1 / 27

XIII. Leó (1878-1903)

XIII. Leó (1878-1903). Célja a emberi társadalom újjászervezése, és ezáltal megvetette a szociális állam alapjait. Életrajzi adatok. Vincenzo Gioacchino Pecci gróf. (1810-1903.) Jezsuitáknál tanult, kitűnő humanista 1838. Benevento. Pápai legátus

darren
Download Presentation

XIII. Leó (1878-1903)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. XIII. Leó (1878-1903) Célja a emberi társadalom újjászervezése, és ezáltal megvetette a szociális állam alapjait.

  2. Életrajzi adatok • Vincenzo Gioacchino Pecci gróf. (1810-1903.) • Jezsuitáknál tanult, kitűnő humanista • 1838. Benevento. Pápai legátus • 1841 Perugia kormányzója. Itt mezőgazdasági és hitelszövetkezeteket hozott létre. • Belgium. Apostoli nuncius (1843-46)

  3. Perugia püspöke (1846-1877) • Kinevezésekor beutazta Európát. • Papnevelés, népmisszió, szociális munka felvirágozatása az egyházmegyében. • Kompromisszumok. • Belső konfliktusok miatt csak ellenlábasa halála után térhetett vissza Rómába. • Már IX. Piusz is utódjának tartotta.

  4. pápasága • Az egyház helyzete megválasztása idején: • Erőteljes lelkiségi mozgalmak, új szerzetesrendek, világmissziók • Politikai elszigetelődés • Világnézeti ellentét a liberális kormányzatokkal • Itáliában erős szabadkőműves befolyás • Szociális problémák

  5. Társadalmi ideológiák I. • 19. század. Liberalizmus aranykora. Mottója: szabad veseny Passzív állam, amely csak a törvények betartatásán őrködik. Individualizmus. Ami jó az egyéni érdeknek, az jó a társadalomnak is.

  6. Társadalmi Ideológiák II. • Szocializmus Mottó: igazságtalanságok felszámolása. Emberségesebb élet a földön. Itt azonban kollektivizmus és totalitarizmus. Nincse individuum, cél az erős állam. A javakból mindenki szükségletei szerint részesül. Mindkét ideológia megbukik a 20. században.

  7. Keresztény válasz • Az egyház egy harmadik verziót dolgoz ki. • Liberalizmus ellen: - Szerinte a szabad verseny rabszolgává süllyeszti a gyengébbet. • A munkaerő áru lesz. • Az emberi méltóság sérül a munkafeltételek során. • A társadalom nagy része elszegényedik, elveszti szabadságát és méltóságát.

  8. Keresztény válasz II • Marxizmus ellen • Osztályharc helyett korporativizmus • Az emberi individuum szent • A magántulajdon hozzátartozik a személyhez • A közjó és az egyéni érdek összhangjára van szükség

  9. Katolikus válasz • Külön kell választani a humánumot és az individuumot. • Humánum: ami emberré teszi az embert • Individuum: Ami egydivé teszi az embert a többi polgár között. • A kettő között kapcsolat áll fenn. • Ennek alapja pedig a szolidaritás

  10. szolidaritás • Az individuum sérelme nélkül szolgálja a közjót a társadalomban. • A kettő érdeke összhangban van, közöttük szolidaritás áll fenn. • Ez kell a családba, a munkába és a nemzetközi politikába is.

  11. Katolikus szociáletika • A termelésnek nem a profit a célja, hanem az ember. • A termelő munka a termelő tőkével egyenrangú. • Gyakorlatban: A kisemeberek jogát elismerni és érvényesíteni, ugyanúgy, ahogy a kis nemzetekét is a nemzetközi térben. • Ugyanis az egyház tanításának alapja az igazságosság, amit nem igazolhat erő és nagyság.

  12. enciklikái • Ő alkotta meg a legtöbb enciklikát uralma során. • Ez a pápa egy meghatározott témát feldolgozó körlevele. • Ezek közül most csak néhányat vizsgálunk meg tüzetesebben.

  13. „Quod apostolici muneris” körlevél, 1878. dec. 28. • „Az ember jogai a társadalomban” • A természet alapján mindenkit azonos törvények szerint kell megítélni. • Azonban az is a természet alkotójától ered, hogy hatalomban és jogban is különbözőek voltak. • Ezt tolerálni kell, de ha a törvényhozók és a vezetők akarata isteni vagy természeti törvénnyel ellenkezik, akkor Istennek kell engedelmeskedni. • De a legfontosabb, hogy a természetjogból eredő tulajdonjog mindenki számára érintetlen és sértetlen legyen.

  14. „Aeterni Patris” körlevél 1879. aug. 4. • Aquinói Szt. Tamásról szól. • A filozófia jelentősége a hit megszilárdításában. • A filozófia képes a tanítványok lelkét a kinyilatkoztatás befogadására előkészíteni. • A filozófusok közül kiemelkedik Aquinói Szent Tamás, aki a „szent tanítókat a legnagyobb mértékben tisztelete, ezért valamilyen módon mindnyájuk értelméből részesült.”

  15. „Arcanum divinae Sapientiae” körlevél. 1880. febr. 10. • A keresztény házasság lényege. • Lényege a szeretetben való egység és folytonos tartósság. • Tudatosan éljék meg. A férj a fej, és a feleség nem szolgáló, hanem társ. • A férfi, aki elől jár az Krisztus képe, a nőé, pedig az egyházé.

  16. „Humanum genus” körlevél. 1884. ápr. 20. • A szabadkőművesek ellen. Mivel nem vállalják fel magukat és céljaikat, működésük az igazsággal és emberi tisztességgel ellenkezik. • Nem lehet katolikusként ilyen szervezet tagjává válni.

  17. „Immortale Dei” körlevél, 1885. nov. 1. • A polgári társadalom célja és fontossága. • Ennek vezetésére szükség van, és ez természetéből adódik, így Istentől kapott. • Az uralkodás joga és az államforma külön dolog, utóbbi olyan legyen, ami az adott nép közjavát legjobban szolgálja. • Van egy egyházi társadalom is, ami céljait, rendeltetését tekintve magasabb rendű, és mivel lelki, így tökéletes.

  18. Állameszme I. • „Az állam az emberi természetben, azaz annak teremtőjében istenben bírja gyökereit” • Az állam szuverén, de együtt kell működnie a szuverén egyházzal a közjó érdekében. • Az állam uganis nem lehet öncélú, hanem a közjó érdekében létrejött szerződéses viszony. • Ez pedig csak az isteni törvénnyel összhangban szolgálható. • Ezzel visszaadta az állameszmének az erkölcsi tartalmát. Az állam etikai szükségszerűség, erkölcsi organizmus, ami több, mint polgárainak összegzése.

  19. Állameszme II • Az államnak azonban nem csak jogai, hanem kötelezettségei s vannak. • Etikai alapon nincsen jog kötelezettség nélkül. • Az állam a legtökéletesebb szervezet, de mivel organizmus, ezért nem zúzhatja szét a benne levő kisebb szervezeteket, amelyeket szintén az emberi természet hívott életre. • Ezen az alapján védte meg Leó a család és a hivatási szervezetek intézményét. • Ezek az államtól függetlenek.

  20. Állameszme III • A család életébe csak akkor avatkozhat be, ha az nem képes betölteni funkcióját. A családnak elvonhatatlan joga van a gyermekekhez, akik csak e révén tartoznak az államhoz • (totalitarizmusban a gyermek az államé) • Hivatásszervezet – korporáció, céh. Fro-ban 1791-ben a Chapelier féle tv. mondta ki az ilyen szervezetek felszámolását, mint amelyek veszélyesek az államra.

  21. „Libertas praestantissimum” körlevél, 1888. jún. 20. • Az ember szabadságából fakad a méltósága. • A kérdés azonban, hogy ezt jóra vagy rosszra használja. • Az egyház a manicheusoktól és a janzenistákig sok mindnekitől védte az emberiség ezen kincsét. • A (természet)törvény tehát arra kell, hogy akaratunk a helyes gondolkodástól el ne térjen. Ez az Istentől kapott örök törvény, amely az embert a kellő cselekedetre és kellő cél felé hajtja. • Ez alatt van az emberi törvény, ami a polgárok körében a köz javára való munkálkodást segíti elő.

  22. „Quamquam pluries” körlevél, 1889. aug. 15. • 1870-től Szent József az egyház pártfogója. • Most Szent József feladatát és méltóságát határozták meg az üdvösség rendjében. • Ő volt az isteni ház gondviselője. És ahogy védte a gyermek Jézust, aki tisztelte őt, ugyanígy kell most az egyháznak is tisztelnie őt.

  23. Rerum Novarum 1891. máj. 15. • Gaspard Mermillod Genf és Lausanne püspöke szorgalmazta. A szöveget két jezsuita és egy bencés bíboros készítette. • A magántulajdonhoz az embernek természetes joga van. • És ez annál erősebb, minél több személyről kell gondoskodnia a családfőnek. • Mert természeti törvény, hogy a családapa minden szükségessel ellássa azokat, akiket nemzett. Ez a tisztes megélhetéshez kell, elsősorban ház, birtok. • A külső javak, mint a pénz, azonban legyenek közösek, és a gazdagok legyenek adakozók.

  24. Rerum Novarum II • Az emberi munka. • Ez személyes és szükséges. Ha csak az előbbit nézzük, úgy lehetne a bér bármilyen alacsony, amit a munkás elfogad. • De mivel ezzel neki kötelezettsége van, azaz életben kell maradni, és családot kell felnevelni. Ezért ehhez megfelelő összegre van szükség. • Ha elég magas bért kap a munkájáért, úgy saját maga fog takarékoskodni.

  25. Rerum Novarum III. • Ha az állam feladata a közjó biztosítása, akkor nem lehet pusztán jogvédő, de cselekednie is kell állampolgárainak érdekében. CSELEKVŐ ÁLLAM • Ugyanis pars pro toto alapján, nem szabad hagyni az állam egyetlen részét sem veszni. • De ez nem csak az állam feladata, mert akkor abszolutizmus lenne. Szükség van a társadalomra és az egyházra.

  26. Ehhez a munkásságnak joga van az önszerveződésre, de ez rendi mozgalom és nem osztályharc, mert a cél csak a közjó lehet. Ennek pedig követelmény az igazságos munkabér és munkaidő. • A munkásnak azonban joga és kötelessége is élni és gyermeket nevelni, családot alapítani, és öreg korára takarékoskodni. Annyi legyen a bér, hogy ezt megtehesse. „Arcod verítékével keresd meg kenyeredet.” • A cél: minél több munkás váljon biztos egzisztenciájú polgárrá, szerezhessenek értékálló tulajdont. Azaz középosztály lehessen.

  27. korporáció • A gazdasági problémák pedig csak korporációs szervezetekben fognak megszűnni. Ilyenek voltak a régi céhek. Céh – szabad verseny. • Az osztályharcot is ez szünteti meg, hiszen a korporációban munkaadó és munkavállaló egy oldalon áll. • A szociális kérdést végül azonban a szeretet oldhatja meg. Ehhez pedig nagy szükség van a kereszténységre.

More Related