1 / 12

1937 - 1945

1937 - 1945. A RÁBA BOTOND. Hetven éve történt a Rábánál. . . .

damisi
Download Presentation

1937 - 1945

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 1937 - 1945

  2. A RÁBA BOTOND

  3. Hetven éve történt a Rábánál. . . . Winkler Dezső MWG fejlesztési osztályvezetője kollégáival megkezdte a Botond tervezését. A Honvédelmi Minisztérium követelmé-nyeinek megfelelően egy alapvetően új konstrukció készült. A fejlesztés befejeztével egy jó terepjáró képességű katonai tehergépkocsi született.Elsősorban ”raj” szállító felépítménnyel készült, de lövegek vontatására, rádiós és parancsnoki járműnek is felhasználták. Következzen most egy pár kép a ”volt” Rába múzeum archívumából. Utána pedig egy 1968-ban íródott könyv, Botondról szóló fejezete. Egy megemlékezés Horváth Árpád technikatörténész tollából. ( Horváth Árpád 1907-1990 )

  4. a RÁBA BOTONDOK 1937-től 1941-ig gyártott ”A” típus( 1402 darab ) 1941-től 1945-ig gyártott ”B” típus( ~1230 darab )

  5. A Botondot magyar mérnökök tervezték és a hazai gyárak állították elő. A Magyar Wagon és Gépgyár* győri gyárának konstrukciós irodájában Winkler Dezső irányításával kidolgozták egy könnyű, háromtengelyű, terepjáró gépkocsi tervét. A gondolat abból indult ki, hogy a hadseregek gépesítése során a páncéltörő lövegek vontatása és legénységének szállítása olyan könnyű, de erős, terepjáró gépkocsit kíván, ami a löveget vontatja és egy rajt 12 főt tud szállítani. A magyar hadsereg akkoriban közvetlenül a második világháborút megelőző időben már sokat kísérletezett különféle külföldi terepjáró kocsikkal, de egyik mellett sem tudtak dönteni. Az új gépkocsi tervei elkészültek, elkészítettek egy prototípust is, amelyet Botondnak neveztek el. A gyár tőkés gazdái ugyan nem láttak nagy fantáziát a dologban, sőt a hadsereg sem lelkesedett túlságosan, hiszen alig akarták elhinni, hogy a magyar konstrukció mindenképpen "veri" a külföldit. Ezt azonban az összehasonlító kísérletek szemmel láthatóan bizonyították. De a háború dübörgő lépésekkel közeledett, s a hadsereg egyszerre 1200, majd 3000 Botond gépkocsi rendelésének feladásáról kezdett tárgyalni. A Botondot ismételten kipróbálták, jónak találták és elrendelték a gyártását. A Magyar Wagon , amely vasútfelszerelések gyártása mellett nehéz tehergépkocsikat Rába Krupp és könnyű Rába - Austro - FIAT kocsikat gyártott elsősorban katonai megrendelésre, nem volt felkészülve a tömeges gyártásra. Így azután meg kellett szervezni az ipar kooperációját is. A motort, alvázat, a vitlát (csörlőberendezésnek megfelelő készülék), hajtóművet stb. különféle gyárak vették fel gyártási programjukba (a Weiss Manfred Acél és Fémmű, a Ganz, a MÁVAG, a Hoffherr, a Láng) és megindult a termelés. *A gyár nevéből ekkorra - a helyesírás új szabályai szerint - egy g kimaradt.

  6. A Botond ”A” típus

  7. ( Itt szükségesnek véljük, hogy kiigazítsuk azt a téves nézetet, mely szerint a WM konstruálta és gyártotta, az első kocsikat és csak később kapcsolódott be a Magyar Wagon.) Valójában úgy történt, hogy Winkler kollektívájának tervezése és a Magyar Wagon prototípusa, valamint a Győrött készült sorozatgyártási rajzok alapján indult meg a gyártás számos gyár bevonásával.) Ugyancsak a Magyar Wagon készített idomszereket is, ezeket elküldte a többi vállalatnak, és így bárhol készült például a motor és sebességváltó-szekrény, az idomszerekkel átvett alkatrészek összeszerelésekor nem fordult elő, hogy a darabokat ne lehetett volna hajszálpontosan összeilleszteni. A háború befejezése után gyártását abbahagyták. Néhány szót a Botondról. Négyhengeres, felülvezérelt benzinmotor, mágnes-gyújtással, egytárcsás, száraz dörzskapcsolóval csatlakozik a sebességváltóhoz. 60 km/óra sebességtől 4 km sebességig maximális fordulatszámmal lehet a motort járatni, a 4 és 5 sebességfokozat kerék-párjai ferde fogazásúak, ami a sima, zajtalanjárást biztosítja. A fordulókban szükséges egyforma húzást a különleges "önzáró kiegyenlítőmű" teszi lehetővé. Könnyű terepen vagy úton a fordulóban a külső kerekek nagyobb fordulatszámmal járnak, nagyobb utat tesznek meg, akkor az önzáró kiegyenlítőmű mint normális differenciál működik. Ha a talaj csúszik, síkossá lesz, a terhelés nélkül maradt kerék gyors pörgését akadályozza meg a fent említett készülék, azaz differenciál-zárként működik, s így a kocsi nem "farol". A terepjáró képességet - mély sárban, homokban - a hátsó négy kerékre szerelt kapaszkodólánccal lehetett fokozni.

  8. Az ”A” típus metszeti rajzai

  9. A Botond ”B” típus

  10. A szerelékfal előtt a kormányoszlop alatt "kerékállás-mutató" van, műszer amely a vezetőt arról tájékoztatja, hogy terepmenetben hogyan állnak az elülső kerekek. Az alvázkereten elöl "terepjáró-görgők" vannak. Ha a kocsi árkon megy át, vagy az eleje leül, besüllyed; a görgőkre támaszkodva még tovább tud haladni, amiben segítik azok a pótkerekek, amelyek a vezetőfülke mögött teherhordásra, forgat-hatóan vannak ágyazva. A csörlőberendezés eltér a régi motollás készüléktől, a bányászatban ismeretes "vitla” rendszerü. A kötél több, egyenként két-két, pis-kótára emlékeztető keresztmetszetű forgóhenger - ún. vezetőgörgők - között átvezetve fut fel a homorúan kiképezett kötéldobra. A drótkötelet néhányszor a dob köré csavarva, annak lefutó szálát kézzel meghúzva, a kötélnek a dobra felfutó szála megfeszül és a csörlőzés kezdetét veszi. A kocsi nemcsak a próbá-kon, hanem a harctéren is kitűnően vizsgázott. Más államok is érdeklődtek iránta, főleg a németek, akik az érdeklődésnek némelykor enyhén szólva különös jelét tanúsították. Az Alföld déli részén, a nagy visszavonulás zűrzavarában néhány magyar katona Botondon igyekezett rendeltetési helyére. Nagyon sürgős dolguk nem lehetett, mert az egyik faluban a "német bajtársak" hívásának engedve, betértek "egy pohár borra" a helybeli kocsmába. Az egy pohárból egyre több pohár lett, s nem vették észre, hogy egy műhelykocsiból német autóskatonák szálltak le és a náluk levő festékszóró berendezéssel a német kocsik homokszínét fújták a Botondra. Amikor elkészültek, két német katona felugrott a Botond vezetőfülkéjébe és elhajtott a kocsival. A kétségbeesett magyar katonák hiába keresték kocsijukat, hiába ment távirat Hegyeshalomba és más határállomásra, a Botond soha többé nem került elő.

  11. Főbb méret- és teljesítményadatok Típus 38. M Botond A 38142. M Botond B Teljes hossz 5650 mm 5700 Teljes szélesség 2080 mm 2080 Teljes magasság 2550 mm 2550 Szabad magasság 300 mm 300 Teljesítményképesség 20° 20° Gázlóképesség 700 mm 700 Kerékabroncs 210x20 elöl/hátul 210x20 Keréktáv 2725+1140 mm 2725+1140 Nyomtáv I. 1650 mm I. 1650 II-III 1760 mm II-III 1760 Össz tömeg 5500 kg 5500 Hasznos tömeg 1500 kg 1500 Hatótáv 400 (úton) km 380 (úton) 300 (terepen) km 280 (terepen) Motor telj. 65/2500 LE/ford./min. 70/2400 Űrtartalom 3771 cm 4330cm 3 3

  12. Vége 2007.07.25. Zalka Árpád X

More Related