A szakképzési hozzájárulás 2012.

1. Alkalmazandó jogszabályok: 1. 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szakhoz. tv.) 2. 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról (R.) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szakképzési tv.) Az átmeneti szabályok miatt: 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.) 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (Ead. tv.] Készítette: Tóth-Szabó Anna A szakképzési hozzájárulás 2012.

2. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, FIGYELEM! A nonprofit gt. is és az eü. közszolgáltatást végző, amennyiben gazdasái társasági formában végzi, alanya a Szakhoz. tv-nek. b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet(ÚJ) valamint az iskolaszövetkezetet, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, e) közjegyzői iroda (ÚJ) f) a Szja tv-ben meghatározott egyéni vállalkozó (eü. közszolgáltatást végző egyéni vállalkozó is!), g) egyéni cég. TOVÁBBRA SEM ALANYA A SZAKHOZ. TV-NEK A MG. ŐSTERMELŐ. A kötelezettek köre I.

3. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany nem a Szakhoz. alanya. Az Eva tv-ben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. (’43-as bevalláson, a szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. (Nem kell megállapítani személyesen közreműködő tag, egyéni vállalkozó és Efo tv. szerint foglalkoztatott, alkalmi munka keretében foglalkoztatott után.) Az átalányadózó hozzájárulásra kötelezettnek elszámolási és bevallási kötelezettsége nincs, a szakképzési hozzájárulást az átalányadó megfizetésével teljesíti, visszaigénylésre sincs lehetősége. Kötelezettek köre II.

4. a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, c) az egyéni vállalkozó a (saját) szociális hozzájárulási adóalapja után, de az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után IGEN, d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, de az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után IGEN e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után A d) pontban szereplők nem szerepeltek az előző Szht-ban, a többi igen, de más megfogalmazásban. A b) és e) pontban meghatározottakra sajátos számítási szabály vonatkozik [Szakhoz. 4. § a)-c)] Nem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni [2. § (5)] (bár alanya a Szakhoz-nak] I.

5. Az Eü. tv.3. § f) szerint eü. szolgáltató: „a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; Eü. tv. 3. § e) eü. szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, ….. gyógykezelése, életveszély elhárítása, …….. ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, ……, továbbá a halottvizsgálattal, ….. - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is →mentesség azonban csak az orvosi tevékenységre vonatkozik! Szakhoz. 3. § c) „egészségügyi közszolgáltatás: az Eü. tv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott szolgáltató tevékenység. A mentességazon szocho. alapra vonatkozik, mely a közszolgáltatás ellátásával függ össze. A sajátos számítást a Szocho. 4. § (4) bekezdése tartalmazza. Nem köteles szakképzési hozzájárulást fizetni [2. § (5)] (bár alanya a Szakhoz-nak] II.

6. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, azaz a teljes adóalap. Figyelem!A szochot szabályozó törvény - Ead. tv. - szerinti kedvezmények adókedvezmények→START kártyások után is fizetendő a szakképzési hozzájárulás(a korábbi Szht. azáltal mentesítette a foglalkoztatót esetükben, hogy a szakhoz alapja tb. járulék volt, a START-osok után nem tb. járulékot fizetett a foglalkoztató). Szakhoz tehát fizetendő, de az Ead. tv. szerinti részkedvezmények érvényesíthetők. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka→bruttó kötelezettség. A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke I.

7. 3. § b) „szociális hozzájárulási adóalap: Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett.” A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke II.

8. A fogalom részletezése az Ead. tv. hivatkozott jogszabályhelyei alapján: 455. § (2) bek. a)-c) és h) pontjaiban felsorolt jogviszonyok: a) a munkaviszony; b) a szövetkezet és tagja közötti jogviszony, ha munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, [lásd 2006. évi X. tv-t a szövetkezetekről] kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is !!); A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke III.

9. h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. pl. megbízási jogviszony, jogszabály alapján választott tisztségviselő: társasház közös képviselője, polgármester is A 455. § (3) bekezdésekiveszi gazdasági társaság, egyházi személy és szerzetesrendi tag esetében kötelezettséget eredményező jogviszonyok közül, azokat, amikor a természetes személy a rá irányadónyugdíjkorhatárt betöltötte. A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke IV.

10. Ead. tv. 457. § (1) bekezdés „különös szabály”: „A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.” Kkt, bt, … szabadalmi ügyvivői társaság esetében, amennyiben van szochot. eredményező személyes közreműködési kötelezettséget eredményező jogviszony, az erre tekintettel keletkezett jövedelem képezi a szakhoz alapját, ha nincs a minimálbér 112,5 %-a. A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke V.

11. Az Ead. tv. 457. § (1) bekezdését (Ead. tv. különös szabálya: minimálbér 112,5 %-a) nem kell alkalmazni azon jogi személy esetében,aki a Szakhoz. tv. 2. § (5) bekezdés szerint szakhoz. fizetésére nem kötelezett: pl. egészségügyi szolgáltató, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, egyéni vállalkozó saját magára vonatkoztatva.[lásd: Szakhoz. tv. 3. § b) pontját, mely a szociális hozzájárulási adóalap fogalmát tartalmazza] Az Ead. tv. tartalmaz a különös szabályok alóli mentesülésirendelkezést: pl. táppénz ideje alatt, 36 órás munkaviszony melletti kifizetővel fennálló jogviszony, vagy más kifizetővel is fennálló jogviszony esetén, ha a másik kifizető teljesíti a különös szabályt valamint. Ha így nincs szocho. alap→szakhoz. sincs ezen személyek után. Ki után nem keletkezik szakhoz. fizetés, miközben szocho. kötelezettség van? 455. § (2) bekezdés: d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég tagja után, e) tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló után, f) egyházi személy után, g) szerzetes rendi tag után A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke VI.

12. A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg. Figyelem VÁLTOZÁS 2011. 12.31-ig üzleti évre kellett! Átmeneti rendelkezés van: Szht. 25. § (2)-(3) bekezdés az eltérő üzleti évesekre vonatkozóan. A Szakhoz. tv. 2. § (5) bekezdésben szereplő szervezetek „mentesítése”→4. § (4) bekezdés [a szabály hasonló volt az előző Szakhoz-ban is] A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, [mivel a szakhoz. előleget havonta kell megállapítani, a árbevétel/eü. szervtől származó bevétel megállapítására is ilyen gyakorisággal kerül sor] b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek (pl. egyéni vállalkozó) az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában, c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában [ebben az esetben is az árbevétel és a kedvezményezett tevékenység árbevételének megállapítása havonta történik] kell megosztania. A kötelezettség megállapítása

13. A hozzájárulási kötelezettség teljesítése [5-7. §] I. 5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint aa)a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy ab)a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével, b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény (2005. CXXXIX. tv.) 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött. Ez 2012. 08. 31-ig hatályos. 2012. 09. 01-től hatályos: a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor. (A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján)

14. Aki hozzájárulási kötelezettségének nem vagy részben vagy időszakosan (részben=időszakosan) tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, a bruttó kötelezettségétvagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségétaz állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti [nettó kötelezettség=éves bruttó kötelezettség-csökkentő tétel éves összege (a 8. § (1) bekezdés szerinti – 2012-ben 440 000 Ft6fő/év - alapnormatíva alapján számított összeg]. [6. §] A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. Igazodnak ehhez a 1212-01 „A szakképzési hozzájárulásról” szóló bevallás 01-es lapjának „A” blokkjában található kódok: „1”Nem teljesítette: a 6. § alapján teljesíti a kötelezettséget, nem szervez gyakorlati képzést, pénzbeli befizetéssel, „2” Teljesítette: gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján (akkor is, ha csak részben az adott évben, s akkor is ezt, ha együttműködési megállapodás alapján és tanulószerződéssel is) „3” Kizárólag tanulószerződéssel. FIGYELEM! 2012. 01. 01-től a szakképzési hozzájárulási előleg bevallása, megfizetése havi gyakorisággal történik. A hozzájárulási kötelezettség teljesítése [5-7. §] II.

15. A bruttó kötelezettséget csak gyakorlati képzést szervező csökkentheti. Megszűnt !!! képzési támogatás, saját munkavállalók képzési költségének csökkentő tételként való figyelembe vétele. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségemértékét csökkentheti: a) 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, b) a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, a R-ben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel). A csökkentés módjában eltérés← gyakorlati képzésmegvalósítási módja alapján: - együttműködési megállapodás szakképző iskolával, - tanulószerződéses tanuló foglalkoztatásával – előlegnél csak itt lehet a nettó kötelezettségnegatív!!! - együttműködési megállapodás- gyakorlati igényes szak keretében hallgatók foglalkoztatása Bruttó kötelezettség csökkentése I.

16. A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai I. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Ez egyaránt vonatkozik az előlegre és az éves elszámolásra is. Visszaigénylés Art. szerint. Visszaigénylés 17-es „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatványon (1212 kitöltési útmutató 9. oldala) Figyelem!!!! A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. Az az egyéni vállalkozó, akinek nincs alkalmazottja, így szakhoz. bruttó kötelezettsége sem, de tanulószerződéssel gyakorlati képzést szervez, megilleti a visszatérítés! Átalányadózó egyéni vállalkozót nem illeti meg a visszatérítés!! Bruttó kötelezettség csökkentése II.

17. A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai II. Ha a kötelezett tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, ↓ megállapodást köthetmásik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel→teljesítési megbízott, akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Feltétel:átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet. A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentő tételt←nem csökkentheti az alapnormatíva alapján számított összeggel a bruttó kötelezettséget. Átirányítással megvalósuló képzés→megállapodás→tartalom: Szakhoz. tv.8. § (6) bek. Bruttó kötelezettség csökkentése III.

18. A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai III. Ha hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat→adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentést. Ha hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést határidő lejárta előttjogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni. Bruttó kötelezettség csökkentése IV.

19. Együttműködési megállapodásesetén bruttó kötelezettség csökkentésének korlátja: Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladómértékben vállalkötelezettségetés tanulószerződéssel nem rendelkezik. Szakképzési tv. XIV. fejezete: „Az együttműködési megállapodás”, 56. § feltételek: A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezettközötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-nál kevesebb, További feltételek: b)-c) Bruttó kötelezettség csökkentése IV.

20. A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havontaszakképzési hozzájárulási előlegetfizet. Az előleg mértéke: tárgyhavi bruttó kötelezettség, de a csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénélfigyelembe vehető és a törvényi feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető. Visszaigénylés: kizárólagtanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében lehetséges, (Lásd: 1212-es bevallás - útmutató: a 1212-01-es lapjának „11.” sorában negatív adatot csak az a kötelezett szerepeltethet, aki kizárólag tanulószerződés alapján szervezi a gyakorlati képzést. ) Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti mega tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli azt. számlaszám: NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061, adónem kód: 182 Visszaigénylés vagy átvezetés más adónemre a 17-es „Átvezetési és kiutalási a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatványon lehetséges. Visszaigénylés, kiutalás kezdeményezése: legkorábban a bevallás esedékességéneknapjától (előlegnél, elszámolási különbözetnél is). Bevallás és befizetés I.

21. A hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg: a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel (alapnormatíva R. alapján számított összege) éves összegét, az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tétel különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét. Az elszámolási különbözetről a bevallás elektronikus úton történik, mind a befizetésnek, mind a bevallásnak határideje: tárgyévet követő év február 25. 2012-ben lényeges változás: VALAMENNYI kötelezett (gyakorlatot szervezők és bruttó kötelezettséget befizetők) mind az előleg, mind az éves elszámolás bevallását és a befizetést az állami adóhatóság felé teljesíti, a visszaigénylést is a NAV teljesíti! A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Bevallás és befizetés II.

22. szakközépiskolával, vagy szakiskolával együttműködési megállapodás alapján [R. 2. § és 4. §] 1)Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében: egy napra a gyakorlati képzési normatíva összege: alapnormatíva összege/ 130 2012-ben: egy napra eső gyakorlati képzési normatíva= 440 000 Ft/fő/év / 130 = 3 385 Ft/fő/nap 2.)A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege tanulónként: =a gyakorlati képzési normatíva napi összege x tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számával Pl. éves szinten képzési napok száma: 96 nap 3 385 Ft/fő/nap x 96 nap= 324 960 Ft/fő/év a csökkentő tétel 3.) A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél: csökkentő tétel havi összege a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként: =a gyakorlati képzési normatíva napi összege x tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számapl. havi képzési napok száma:8 nap (heti 2 nap) 3 385 Ft/fő/nap x 8 nap= 27 080 Ft/fő/hó Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása I.

23. B) Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével kötelezettséget teljesítő [R. 2.§ és 6. §]: 1. A hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összege = alapnormatíva összege / 100 2012-ben: 440 000Ft/fő/év / 100 = 4 400 Ft/fő/nap 2. A tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege hallgatónként: gyakorlati képzési normatíva napi összege x a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok száma Pl. 96 képzési nap/év 4 400 Ft/fő/nap x 96 képzési nap= 422 400 Ft/fő/év 3. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összege hallgatónként: a gyakorlati képzési normatíva napi összege x tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok száma pl. 10 képzési nap/hó 4 400 Ft/fő/nap x 10 képzési nap = 44 000 Ft/fő/hó Figyelem: átmeneti szabály van: Szakhoz. 27. § Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása II.

24. C) Tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével eleget tevő kötelezett [R. 2. § és 5. §] I. 1. csökkentő tétel éves összege a tárgyévre vonatkozóan, ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll: tanulónként az alapnormatíva x mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó 2. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összege a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan = (tanulónként alapnormatíva x mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzóval)/12 3. Ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn→ tanulónként a csökkentő tétel éves összege= csökkentő tétel havi összege x adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának aránya Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása III.

25. Tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével eleget tevő kötelezett [R. 2. § és 5. §] II. 1. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor: a csökkentő tételhavi összege [azaz:tanulónként alapnormatíva x mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzóval)/12] azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. 2. Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét[tanulónként alapnormatíva x mellékletben szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzóval)/12] az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. Szakhoz. tv. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása IV.

26. OKJ-ben szereplő Súlyszorzó szakmacsoport Egészségügy 0,9933 Szociális szolgáltatások 0,6279 Oktatás 0,6488 Művészet, közműv., komm. 0,8245 Gépészet 1,2882 Elektrotechnika-elektronika 1, 2476 Informatika 0,7872 Vegyiipar 0,8347 Építészet 1.2781 Könnyűipar 1,2359 Faipar 1,2011 OKJ-ben szereplő Súlyszorzó szakmacsoport Nyomdaipar 07871 Közlekedés 0,7609 Környezetvéd.-vízg. 0,6160 Közgazdaság 0,7118 Ügyvitel 1,1143 Kereskedelem 1,0513 Vendéglátás 1,2846 Egyéb szolgáltatás 0,8406 Mezőgazdaság 1,1819 Élelmiszeripar 1,2622 Szakhoz . 5. §-a alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása II. Rendelet melléklete V.

27. Példa tanulószerződéssel kötelezettséget teljesítőre I.: A kötelezett vendéglátásban tevékenykedik. 3 tanulót foglalkoztat. A tanulószerződés egész évben hatályban van. A példában másodévesek a tanulók. [A Szakképzési tv. 42. §-a mikortól köthető: „a) a szakiskolai képzésben részt vevő, középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulóval a második szakképzési évfolyam kezdetétől, …”, 49. §-a tanulószerződés mikor szűnik meg: pl. ha a tanuló sikeres komplex vizsgát tett, szakmai bizonyítvány kiállításának napján] Csökkentő tétel éves összege: 440 000 Ft/fő/év x 1,2846= 565 224 Ft/fő/év Havi előleg számítás: Csökkentő tétel havi összege (fontos, hogy a tanulószerződés hatálya tárgyévteljes időtartamára fennáll): 565 224 Ft/fő/év /12 = 47 102 Ft/fő/ hó, ez érvényesíthető az 1-11. hónapban. 3 fő tanulója van az adott hónapban csökkentő tétel: 3 fő x 47 102 Ft/fő/hó= 141 306 Ft/hó a Ezt írja a bevallás 9. sorába: 9. „b” 3, (fő) 9. „c” (ezer Ft-ra kerekítve kell beírni) : 141(köt. csökk.) Szakhoz. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása VI.

28. Példa tanulószerződéssel kötelezettséget teljesítőre I.: Havi előleg számításnál: Ha nem teljes évben van hatályban a tanulószerződés: Ha hónap közben történik szerződés kötés, az a hónap teljesen, amikor legalább 1 nap gyakorlat Hónap közben szűnik meg: pl. július 20-án fejeződik be a komplex szakvizsga→mindhárom tanulószerződés megszűnik „nap arányosítás” figyelembe vehető csökkentő tétel számítása: 565 224 Ft/fő/év /12= 47 102 Ft/fő/hó arányosítás 47 102 Ft/fő/hóx 20/31 =31 401 Ft/fő/hó korrigált összeg 3 tanuló: júliusban a csökkentő tétel: 31 401 Ft/fő/hő x 3= 94 209 Ft/hó Elszámoló bevallásnál: „b” oszlop (fő) azon hónapra vonatkozó létszámot kell beírni, amely hónapra vonatkozóannem teljesítette előlegfizetési kötelezettségét (normális esetben ez a 12. hónap), mivel előleg: 1-11. hóban. Pl. Bevallási időszak (általános esetben): 2012.01.01.-2012.12.31. o1-es lap „A” blokkjában: „elszámolás miatt nyújtja be a bevallást”, „B” blokk 08., 09., 10. sor „b”: „fő” oszlopába a decemberi hónapban gyakorlati képzéssel foglalkoztatott személyek számát kell beírni. Hasonlóan kell eljárni soron kívüli bevallásnál is. Szakhoz. 5. §-a és R. alapján gyakorlati képzés teljesítésével teljesítők esetében csökkentő tétel kiszámítása VII.

29. 01. melléklet: (A) Jelölje, hogy a bevallást „ „ előlegbevallás „ „ elszámolás miatt nyújtja be A hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási kötelezettségét a Szht. (általunk Szakhoz. tv.) 5. § alapján (választási lehetőség): „ 1” Nem teljesítette (adózó a 6. § alapján jár el →pénzbeli teljesítéssel teljesít, nem vonhat le bruttó kötelezettségből csökkentő tételeket „2” Teljesítette (Szht. 5. § alapjángyakorlati képzés szervezésével) →részben vagy időszakosan tesz eleget a Szht. 5. § szerinti gyakorlati képzésnek. Jelenti azt is, hogy egyszerre teljesít együttműködési megállapodással és tanulószerződéssel „3” Kizárólag tanulószerződéssel teljesítette (Szht. 5. § alapján kizárólag tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével) (B) 01. sor Szakképzési hozzájárulás → 06. sor és 07. sor különbözete Ide kell az előleg összegét és az éves nettó, vagy tört éves kötelezettséget írni. Éves elszámolás esetén a nettó éves kötelezettségés az előleg különbözetét kell beírni, ami akár+/- előjelű is lehet. Bevallás kitöltése I.

30. 01. melléklet folytatás (C) 05. sor Szakképzési hozzájárulás alapja (szociális hozzájárulási adó alapja) 06. sorSzakképzési hozzájárulás mértéke (bruttó kötelezettség) (szakképzési hozzájárulás alapja x 1,5) 07. sorKötelezettség csökkentő tételek ( 08. sor + 09. sor + 10. sor) 08. sor Együttműködési megállapodás alapján(szakképző iskolai tanuló után) igénybe vehető csökkentő tétel Jelölje, hogy hány főt foglalkoztatottegyüttműködési megállapodás alapján „ „ [(alapnormatíva/130) x havi/éves gyakorlati képzési napok száma] x fő 09. sorTanulószerződéssel rendelkező tanuló után igénybe vehető csökkentő tétel Jelölje, hogy hány főt foglalkoztatott tanulószerződéssel „ „ [(alapnormatíva x szakmacsoport súlyszorzó)/12] x fő (ha teljes hónap) [(alapnormatíva x szakmacsoport súlyszorzó) x fő (ha teljes évben hatályos a tanulószerződés) 10. sor Felsőoktatási törvény hatálya alátartozó gyakorlatigényes alapképzési szak keretében (hallgató után) igénybe vehető csökkentő tétel Jelölje, hogy hány főt foglalkoztatott felsőokt. tv. hatálya alá tartozó gyakorlatigényes alapképzési szak keretében „ „ [(alapnormatíva/100) x havi/éves gyakorlati képzési napok száma] x fő 11. sor Nettó kötelezettség (a 06. sor összegéből a 07. sor összege) +/- További blokkok a lapon : önellenőrzés Bevallás kitöltése II.

31. A hozzájárulási kötelezettség 2011. évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a 2011. december 31-éig hatályos szabályokat kell alkalmazni. Bevallás 2012. febr. 25-éig gyakorlati képzést szervezők NSZFI, gyakorlati képzést nem szervezők NAV felé. Saját munkavállaló képzéséről – elszámolható költségek, stb - Szht. és a 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet alapján - adatszolgáltatás a munkaügyi központ felé alapján február 25-éig. Hiány-szakma továbbra is lesz, de a hiány-szakmákban tanulók + 20%-os juttatása megszűnik. 2011. december 31-éig átutalt képzési támogatások felhasználására részletes szabályok vonatkoznak Átmeneti szabályok

32. A 2011. évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett a) az üzleti év első napjától december 31. napjáig időarányosan a 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint, b) 2012. január 1-jétől a 2011. évi CLV. törvény szerint teljesíti. Soron kívüli bevallás 2012. febr. 25-éig a 2011-es időszak tekintetében. NSZFI felé/NAV felé) Az eltérő üzleti évesek átmenete

33. Ha a kötelezett felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati képzésre a) együttműködési megállapodás alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést kell alkalmazni, b) hallgatói szerződés alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést és a visszaigénylésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Gyakorlati képzést szervezők

34. Köszönöm a figyelmet!