtása már megkezdődött.

13. „SEEged+InnoInfo Projekt” • A „SEEged+ Innováció és versenyképesség” projekt része a Szegedi+ programnak. • Az EU-tag kamarák a Duna mentén létre hoztak egy közös portált, amely az innovációval kapcsolatos információ terjesztését fogja elősegíteni a Duna menti régiókban. A projekt fő összetevője:IT innováció létrehozása social networking portál a vállalatok számára A tervezett portál közvetlen kapcsolatot teremtene a cégek, valamint a vállalatok és a kereskedelmi kamarák, az egyetemek, az önkormányzatok és az államigazgatás között.

14. A portál fejlesztése egy e-learning-gel és/vagy személyes képzéssel fejeződik be, így a kamarai tagok, a KKV-k és más partner szervezetek, mint például az innovációs központok, egyetemek, adóhivatalok, stb. hamarosan az InnoInfo Portál aktív felhasználóivá válhatnak. A tervezett portál sikerének kulcsa a nagyszámú kezdő felhasználó. A résztvevő kamarák több mint egy millió KKV taggal rendelkeznek. Ha az információ áramlását és az innováció terjesztését rögzíteni lehet ezen vállalkozások között, az hatékonyan vezethet gazdasági fellendüléshez a Duna térségében.

15. Célcsoportok • A horvát, szerb önkormányzati képviselők • A horvát, szerb kamarák képviselői • A horvát és szerb kis- és középvállalkozások, 7000 darabról van szó az oktatási programban • A szlovén, magyar, román, osztrák, horvát és szerb vállalkozások és az összes kamarai tag a Duna térségben közvetlenül részt vesz az InnoInfo Portal projektben (ez több mint egy millió potenciális felhasználót jelent) • A 6 partner ország adóhivatalai, cég nyilvántartó hatóságai szintén közvetlenül részt vesznek a projektben

16. Az InnoInfo Portál céljai A portál 4 fő célja: • InnoInfo Hírportál – információ terjesztés a KKV-k között • Nyugat-balkáni Tudásbázis – információterjesztés az EU-integrációban a kis- és középvállalkozások és a nyugat-balkáni tétség helyi hatóságai között • Közvélemény-kutatás – naprakész információkat kapjanak a KKV-k • Üzleti Közösségi Portál – a hiteles és megbízható információ átadása érdekében

17. 1. InnoInfo Hírportál • A kevésbé integrált Duna területeken komoly problémát jelent az információ hiánya • A portál elsődleges célja, hogy a szabadalmi hivatalok és az innovációs központok adatait hírként közzétegye és később kiszűrje a portált használó vállalatokat és elküldje ezt az információt a potenciális portál-használóknak • A „sárga lapoknak” hála az innovatív tulajdonosoknak lehetőségük van rá, hogy újításaikat közvetlenül osszák meg a potenciális felhasználókkal • Pozitív hatás – növeli a találmányok helyi hasznosítását

18. Nyugat-Balkáni Tudásbázis A portál elemeként 3 területen játszik szerepet: • Az EU-Integráció Practice Book közzététele annak tartalmával együtt • Wiki-EU-Practice Book tartalmának bővítése – kamarák, egyetemi tanárok és harmadik felek bevonása az információ terjesztési folyamatba • Tantervek készítése a helyi önkormányzatok, a kamarák és a KKV-k számára az EU tagság előkészítésével kapcsolatban

19. Közvélemyény-kutatás Hogyan juthatnak gyorsan naprakész információhoz a kis- és középvállalkozások? a kérdés örök, mivel a vállalatokkal kapcsolatos információk elengedhetetlenek mind a befektetők, mind az újítók számára • A felmérést a cégek papír alapon vagy telefonon végzik, ami sok időt és költséget jelent, az online felmérések pedig kevésbé érvényesek • A projekt során új felmérési technikák lesznek kidolgozva algoritmusokból és – a tudósok reményei szerint – ezek az algoritmusok hatékonyan növelik majd az online felmérések érvényességét

20. Üzleti Közösségi Portál • A Duna térségben a vállalatok közötti bizalom, különösen a KKV szektorban nem eléggé erős (gyakoriak a késedelmes fizetések, a szabálytalanságok, a nem „partner-barát” viselkedés és az adótartozások) A projekt várhatóan ezekre a problémákra nyújt kielégítő megoldást: • Egyrészt a vállalti közösségi portálok vállalatai értékelik egymást – „jó üzleti partner”, „kiváló üzleti partner” – • Másrészt a kamara kapcsolatba lép a régió hatóságaival és érvényes információkat ad a vállalatokkal kapcsolatban Várható adatok: • Cégbíróságok hány éves a vállalat, ki(k) a tulajdonosok, mi a fő tevékenysége) • Adó Hivatalok évi köztartozás • Regionális Fejlesztési Ügynökség, Szabadalmi Hivatal innovációs tevékenység • Földhivatalok földhivatali adatok

21. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!