II. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó jogintézmények

1. II. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó jogintézmények • Átcsoportosítás • Zárolás • Törlés • Tartalékképzés • Pótköltségvetés Vázlat; nem elégséges tananyag!

2. III. Zárszámadás, ellenőrzés • A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követően nyolc hónapon belül terjeszti az Országgyűlés elé. • A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal benyújtja az Állami Számvevőszéknek. A Számvevőszék véleménye nem kötelező erejű. • A zárszámadás tartalma: a költségvetés megvalósulásának és végrehajtásának tételenkénti vizsgálata. • A zárszámadás Ogy. általi elfogadásával lezárul a ciklus. Vázlat; nem elégséges tananyag!

3. Magyar Államkincstár • 1995-ben hozták létre • 1996. január 1. napjától működik • Feladata: az államháztartás pénzügyi-technikai lebonyolító szervezete, amely államháztartási információkat is gyűjt. • A kormányzati rendszer része, tevékenységét a pénzügyminiszter irányítja. Vázlat; nem elégséges tananyag!

4. Költségvetési szerv (1) Fogalma (ld. 2008. évi CV. Tv. 1. §): Az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez. Létrehozása: jogszabályban vagy határozatban, az alapító szerv ez alapján alapító okiratot állít ki. Vázlat; nem elégséges tananyag!

5. Költségvetési szerv (2) Megszüntetése: az alapító hatásköre. Alapítók köre: • Ogy., Kormány, fejezetet irányító szerv (központi költségvetési szerv); • helyi önkormányzat, helyi önkormányzat jogi személyiségű társulása, többcélú kistérségi társulás (helyi önkormányzati költségvetési szerv); • települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása (helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv); • az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása (országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv); • köztestület (köztestületi költségvetési szerv). Vázlat; nem elégséges tananyag!

6. Elkülönített állami pénzalapok • Legkisebb alrendszer. • Rendszerváltástól működnek elkülönített állami pénzalapok. Eredetileg 32, pl. útalap, kulturális alap. • Cél: speciális állami feladatok ellátása. • Problémás kérdéskörök: átláthatóság, ellenőrizhetőség → lecsökkentik az alapok számát. • Jelenleg 6 alap működik. • Minisztériumok alá rendeltek – működési felügyelet. • Éves felülvizsgálat és ellenőrzés. Vázlat; nem elégséges tananyag!

7. Jelenleg működő elkülönített állami pénzalapok (1) • Munkaerő-piaci alap • 1996-tól működik. • Járulékokon alapul, munkáltató és munkavállaló is fizeti. • Cél a foglalkoztatás növelése, képzési projektek indítása. • Évente pályázandó. • Szülőföld alap • 2005. évi II. törvény. • Cél a határon túli magyarok segítése (kultúra, oktatás stb.) • 2007-ben kb. 1 milliárd forint. Vázlat; nem elégséges tananyag!

8. Jelenleg működő elkülönített állami pénzalapok (2) • Központi Nukleáris Alap • 1996-ban jött létre. • Cél a paksi atomerőmű felújítása, illetve a keletkezett veszélyes hulladék tárolásának finanszírozása. • Nemzeti Kulturális Alap • Cél a nemzeti értékek megőrzése • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap • Cél: árvízvédelem, gátépítés, szükségtározók építése. • Kutatási-technológiai és Innovációs Alap • 2003. évi XC. törvény. Vázlat; nem elégséges tananyag!

9. Társadalombiztosítás • Az egyik legnagyobb alrendszer. • „Kényszerszolidaritáson alapuló önkéntes biztosítás rendszere”? • Alkotmány : 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. • Problémák: jogok érvényesülésének fedezete, befizetés-kifizetés arányossága stb. Vázlat; nem elégséges tananyag!

10. Társadalombiztosítás (2) • Kötelező biztosítási rendszer. • Alapszerű gazdálkodás. • Bevételi oldal: járulékok, hozzájárulások – céladó jelleg • Kiadási oldal: felhasználási kötöttség. • Társadalombiztosítási szolgáltatások. • 1993-ban Egészségbiztosítási Pénztár és Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság • Egészségügy • Állami feladat végrehajtására költségvetési szerv létrehozása • Kórház-privatizáció kérdése Vázlat; nem elégséges tananyag!

11. Társadalombiztosítás (3) • Nyugdíjrendszer • Aktív-inaktív állampolgárok aránya. • Kötelező nyugdíjkorhatár. • Demográfiai mutatók. • Rokkantnyugdíj. • Kötelező magánnyugdíj-biztosítási rendszer. • Önkéntes magánnyugdíjpénztárak. Vázlat; nem elégséges tananyag!

12. Társadalombiztosítás (4) NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: • Munkáltatói tb. járulék • Munkavállalói nyb. járulék • Egyéb II. Kiadások: • Nyugdíjak (öregségi, rokkantsági) • Hozzátartozói nyugellátások • Igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: • Munkáltatói tb. járulék • Munkavállalói eb. járulék • Egészségügyi hozzájárulás (EHO) • Egyéb II. Kiadások: • Pénzbeli ellátások • Egészségügyi szolgáltatások • Igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár Vázlat; nem elégséges tananyag!

13. Az államháztartás ellenőrzési rendszere (1) 2 oldal: • Országgyűlés – országgyűlési ellenőrző alrendszer • Kormányzat – kormányzati ellenőrző alrendszer Ad 1. • Legfontosabb ellenőrző szerv: Állami Számvevőszék • Igény 1867-től, 1870. évi XVIII. tc.: legfőbb állami számvevőszék • 1849. megszűnik; 1989. újra működik 1990. jan. 1-től • Az Ogy. ellenőrző szerve, nem költségvetési szerv, az Ogy. nem irányítja és nem utasítja (független), évente beszámoló • Speciális jogállás: költségvetését saját maga állapítja meg, a központi költségvetés önálló fejezeteként szerepel • Elnökét 12 évre az Ogy. választja (összeférhetetlenségi szabályok, részt vehet az Ogy. És a Kormány ülésein) • Főtitkár - 12 évre választják • Feladata a célszerűségi, törvényességi és hatékonysági szempontú ellenőrzés • Országgyűlés szervei és bizottságai (pl.: Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság – elnöke: Varga Mihály) Vázlat; nem elégséges tananyag!

14. Az államháztartás ellenőrzési rendszere (2) Ad 2. • KEHI (Kormányzati Ellenőrző Hivatal) • 1998-ban jött létre • Kizárólag a központi költségvetést és az ebből finanszírozott szerveket vizsgálja • Intézményi ellenőrzés : adóhatóságok, Magyar Államkincstár, önkormányzati könyvvizsgáló Vázlat; nem elégséges tananyag!