Erőszak megnyilvánulása az iskolában.

1. Erőszak megnyilvánulása az iskolában. Dr. Figula Erika Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár

2. Agresszió ha valaki a másik embert károsítani vagy bántani akarja

3. Agresszió megjelenése: verbálisan viselkedésben,tettekben egyénileg: mások ellen vagy önmagunk ellen tömegben

4. Mi okozza az agressziót? • Biológia( tesztoszteron hormon) • Társadalom jutalmazza az agressziót • Modellek utánzása útján sajátítjuk el.

5. 4 tényező járul hozzá az agresszivitás kialakulásához. • Anyai elutasítás • Anyai engedékenység az agresszivitással szemben • Anya és apa hatalmi eszközökkel való fellépése • A gyerek temperamentuma

6. A szocializációban gyermeki agresszivitást vált ki • a túlzott szigor • a szülői elhanyagolás • a hidegség • a testi fenyítés, verés Az iskolai erőszaktevők inkább olyan családokból származnak, ahol fizikai büntetést alkalmaznak.

7. Agressziót kiváltó 2 nevelői attitűd • 1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya teszi agresszívvá a gyereket, de proszociálissá alakítható) • 2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan agresszió, mely antiszociálissá válik) Az agresszió gyakori látványa közömbössé tesz, eltűnik az altruizmus és az empátia.

8. Nem kívánatos szülők • túlzott érzelmi töltéssel bíró szülő • agyongyámolító szülő • gyermekded szülő • alkoholista szülő • csábító szülő • elutasító szülő • túl lelkiismeretes szülő • elvált szülők • abúzív szülő

9. A gyermek agressziója

10. A gyermek agressziójának okai • Pszichiátriai probléma (adhd, depresszió) • Frusztráció (családban, iskolában) . gyermek bántalmazás (elhanyagolás is!!) • Serdülőkorban: drog, alkoholfogyasztás • Kötődési problémák • Tanult agresszió pl tv,számítógép, disco, játékterem,szülői minta

11. További tényezők • Temperamentum • Frusztráció tolerancia • Siker orientáció/kudarc tűrő képesség • Nem • Kor (serdülőkor veszélyeztetett) • Családi minta • Kortárs csoport (bandához tartozás)

12. Az agresszivitás forrásai • nagyfokú, kínzó szorongás • akarati törekvések korlátozása • önállóság korlátozása • környezet erőszakos magatartása (gyakori büntetés, mely legtöbbször verés) • sértések, gúnyolódások, verbális támadások • becsmérlő nem verbális kifejezések Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac, gyűlölet, bosszúvágy, kirekesztettség

13. Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Nyílt formában • Verbálisan - már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése, szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás, átkozódás - később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés, infantilis, trágár szavak, blaszfémia („agyoncsaplak”, „szétlapítalak”, „falhoz kenlek”) • támadó viselkedésben

14. Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Rejtett formában • passzív-agresszív magatartás(halogatás, semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus bosszantására • hatalmi törekvések(„az én szavam a döntő”, „engedelmeskedjetek”) • birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy

15. Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Képi formában • karikatúra • grafitik • gyermekrajzokon: aránytalanság, zsúfoltság, túldíszítettség, sötét tónus, visszatérő témák

16. Bullying Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 505 fős mintán 1. Áldozat: 26,4% 2.Támadó: 12,87% 3.Agresszív áldozat: 26,53% 4.Szemlélő: 34,46%

17. Bántalmazás típusai az áldozat szemszögéből Verbális agresszió: -csúfolnak : 100% -bosszantanak, cukkolnak: 72,7% Fizikai agresszió -elveszik a dolgaimat : 26,5% -megvernek: 18,9%

18. Non-direktív formák: -elutasítanak:18% -csoportból kizárás:16,6%

19. Bántalmazás vélt okai az áldozat szemszögéből Bántalmazás célpontja: -védekezésre képtelen: 50% -félénk: 25% Oka: -erősebb, mint az áldozat: 42,4% -idősebb, mint az áldozat: 23,5% -az áldozat jobb tanuló: 22,8% -az áldozat”más”, mint a támadó: 43,1% -az áldozat nem üt vissza: 50,7% -egyéb ok: ellenszenv, szegénység

20. Bántalmazás oka a támadó szemszögéből -az áldozat jelenléte is zavarja: 100% -az áldozat köznapi kommunikációjában megnyilvánuló jellemzők( dicsekvő, beképzelt, talpnyaló, gyáva): 98% -a támadó tudja, hogy félnek tőle: 47,7% - „ más”, mint a támadó: 12,3%

21. A támadók bántalmazást követő érzései -megkönnyebbülést érez: 44,6% -még agresszívebbnek érzi magát: 32,3% -bűntudata van: 44,6% -nincs bűntudata: 53,4% -fél a következménytől: 96,9%

22. Bántalmazás lokalizációja az iskolában -osztályteremben, szünetben: 100% -osztályteremben órán: 29,2% -iskolában a folyosón: 52,3% -iskolában az udvaron: 67,7% -iskolában a Wc-ben: 8,5% -iskolán kívül az utcán: 100% A bántalmazottak nem érzik magukat védettnek sem a tanárok, sem a társaik által.

23. Bántalmazók jellemzői: • Nem tudja kezelni a feszültségeit • Nem ura az indulatainak • Őt is bántalmazták vagy bántalmazzák • Viselkedése tanult viselkedés • Fenyegetéssel uralkodnak az áldozat felett • Szavakkal és fizikailag egyaránt bántalmaznak • A bántalmazás előzménye a harag, a dűh

24. A bántalmazás előzménye a harag, a düh • Az áldozat legapróbb megnyilvánulására is feldühödnek • Féltékenyek • Érzelmeik szélsőségesen változnak

25. A bántalmazottban lejátszódó pszichés folyamatok • Súlyos testi fájdalom • Rettegés, halálfélelem • Agresszió keletkezése • Nem tud megbirkózni a stresszel • Bizalmatlan • Tanulási zavarok • Öngyilkosság

26. A televízió hatása • A gyermek rajzfilmek átlagosan óránként 32 agresszív jelenetet tartalmaznak (1950 USA) 8000 gyilkosságot, és 100.000 agresszív jelenetet néznek meg, mielőtt elvégeznék az ált. iskolát!!!! • Fő műsoridőben filmek(akció, horror)

27. Médiaerőszak Erősíti az agressziót: • Az agresszor jutalmazása vagy abüntetés elmaradása • Erőszak indokoltságának ábrázolása • A képzelet szülte történet elemei egyeznek a való élettel • Az agresszor ábrázolása hasonlít a nézőre • A való életben rögzített erőszak

28. Erőszak, amit a történetben nem kapcsoltak össze a humorral Férfiak által a nők ellen elkövetett agresszió a szexualitás kontextusába Agresszió olyan ábrázolása, ami izgalomba hozza a nézőt Ha a néző az erőszak bemutatása előtt már dühös, agresszív

29. Agresszív hatás kialakulása • Életközeli agresszió növeli a nézőagresszivitását, ha az szimpatikusnak beállított • Ha a néző izgalmi állapotba kerül • A film csökkenti a gátlásait az agresszióval szemben, elfogadhatóvá válik • Közömbös, érzéketlen lesz • Késői utóhatás

30. A pedagógus agressziója

31. Tanári verbális agresszió fajtái • becsmérlő agresszió (amikor nem a teljesítményt értékeli, hanem a gyermeket becsmérli) • Elvárások letámadásos közlése • Saját tekintély erősítése céljából a diákok megalázása, félelemben tartása Sértő metakommunikáció, fintorok stb „Levegőnek nézés”

32. Az értékelés mint agresszió • Osztályozás vagy szöveges értékelés • Szöveges értékelés is lehet bántó • Egy jól irányzott elégtelen is lehet konstruktív( néha)

33. Hogyan csökkenthető az agresszió? • Ne nézzünk sok: akció, horror filmet • Ne játszunk agresszív játékokat • Önismeret fejlesztése • Tanuljuk meg indulatainkat, feszültségeinket kezelni(sport, tánc, beszélgetés, relaxáció, meditáció) • Más nem agresszív modellek követése

34. Teendők • Megelőzés (prevenció) • Aktuális helyzet kezelése • „utókezelés”

35. Prevenció a tantestületben • Tantestületek összetartása, egymás segítése, problémák megbeszélése • Esetmegbeszélők • Tanári tréningek • Pszicho-dráma mint módszer az esetmegbeszélésre • Csapatépítés, szervezetfejlesztés • Tantestületen belüli konfliktusok, agresszió kezelése

36. Prevenció a gyermekek körében • Szabadidős programszervezés • Közeli kapcsolat a gyermekkel • Határozott, de nem megalázó viselkedés • Kerüljük az agresszió kiváltó viselkedést • Szülőkkel való kapcsolattartás • Osztályfőnöki órák • iskolapszichológus

37. Reagálás az aktuális helyzetre • A legkisebb agresszív megnyilvánulásra reagálni kell • Meg kell állni, megbeszélni, érezze a gyermek a reakciót, hogy viselkedése nem helyes • A tanárokkal szembeni agresszió legenyhébb formáit is vissza kell utasítanunk (visszabeszélés, metakommunikáció sajátos formái)

38. Mit tegyünk ha nem tudjuk az óra keretében megoldani • Kérjünk kollegáktól segítséget • Utána szánjunk időt az eset átbeszélésére • Tanulságok levonására • Problémásabb gyermekekkel kapcsolatban célszerű a gyakori esetmegbeszélés az osztályfőnök koordinációjával (összehívja a szaktanárokat)

39. Utókezelés • Amikor a gyermek lehiggadt, beszéljük át vele a történteket • Fontos a pedagógus higgadtsága (agresszió agressziót szül) • Vegyük fel a kapcsolatot a szülőkkel • Súlyosabb esetben egyéb szakemberekkel (pszichológus, családgondozó)

40. Agresszió büntetése • Hatékony konfliktuskezelési technikák elsajátítása • Megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása • Közösséghez tartozás megerősítése

41. Szemléletváltás szükséges! • Elismerés • A rossz gyereknek is van jó tulajdonsága! • Pozitívumok kiemelése, a negatív énkép önbeteljesítő jóslat. • Az agresszió agressziót szül!

42. Problémamegoldás 5 lépésben: • 1. Mi a probléma? • 2.Alternatív lehetőségek a megoldásra • 3.A legjobb alternatíva kiválasztása • 4. Terv végrehajtása • 5. Megbeszélés: működött-e a módszer?

43. Mit lehet tenni?Konfliktus, agresszió esetén Kapcsolatok létrehozása és erősítése, a konfliktusok és feszültségek kezelése jóvátételt ösztönző megközelítéssel, mely a sérelmek orvoslására és a közösségek támogatására összpontosít. ⇓ RESZTORATÍV GYAKORLATOK

44. Resztoratív Eljárások Tony Marshall (1996): „olyan eljárás, mely során az adott sérelemben érdekelt minden résztvevő összeül, hogy közösen döntsön az elkövetett cselekmény utóhatásának és jövőbeni szerepének ügyében”

48. Mozaik- módszer • Lényege: • 1. 6 fős csoportok tagjai elolvassák a feladatból rájuk eső részt. • 2.Összeülnek a különböző csoportok azon tagjai, akik az azonos résztémát tanulmányozták. • 3. Megvitatják. • 4.Saját csoportjukban megtanítják a általuk feldolgozott részt.

49. Kooperatív technikák eredménye • Hozzájárulnak: • - az osztályon belüli kapcsolatok kialakításához • az önértékelés fejlődéséhez • az iskolával szembeni pozitív attitűd kialakításához • egymás megismeréséhez, elfogadásához • empátia, együttmüködőkészség fejlődéséhez

50. Stressz-oldó technikák • Szorongásoldó mozgások: nagy röppályájú mozgások (a karral nagy lendítő mozgás) hatására a szorongás oldódik.