INNOAXIS

1. INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation (Regionális Tudományi Társaság) Szabadka Associated Partner: Mórahalom Város Önkormányzata A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

2. INNOAXIS A magyar-szerb határmenti térség Humán Operatív Programja MTA RKK – MRTT Dr. Kovács András Donát Geográfus PhD, szociológus - tudományos munkatárs MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet - Kecskemét www.rkk.hu IPA INNOAXIS ZÁRÓKONFERENCIA BAJA 2011. Július 19. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

3. INNOAXIS Az INNOAXIS Humán Operatív Program az IPA INNOAXIS „A határ, mint innovációs megújulási tengely” (HU-SRB/0901/213/028) projekt szerves része, egyik fő terméke, meghatározó dokumentuma. A Humán Operatív Program fő célja: A szerb-magyar határmenti térség társadalmi-humán alapú fejlesztési együttműködési lehetőségeinek megalapozása. Beavatkozási terület: Nyugat és Észak Bácskai, valamint észak Bánáti Körzet Szerbiában, Szeged, Kistelek, Mórahalom, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma, Bácsalmás és Baja kistérségek Fő tevékenységek: • Meglévő vonatkozó tervek elemzése, • Problémafeltáró vizsgálatok, • Fejlesztési lehetőségek feltárása • Operatív programjavaslatok kidolgozása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

4. Módszertan: • Meglévő tervek analizálása • A vonatkozó irodalom elemzése • Statisztikai adatbázis készítése • Fejlesztési programokhoz való illeszkedés megteremtése • Prominencia-interjúk készítése • Társadalmi vita • Programalkotás Feldolgozott témakörök: • Településkörnyezet (környezettudatosság, környezetvédelmi know how átadása) • Társadalmi fenntarthatóság (humánerőforrások és integráció) • Kultúra (térségi identitás) • Oktatás (tudástranszfer) • Idegenforgalom (környezeti szemlélet, ökoturizmus) A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

5. A feladat komplexitása • A szerb-magyar határrégióban a társadalmi kapcsolatok meglehetősen összetettek a különböző hatótényezők egymással bonyolult kölcsönhatás-rendszerben állnak • A fejlesztési beavatkozások kimunkálásakor figyelembe kell vennünk a földrajzi adottságokat, valamint a társadalmi jellemzőket. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

6. Kiindulópontok, prekoncepciók • A határ mente területfejlesztésében kiemelkedő hangsúlyt kell kapnia a térség humán tényezőinek, hiszen az itt élő közösségekben rejlő társadalmi-humán tőke, valamint az ezekre épülő elképzelések minden egyéb más gazdaságfejlesztés alapját képezik. • Fokozni kell a társadalmi partnerséget, a közösségi együttműködést és javítani kell a helyi lakosság adaptációs képességét és tudásának színvonalát! • Az érintett társadalom életminőségének javításában a határ menti térség környezetbiztonságának megteremtése is alapvető szerepet játszik! • A környezetvédelmet, mint összetett társadalmi tevékenységrendszert munkánk során a humán aspektusából taglaltuk, ezért a környezetvédelemmel összefüggő stratégiai elképzeléseinket és az operatív programjavaslatok alapján eszközölhető beavatkozásokat célszerűnek véltük a HOP-ban megjeleníteni • A fejlesztési tényezők strukturált társadalmi-humán felzárkóztató stratégiába való rendezésével és a reális fejlesztési alternatívák beavatkozásokká és programokká való formálásával, hosszú távon a határ menti helyzet még a térség előnyére is válhat. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

7. Szerbia jövőbeni EU-s csatlakozásának stratégiai jelentősége • A HOP-ban megjelenített közösségfejlesztés, a környezetvédelem, valamint a társadalmi felzárkóztatás az Európai Unió kiemelt politikái közé tartoznak. • Az ezen irányokban megfogalmazott alapelvek nem csupán a tagország, de a leendő csatlakozásra várók – így Szerbia – számára is mértékadók. A határ menti térség jövőjét illetően – az elgondolások megfogalmazásakor – azt feltételezzük, hogy az EU-s célokat, valamint a mindezeket lehetővé tevő jogharmonizációt, Szerbia a következő években állami szinten felvállalja, így egy jelentős akadály szűnik meg a két ország határ menti területeinek együttműködésében is. • Az alapos előkészületi fázisra Szerbia (illetve külön kezelve a Vajdaság Autonóm Tartomány részeit) esetében különösen nagy szükség van! A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

8. Fő célok • A térség társadalmi felzárkózása érdekében olyan közös, határon átnyúló fejlesztési útvonalakat és programjavaslatokat kell kidolgozni, amelyek az érintett térségben hozzájárulnak; • a településkörnyezeti rendszerek fenntarthatóságához, • a tájak és természeti értékek megőrzéséhez, • a közös kulturális örökség védelméhez, • a régión belüli területi kiegyenlítődéshez, • a periférikus területek elszigeteltségének csökkentéséhez, • a határterületen kialakítható társadalmi szinergiák kiaknázásához, • az önkormányzati és kistérségi szintű együttműködések megalapozásához, • az intenzív kulturális, oktatási és kutatási kapcsolatok elősegítéséhez, • a helyi társadalmak életminőségének növeléséhez. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

9. Fő területi tényezők - problémák • A projektterület térszerkezete, a határ még mindig erőteljes elválasztó szerepe miatt meglehetősen kettéosztott. • A városi központok térbeli eloszlása miatt, a térség fejlesztési beavatkozásait nem lehet csupán a nagyobb pólusokra koncentrálva meghatározni. • A térség az elmúlt évtizedben összességében vontatott, lassú fejlődési pályát járt be. Kedvezőtlen társadalmi mutatók • A demográfiai folyamatok az elmúlt évtizedek folyamán kedvezőtlenül alakultak. • Nagy egyenlőtlenségek alakultak ki a mobilitási, elhelyezkedési lehetőségek és a munkanélküliségi mutatók tekintetében is. • A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a Dél-Alföldi régió Szerbiával határos területein széles rétegeket érintő tartós munkanélküliség alakult ki.

10. A meglévő szociális/közösségi infrastruktúra és szolgáltatások minősége sem igazodik teljes mértékben a társadalmi, gazdasági és területi igényekhez, illetve a tárgyi és humán kapacitás is fejlesztésre szorul. • Nagyfokú területi egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes szolgáltatások hozzáférhetőségében. • A kirekesztett csoportok jelentős lemaradással küzdenek. • A társadalmi szegregáció az utóbbi években csak fokozódott, sőt sajnos számos jel mutatott arra, hogy az EU tagállamok határmenti vidékeihez viszonyított, negatív irányba mutató különbségek egyre tovább nőnek (pl. a munkanélküliség és az életszínvonal terén). Az elmúlt években úgy tűnt, hogy amennyiben a tendenciák folytatódnak, e térség – jelentősebb városi központjai kivételével – elveszítheti népességmegőrző erejét. • A térségre jellemző sajátos tájfenntartó, gazdasági és kulturális funkciók megszűnésével regionális válság következhet be, amely nem csupán az érintett NUTS II. és NUTS III régiókra, de mindkét országra igen káros kihatással lehet. • Az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek fenntarthatósága krízishelyzet szélén áll! A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

11. Környezeti szempontú összesített SWOT • Előnyök • A térségben számos környezeti erőforrás (vízkészletek, termálvíz, termőföld, klíma) és természeti, kulturális érték található • A térségben több oktatási intézmény profiljában benne van a környezetvédelem, és a hozzá kapcsolódó szakértelmet nyújtó képzések (agrár-vidékfejlesztés) • Hátrányok • A térség vízháztartása ingadozó és sérülékeny • Az átgondolatlan területhasználat jelentős környezeti terhelést okoz az érzékeny területeken • Nem megfelelő a kommunális infrastruktúra kiépítettsége (szennyvíztisztítás, szemétgyűjtés és újrahasznosítás), különösen a szerbiai oldalon • Helyenként rossz ivóvízminőség • Az országhatár elválasztó hatása megnehezíti az értékek védelmét, és csökkenti a közös környezetvédelmi programok hatékonyságát • A társadalom környezeti tudatossága közepesen gyenge, esetleges • Lehetőségek • A megújuló erőforrások intenzívebb felhasználásának támogatottsága • A természeti értékek határon átnyúló együttműködés keretében történő összehangolt védelmének esélyei • Kiváló lehetőségek az ökogazdálkodás, az ökoturizmus és a környezeti nevelés számára • Veszélyek • A régión kívüli potenciális szennyező források • Szárazodás, súlyos aszályok illetve további ár- és belvízkárok kockázata • Az infrastruktúra hiányosságainak fennmaradása súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat • Az európai és a nemzeti környezetvédelmi intézmény- és jogrendszer közötti eltérések A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

12. Társadalmi – humán szempontú összesített SWOT • Előnyök • Etnikai-kulturális sokszínűség, különböző kultúrák találkozása, különböző közösségek együttélése • Közös nyelv, közvetítő nyelv megléte, ismerete • Közös történelmi, kulturális hagyományok, gazdag kultúrtörténeti örökség • Fejlett és átfogó középiskolai oktatás, jelentős felsőoktatási és kutató és kulturális intézmények a nagyvárosokban • Szociális ellátórendszerek szakmai háttértámogatása jó • A szociálisan elkötelezett önkormányzatok száma növekvőben van, a térség prominensei által elismert a társadalmi partnerség fontossága • Hátrányok • Kedvezőtlen korstruktúra, fiatalok elvándorlása • Alacsony szintű a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság • Sokakat érint a mélyszegénység a kirekesztődés • Rossz a lakosság egészségi állapota • A térségen belül jelentősek a munkaerő-piaci, szociális, egyenlőtlenségek • A minőségi szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek nagyok a területi egyenlőtlenségei • A kutatási intézmények innováció centrikus támogatása elégtelen • Lehetőségek • A társadalom-kultúra területén működő szakmai egyesületek, civil szervezetek együttműködésének támogatása • A hasonló társadalmi konfliktusok együttes közösségfejlesztéssel könnyebben kezelhetők • A térség hasonló társadalmi problémáinak közös kezelése, bizonyos határon átnyúló térségi programok indítása költséghatékonyabb lehet • A jelenlévő civil és egyházi szervezetek szerepének, feladatátvállalásának megerősödése • Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának bővítése a falusi és elzárt településeknek felzárkózási esélyt jelenthet • Veszélyek • A kedvezőtlen demográfiai folyamatok állandósulnak • A Schengeni határ korlátozhatja a határon átnyúló együttműködést és a napi kulturális kapcsolatokat • Egyes térségekben a munkaerő-piaci inaktivitás és a társadalmi kirekesztettség állandóvá válhat • Az ellátórendszerek intézményi, tárgyi feltételeinek további romlása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

13. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

15. I. Prioritás: A településkörnyezeti fejlesztések határon átnyúló lehetőségeinek megalapozása • I. 1. Beavatkozási terület Környezetgazdálkodási-partnerségi koncepció kidolgozásának megalapozása a víz- és hulladékgazdálkodásban • Együttműködések megalapozása az egészséges ivóvíz biztosítása terén; • Önálló térségi vízkészlet-gazdálkodási terv megalapozása; • Együttműködések a korszerű hulladékgazdálkodás terén. • I. 2. Beavatkozás terület Fenntartható tájgazdálkodás előmozdításának megalapozása • Természeti-környezeti, ökológiai típusú együttműködési lehetőségek megalapozása; • Mezőgazdasági termőterületek optimális-környezetbarát hasznosításának megalapozása; A konkrét programok ezen irányok mentén dolgozhatók ki, ugyanakkor a beavatkozások hosszú távú célja egy átfogóbb környezeti tervezés alátámasztása. A partnerségi koncepció lényegében tehát egy komplex beavatkozásként értelmezhető. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

16. II. Prioritás: A környezettudatosság humán hátterének megerősítése • II.1. Beavatkozási terület A környezettudatos társadalmi berendezkedés és partnerség megalapozása • A környezettudatosság fokozása az információs háttér bővítésével; • Öko-kulturális együttműködések kialakítása • II.2. Beavatkozási terület Közös térségi ökoturisztikai desztinációmenedzsment humán hátterének megalapozása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

17. III. Prioritás: Közösségfejlesztés és a térségi identitás megerősítése • III.1. Beavatkozás Helyi identitás-tartalmak beazonosítása • III.2. Beavatkozás Többfunkciós közösségi terek kialakítása, együttműködéseken alapuló mikrotérségi humán szolgáltató központok létrehozásának megalapozása • III.3. Beavatkozás Határ menti szerb-magyar fesztiválhagyományok megteremtése • III.4. Beavatkozás „Határtalan” környezeti – táji és kulturális értékek bemutatása • III.5. Beavatkozás Kulturális partnerségi koncepció kidolgozásának megalapozása • A testvér-városi kapcsolatok sokoldalú kulturális együttműködési hálózattá való fejlesztése • „Szomszédok kultúrájának megismerése” című tematikus év megrendezése A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

18. IV. Prioritás: Humán erőforrás fejlesztés és a határon átnyúló foglalkoztatási lehetőségek megteremtése • IV.1. Beavatkozás Regionális közszolgáltatás-fejlesztés megalapozása, közös térségi intézmények létrehozásának előkészítése • IV.2. Beavatkozás Kooperáció és hozzáférés javítás - munkaerőpiaci együttműködési lehetőségek feltárása és széles körben való megismertetése • IV.3. Beavatkozás A társadalmi integráció alapjainak megteremtése az oktatásban • Határ menti felsőoktatási együttműködések megalapozása • A gazdaság igényeihez illeszkedő képzési és programok előkészítése a határrégióban • Speciális oktatási metódusok – ökoiskolai típusú képzések – átadása a szerbiai településeknek A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

19. A HOP VÁRHATÓ EREDMÉNYEI Az INNOAXIS HOP-ban megfogalmazott célkitűzések a régió társadalmi megújulásához alapvetően két irányból – a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság aspektusából – járulnak hozzá. Mindkét fejlesztési dimenzió feltételezi a társadalmi-humán tőke és az ebben érdekelt lakossági és professzionális szereplők innovációs kapacitásának, adaptív képességének és készségének fejlődését, ami alapja lehet annak, hogy a régió felzárkózzon az Európai Unió fejlettebb térségeihez. A HOP-ban fontos hangsúlyt kapnak a humán szféra fontos elemei; a tudástranszferek, a közösségfejlesztés és a társadalmi felzárkóztatás. Az ezekre vonatkozó beavatkozások által a határ két oldalán élők kommunikációja, partnerségre való hajlandósága és közösségtudata megerősödik. Következésképp – az érintett vidéki terekre szabott lokális és térségi együttműködések kibontakozásával – a területi fejlődés folyamata megindulhat. A beavatkozási folyamatok eredményeképpen hosszú távon számíthatunk egyfajta regionális kiegyenlítődésre is, vagyis az INNOAXIS térség fejlettebb és kevésbé fejlett települései közötti különbség várhatóan csökken majd. Bizonyos fejlesztések a települési pólusokra koncentrálnak, de a népesebb városok térségszervező képességének és húzóerejének növelésével, a vonzáskörzeteik is megújulhatnak, a beavatkozások a kisebb településeken is fejlődést generálhatnak A HOP eredményeképp várhatóan bővülnek azok az együttműködések, amelyek hozzájárulnak a társadalmi aktivitáshoz, a foglalkoztatás bővüléséhez, és az életszínvonal emelkedéséhez, ezáltal a térség népességmegtartó képességéhez. A HOP-ban megfogalmazott beavatkozások integrált megközelítése elősegíti a térség átfogó területfejlesztési céljainak hatékonyabb elérését. A prioritások magukban hordozzák a környezetbiztonságra való törekvéseket és a társadalmi-kulturális-közösségi élet funkcióinak fejlesztését, mellyel hozzájárulnak a térség komplex fenntarthatóságához. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

20. Zárógondolat „A határ mentén fekvő települések sorsát, a lakosság életének minőségét alapvetően befolyásolja a határ jellege. Javulhat a határok mentén lakók életminősége, ha kibővül a határok két oldalán fekvő országok, régiók, települések közötti együttműködés lehetősége (pl. testvérvárosok, eurorégiók, eurometropoliszok, munkaerőcsere, természetvédelem, közös terület- és településfejlesztés, kiskereskedelem stb.). Ahol a határok átjárhatósága növekszik, ott az államhatár összekötő jellege erősödik meg, s a helyi fejlesztés nagymértékben építhet új térségi együttműködésekre. Ahol azonban a határok elválasztó, elkülönítő jellege marad erősebb, ott a határrégiókban továbbra is a periféria jelleg lesz a meghatározó. Ugyanakkor összekötő jellegű határok esetében a határok mentén együttműködő határrégiók alakulhatnak ki, amelyek az elválasztó jellegű határokhoz képest új minőséget jelenthetnek, s számos különleges lehetőséget kínálhatnak a közös fejlesztések számára.” (Süli-Zakar 2010). A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

21. INNOAXIS  Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Kovács András Donát MTA RKK ATI, Kecskemét kovacsa@rkk.hu www.rkk.hu A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.