Alapszakok elemzése Agrár képzési terület Dóka Ottó Nyugat-Magyarországi Egyetem

1. Alapszakok elemzése Agrár képzési terület Dóka Ottó Nyugat-Magyarországi Egyetem Adott szempontrendszer alapján Mezőgazdasági képzési ág - Mezőgazdasági mérnöki alapszak Élelmiszer- és kertészmérnöki képzési ág - Élelmiszermérnöki alapszak Kiválasztás szempontjai: 1. Olyan alapszak, amelyre várhatóan több mesterszak épül 2. Egyetemi és főiskolai karokon is zajlik a képzés 3. A mesterszakok létesítése folyamatban van

2. Általános észrevételek a konzorciumok által kialakított szaklétesítési kérelmek, illetve az ezek alapján készített KKK-ról: ELŐNYÖK - Egyetemi és főiskolai szféra együttműködése, konszenzus - Munkáltatói oldal bevonása (nagyrészt sikertelenül!!!) HÁTRÁNYOK - Érdekérvényesítés (egyetemi, főiskolai, intézményi, stb.) - A KKK-k a MAB előírása szerint készültek (kötött vázlat, nem kompetencia központú) - Nem voltak meg a mesterszakok - Ellentmondás az alapszak és a specializáció (szakirányok) között - Kredítekben több mint egy szemeszternyi különbség mutatható ki a korábbi képzésekhez képest - A KKK-k tantárgyszinten kidolgozottak (sok „kis” tárgy, rengeteg vizsga) - AZ ECTS szinte alkalmazhatatlan

3. Az alapszint (Bachelor) és mesterszint (Master) közötti munkamegosztás pontosítása 1. Rendkívül sok ún. alapismereteket (20) és szakmai törzsanyagot (20) jelentő tárgy (128 KR) (EM:összesen 28) (biotechnológiai ismeretek, nemzetközi mezőgazdasági ismeretek, humán menedzsment, minőségbiztosítás, vagy külön az EU agrárpolitikájára van–e szükség már BSc. szinten ?) 2. Az elaprózottság nem teszi lehetővé a szintetizáló szakmai ismeretek nyújtását. 3. Az alapszak képzési céljának megfogalmazása meglehetősen általánosnak tekinthető. 4. EM: Alap és mesterszinten kompetenciakülönbségek látszanak az élelmiszeranalitika, mikrobiológia területén. Szükséges az alapszakok felülvizsgálata.

4. Az alapszintről a mesterszintre való átlépés tartalmi összehangolása A KKK-k elsősorban a kellő mértékű elméleti ismeretek szükségességét hangsúlyozzák, módszertani kérdésekről egyáltalán nincsen szó. Magas kontaktóraszám – kevés önálló munka. Az egybefüggő féléves szakmai gyakorlat tartalama, követelményrendszere, elvárásai nincsenek megfogalmazva. A mesterszakra továbblépő hallgatók részére is előírás az összefüggő féléves szakmai gyakorlat letöltése.

5. Az alapszintű programok és KKK-k összefüggésének vizsgálata A szakmai kompetenciák (MM): a mezőgazdasági, gazdálkodási, irányítási, projektmenedzseri, szakigazgatási tevékenységek széles körét tartalmazzák. (ÉM): élelmiszermérnöki alapszak KKK-ja jól lefedi azokat az ismeretköröket, amelyek szükségesek és elegendőek az alapszinten elvárt kompetenciák megalapozásához (az élelmiszermarketing, a szabványosítási elvek alkalmazása, az élelmiszerbiotechnológiai eljárások, valamint az élelmiszertechnológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazása.) Semmi nincs a szakmai attitűdökről, képességfejlesztésről.

6. Az alapszintű KKK-k konkrétsága és munkaerő-piaci relevanciája • MM-ÉM: Az alapszintű KKK teljesen egyértelmű és konkrét. • MM: • - Tartalmaz minden olyan elsajátítandó elméleti ismeretet, amely alapján a képzettség megítélhető (Sőt többet!). • A kompetenciák felülvizsgálatával, a munkaerőpiac valóban azt kaphatja, amit a KKK igér (Más kérdés a képzés színvonala, minősége). • ÉM: • Az elvárt kompetenciák egy kicsit többet ígérnek, mint az a képzési programok, tantervek alapján elvárható lenne. • A kompetenciák egyébként értelmes és jól megfogalmazott célokat jelentenek, kellőképpen konkrétak, ami segítheti a munkaerőpiac igényeinek kielégítését. • Az egybefüggő, egyszemeszteres szakmai gyakorlatról,, semmilyen konkrétum nincs. • A munkaerő-piaci kereslet jelenleg nehezen megítélhető.

7. A KKK-k, programok és tantervek módszertani koherenciája • A KKK-k és tantervek koherenciája – Szakindítási kérelmek • Kitűzött cél – többféle módszer • Oktatásmódszertanilag – a KKK nem reveláns (De, az egyes oktatók szakmai igényessége, alkalmazott módszerei meghatározók.) • A Bolognai folyamatban ajánlott munkaformák (előadás, szeminárium, önálló munka, konzultáció, kutatás) közül nincs meghatározó • - mindenre van lehetőség • de az agrár képzési területre is egyelőre még az előadás és szeminárium a leginkább jellemző. • - további formák, mint pl. laboratóriumi gyakorlatok vagy szakmai, üzemi gyakorlatok.

8. A KKK-k és az intézményi autonómia kapcsolatának vizsgálata A tantárgyszinten kidolgozott KKK-k és a kreditallokáció jelentősen csökkenti az intézmények mozgásterét. Az intézményi autonómia a differenciált szakmai ismeretek tekintetében valósulhat meg (itt sem teljes mértékben, mert a MAB ezeket is szabályozta.)

9. A KKK-k tartalmi kidolgozottságának áttekintése • A megfogalmazott kompetenciák általában többet ígérnek, mint ami a képzés tartalmából következik. • A megoldás kétoldalú: • A kompetenciák felülvizsgálata • A tartalom módosítása • A munkavégzéshez szükséges szemléletekről, nézetekről, attitűdökről egy mondat található az agrár képzési terület minden KKK-jában: • Rendelkeznek együttműködő képességgel, szakmai kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, felelősségtudattal.

10. A KKK-k és a hallgatók értékelésének összekapcsolása Ebben a vonatkozásban a KKK teljesen „fehér foltnak” tekinthető, ugyanis a hallgatók esetleges értékelésének, vagy önértékelésének módjaira egyáltalán nem tér ki.