Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei • 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban • 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

2. 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban

3. 1. Fogalom Igazságszolgáltató hatalom: • Az állam ítélkező funkcióját gyakorló hatalom • Büntető • Polgári Más feladat: • Igazgatási (saját maguk igazgatása – igazságügyi igazgatás) • „Jogalkotó” (elvi döntések, iránymutatások – kvázi jogforrások)

4. 2. Történeti előzmények Középkor: • Sokszínű bírósági rendszer (földesúri, városi, egyházi törvényszékek, királyi különbíróságok, utazóbírák, stb.) • Oka: jogi partikularizmus, rendiség Bíráskodás és közigazgatás összefonódása: • M. o.: nádor, ispán (VH + BH) • Anglia: Titkos Tanács (VH + BH)

5. 3. Igazságszolgáltatási alapelvek kialakulása (1) A) Anglia: • Sir Edward Coke (1552-1634): a király nem korlátozhatja a hagyományos commonlaw bíróságok jogkörét királyi különbíróságok által • Joguralom elve: mindenkire ugyanazon jog vonatkozik – mindenki ügyében ugyanazon bíróságok ítélkeznek • Angol polgári forradalom: megszüntetik a politikai ügyekben eljáró királyi bíróságokat • Kimondják a bírák elmozdíthatatlanságát

6. 3. Igazságszolgáltatási alapelvek kialakulása (2) B) Franciaország: • 1789: földesúri bíróságok eltörlése, az igazságszolgáltatás ingyenessége, tilos a bírói hivatalok adásvétele • Törvény előtti egyenlőség, polgári jogegyenlőség C) Bírósági szervezetrendszer egységesítése: • Pl. Magyarország (1869), Anglia (1873-94), Németország (1877)

7. 4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (1) A) Jogegyenlőség: • Mindenkire ugyanazon törvények vonatkoznak • Ugyanazon bíróságok járnak el minden polgár ügyeiben (nincsenek különbíróságok) B) Bírói függetlenség: • A bíró csak a jogszabályokhoz van kötve (anyagi, eljárási) • A bíró nem utasítható (konkrét ügyben) • Elmozdíthatatlanság (élethossziglan vagy határozatlan időre nevezik ki, felmentés csak fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt lehetséges) • Összeférhetetlenség (nem lehet kormányzati tisztviselő; szigorú kinevezési követelmények)

8. 4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (2) Más szempontrendszer szerint (Kurt Eichenberger): 1. Függetlenség más állami szervezetekkel szemben: • Parlament és kormány csak jogalkotó hatalmuk révén tudnak kihatni az ítélkező tevékenységre • De a bírót nem utasíthatják konkrét ügy mikénti eldöntésére • Utólag nem vizsgálhatják felül a bírói döntéseket 2. Függetlenség a felsőbb bíróságokkal szemben: • Felsőbb bíróságok nem avatkozhatnak be az alsóbb bíróságok ítélkezési tevékenységébe • Felülbírálat csak fellebbezés nyomán lehetséges

9. 4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (3) 3. Függetlenség egyéb társadalmi tényezőkkel szemben: • Politikai pártokkal, vallási felekezetekkel, médiával szemben 4. Függetlenség a peres felektől: • Saját érintettsége esetén senki sem lehet bíró • A bíró nem vehet részt olyan eljárásban, amelynek korábban alacsonyabb szinten részese volt 5. A bíró belső szabadsága: • Nem nyilváníthat nyilvánosan politikai véleményt • Előítélet-mentesség

10. 4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (4) C) Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma D) Néprészvétel elve E) Társasbíráskodás elve F) Jogorvoslati jog: • Cél: tévedések kiküszöbölése • Amíg egy alsóbb szintű ügy folyamatban van, addig a magasabb szintű bírói fórum nem szólhat bele • Szövetségi államoknál elvileg több modell: • A szövetség csak egy szövetségi bíróságot hoz létre, a többi tagállami (Svájc) • Többszintű a szövetségi és a tagállami bírósági hierarchia is (USA) • Minden bíróság szövetségi

11. 5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (1) a) Esküdtbíráskodás: • Anglia (17. sz.), Fr. o. (1791) • A ténykérdésben (a vádlott elkövette-e a bűncselekményt) kiválasztott polgárok testülete dönt, a jogkérdésben hivatásos bírák (mi a büntetés) • Az esküdtek kiválasztásában választójogi cenzusok érvényesültek (vagyonos polgárság) b) Ülnökbíráskodás: • Laikus elem részvétele • A népi ülnökök mindenben együtt járnak el a hivatásos bírókkal

12. 5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (2) c) A hivatásos bírák kiválasztásának módjai: • Forradalmakban olykor nép általi választás („demokratikus kontroll”) • Kinevezés d) Törvénykönyvek, kódexek: • Egy-egy jogág legfontosabb szabályainak összefoglalása • Kiszámíthatóság, jogbiztonság e) A bírósági szervezetrendszer differenciálódása: • Rendes bíróságok szakosodása • Külön polgári, büntető, katonai bíróságok (polgári forradalmak idejétől) • Speciális bíróságok is: pl. kereskedelmi, közigazgatási

13. 5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (3) A mai szervezeti tagozódás: 1. Rendes bíróságok: • elsősorban büntető, polgári 2. Különbíróságok (speciális bíróságok): • Vagy a különös tárgy, vagy a különös személyi kör indokolja • Gyorsítás, egyszerűsítés, különös szakértelem kell • Pl. kereskedelmi, munkaügyi, katonai bíróságok

14. 5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (4) 3. Kivételes bíróságok: • Ad hoc, esetileg felállított bíróságok (bizonyos perekre, perek egy bizonyos csoportjára) • Pl. statáriális bíróságok (súlyos köztörvényes bűncselekményekre) 4. Nemzetközi büntetőbíróságok: • Pl. Nürnbergi Katonai Törvényszék • ENSZ: Ruanda, volt Jugoszlávia • Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (1998): az ENSZ hozta létre (népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűntettek)

15. 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában

16. Fogalmilag: Két ág: • Közigazgatási bíráskodás: az állami adminisztráció egyedi hatósági döntéseinek bírói felügyelete • Alkotmánybíráskodás: a törvényhozás alkotmányosságának bírói felügyelete

17. I. A közigazgatási bíráskodás 1. A közigazgatási (végrehajtó) hatalom egyes döntéseit felülbírálhatja a bírói hatalmi ág • Konkrét személy konkrét ügyének felülbírálata • A jogszerűség szempontjából • Funkció: jogvédelem és a hatósági működés jogszerűségének biztosítása • Pl. APEH határozat bírói felülvizsgálata • Pl. építési hatóság határozatának bírói felülvizsgálata

18. 2. Történeti modellek (1) 1. Anglia: rule of law (joguralom) hagyománya • Rendes bíróságok végzik – nincsenek külön közigazgatási bíróságok • A közigazgatási jog sem külön jogág 2. Franciao.: droitadministratif modellje • Külön közigazgatási bíróságok • 1799: Államtanács (Conseild’État) – központi államigazgatási és kontrollszerv (a hierarchián belüli jogorvoslat) • 19. sz. második fele: közigazgatástól különálló, a rendes bíróságoktól is elváló közigazgatási bíróságok

19. 2. Történeti modellek (2) 3. Németo.: • 1871-től külön közigazgatási bíróságok 4. Belgium: átmeneti modell • Rendes bíróságok, mint Angliában, de van külön közigazgatási jog

20. 2. Történeti modellek (3) i) Utólagos közigazgatási bíráskodás: • Már megszületett hatósági határozat a tárgya a bírósági eljárásnak • Követelmény: a közigazgatáson belüli jogorvoslati lehetőségek előzetes kimerítése ii) Eredeti közigazgatási bíráskodás: • Közigazgatási jogvita kialakulása esetén maga a hatóság nem dönthet, hanem eleve a bíróság

21. II. Alkotmánybíráskodás Fogalmilag: • Az állami működés felülvizsgálata abból a szempontból, hogy az az alkotmánynak megfelel-e. • Tipikusan a TH normatív döntéseit vizsgálja külön bírói fórum az alkotmány szempontjából Két fő funkció: • Egyének jogvédelme (alkotmányos jogaik védelme) • Az állam alkotmányos működésének biztosítása (különösen a jogalkotásban)

22. 1. Történeti előzmények (1) „Bizonyos alapvető törvények nem sérthetők”: • Franciaország, 16. sz.: a királyság „alaptörvényeit” sem a király, sem a rendi gyűlés nem sértheti • A párizsi és más törvényszékek a 18. században megtagadják bizonyos királyi rendeletek bejegyzését • Anglia: Sir Edward Coke (1610): a közjóval, józan ésszel ellentétes parlamenti törvényeket semmisnek lehet ítélni Akadályozó tényezők: • Parlamenti szuverenitás eszméje • Hatalmi ágak elválasztása

23. 1. Történeti előzmények (2) USA: • A gyarmatállamok törvényeit a londoni Titkos Tanács felülvizsgálhatta • A függetlenség kivívása után több helyen alkotmányba foglalják: a bíróságok felülvizsgálhatják a törvényeket abból a szempontból, hogy a tagállam alkotmányának megfelelnek-e • Szövetségi szinten - 1803: Marbury v. Madison ügy: ha a Legfelsőbb Bíróságnak konkrét ügyben olyan törvényt kéne alkalmaznia, amely ellentétben áll az alkotmánnyal, akkor a törvény helyett az alkotmányt kell alkalmaznia, a törvény pedig nem törvény

24. 1. Történeti előzmények (3) Európa: • A 19. században csak tervek (pl. 1849. évi frankfurti alkotmány) • 1920: Ausztria, Csehszlovákia – a Legfelsőbb Bíróságtól különálló Alkotmánybíróság • II. vh. után más államokban is létrehoznak hasonlót (normakontroll, szövetségi jogviták, tisztviselők felelősségre vonása)

25. 2. A normakontroll (1) 1. Absztrakt normakontroll: • Az AB anélkül foglalkozik egy jogszabály alkotmányosságával, hogy a jogszabály alkalmazása konkrét ügyben felmerült volna • Panasz jöhet olyantól is, aki személyében nem érintett a) Preventív: mielőtt hatályba lépne a jogszabály b) Represszív: már hatályba lépett törvényt vizsgál

26. 2. A normakontroll (2) 2. Konkrét normakontroll: Valamely alkotmányellenesnek tartott jogszabály alapján valakit konkrét hátrány ér (bírósági/hatósági döntés alapul a vitatott jogszabályon, s ez okoz kárt) • A panaszos magát a konkrét döntést támadja meg a) Diffúz rendszer:minden bíróság vizsgál(hat)ja, hogy az alkalmazandó jogszabály alkotmányos-e • Ha úgy találja, nem: nem alkalmazza b) Koncentrált rendszer: csak az alkotmánybíróság vizsgálhatja felül • Az AB meg is semmisítheti az alkotmányellenes jogszabályt • Más bíróságok az AB-hoz fordulnak, ha konkrét ügyben felmerül