1 / 59

ESÉLYEGYENLŐSÉG, Szektorközi együttműködés, Fenntartói megoldások

ESÉLYEGYENLŐSÉG, Szektorközi együttműködés, Fenntartói megoldások. PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. I. FÉLÉV. Bevezetés. Köszöntés, bemutatkozás, elérhetőségek: drcsnagy@upcmail.hu (20) 97-87-637 A 277/1997. (XII.30.) MKM-rendeletről A jogalkotók eredeti szándéka

damara
Download Presentation

ESÉLYEGYENLŐSÉG, Szektorközi együttműködés, Fenntartói megoldások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. ESÉLYEGYENLŐSÉG,Szektorközi együttműködés,Fenntartói megoldások PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. I. FÉLÉV

  2. Bevezetés • Köszöntés, bemutatkozás, elérhetőségek: • drcsnagy@upcmail.hu • (20) 97-87-637 • A 277/1997. (XII.30.) MKM-rendeletről • A jogalkotók eredeti szándéka • Továbbképzési program, beiskolázási terv • A jogszabály 2009. évi módosítása • 2010. évi prognózis • A szakvizsgára felkészítő képzésről • A két éves, akkreditált képzés/önképzés szerepe (szakmai, pedagógiai és egzisztenciális tényezők) • Tartalmi és munkaszervezési jellemzők

  3. Bevezetés Két kérdés a folytatáshoz, a bemutatkozás kölcsönösségéhez: • Milyen intézménytípust és milyen státust képviselnek a csoport tagjai? • Mi lehet a kollégium tárgyköre? („kollégium: egyetemen, főiskolán vmely szaktárgy körébe tartozó, fél évig tartó előadássorozat”; Magyar Értelmező Kéziszótár) • Összegzés: multidiszciplináris jelleg • Feldolgozhatóság garanciája: a hagyományos pedagógus szerepek és a tapasztalat

  4. Bevezetés A kollégium tárgyköre: 1. Nemzetközi vonatkozások, EU-s helyzetkép 2. A közoktatási esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvények, rendeletek 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok 2.3. Fogalomtár 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok 3.2. Az esélykülönbségek okai

  5. Bevezetés A kollégium tárgyköre: 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép 4.2. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv 4.2. Tartalmi/pedagógiai lehetőségek 4.3. A kompetenciamérésre alapozott „Intézkedési terv” 4.4. Integráció a közoktatásban 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés 5.1. „Hagyományos kezelés” 5.2. Települési Esélyegyenlőségi Program, Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

  6. Bevezetés Módszertani megoldások: • Előadás, prezentáció • Az interaktivitás biztosítása: • Kérdések • Feladatok • Problémamegoldás • Szituációelemzés • Javaslatok kimunkálása • A félévi értékelés: írásbeli teszt (feladattípusok!)

  7. Bevezetés Felhasznált és ajánlott szakirodalom: • Jelentés a magyar közoktatásról 2003., 2006 • Vári P.(alk. szerk.): PISA-vizsgálat 2000 (Műszaki Könyvkiadó, 2003.) • Halász G.: Az oktatási rendszer (Műszaki Könyvkiadó, 2001.) • Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága (ELTE Eötvös Kiadó 1977.) • Méltányosság az oktatásban Két jelentés az oktatás méltányosságáról OKM 2007. • Az Új Pedagógiai Szemle kapcsolódó tanulmányai • www.okm.gov.hu; www.ofi.hu; www.oh.gov.hu

  8. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép • IDÉZET (MKM-honlap) 1.1. Előzmények: az EU létrejötte • 1948.01.01.: Benelux-unió(vámunió) • 1948.03.17.: Nyugat-európai Unió (WEU: gazdasági, szociális és kulturális együttműködés) • 1951.04.18.: Európai Szén- és Acélközösség (ECSC : „a hatok”) • 1957. 03.25.: Római Szerződés: • Európai Gazdasági Közösség (EEC) • Európai Atomenergia Közösség (Euratom) • 1967.07.01.: Európai Közösség (EC): a fenti 3 szervezet egyesítése

  9. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.1. Előzmények: az EU létrejötte • 1969: Hágai csúcstalálkozó: a gazdasági együttműködés megerősítése, kiterjesztése; gazdasági és monetáris unió tervezete • 1973 01.01.: Dánia, Írország, Egyesült Királyság • 1981.: Görögország • 1986.: Spanyolország, Portugália • 1995.: Ausztria, Finnország, Svédország • 2004.05.01: 10 újabb állam, közte:Magyarország

  10. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás • Római Szerződés: kizárólag nemzeti hatáskör • Fél évszázad mélyreható változásai: az oktatás társadalmi, gazdasági jelentőségéről alkotott felfogás alapvető módosulása • a globalizáció hatása, • a tudás felértékelődése, • a versenyképesség meghatározó tényezője • 1970-es évtized: szorosabb együttműködés igénye • 1976: 6 pontból álló közösségi program (benne: esélyegyenlőség!)

  11. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás • 1988.: határozat az oktatás európai dimenziójáról (az integráció előnyeinek, kihívásainak láttatása) • 1992.: Maastrichti Szerződés: • Teljes gazdasági és monetáris unió elérése 1999-ig, közös kül- és védelmi politika • Több, az oktatást is érintő rendelkezés • 1995.: „Fehér Könyv” az oktatásról; • Új ismeretek megszerzésének elősegítése • Szorosabb kapcsolat iskolák és vállalatok között • Társadalmi kirekesztés elleni fellépés, stb

  12. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.2. Előzmények: az EU és az oktatás • 2001.: Öt pontba foglalt EU-ajánlás a minőségértékeléssel kapcsolatban (benne: a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség) • 2002.Barcelona: az EU részletes munka-programja: • Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése • Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése mindenki számára (!) • Az oktatási, képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé • 2002.:Bolognai Nyilatkozat, Koppenhágai Nyilatkozat (felsőoktatás, szakképzés)

  13. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.3. Magyarország kapcsolódása az EU-s oktatáspolitikához • Közigazgatási feltételek: 1996. évi XXI.tv. A területfejlesztésről és a területrendezésről (EUROSTAT 1988., a strukturális alapok odaítélésének egységes besorolási rendje: összesen 5 (benne 2 új) szint • TEMPUS Közalapítvány • Bekapcsolódás Közösségi Programokba:1997 (Leonardo: a szakmai képzés, Socrates: együttműködés az bármely területén) • „Egész életen át tartó tanulás közösségi akcióprogramja” 2007

  14. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.3. Magyarország kapcsolódása az EU-s oktatáspolitikához • 2004 óta: aktív közreműködés az Oktatási Tanács munkájában • Konkrét - strukturális és tartalmi- fejlesztési intézkedések • Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006); HEFOP (prioritások, intézkedések, pályázatok): 80 Mrd Ft EU-s forrás • Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013): TÁMOP 3.1.4.Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés,.. 3.3.2.Esélyegyenlőségi programok…, 5.2.5. Gyermekek és fiatalok integrációs programjai, stb. ROP - projektek

  15. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés QECD tematikus vizsgálat 2005-2006: AZ OKTATÁS MÉLTÁNYOSÁGA • A terminológiáról (equity, equal chances) • A vizsgálat célja: hatékony (köz)politika kialakítása az oktatással történő esélyteremtésre • A vizsgálat tárgya: az oktatás egyes fázisainak hozzájárulása • az egész életen át tartó méltányossághoz, illetve • az egyenlőtlenségek mérsékléséhez

  16. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés • Négy komponensű vizsgálati tevékenység: • helyi országjelentés • a vizsgáló csoport jelentése • statisztikai adatrögzítés és –elemzés • végső (összegző) jelentés • Módszertan: • Helyszíni vizsgálat (benne: Magyarország) • Dokumentum- és statisztika-elemzés • A PISA-jelentés felhasználása • Kiemelt célcsoportok: roma, HH- és vidéki lakosság

  17. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Az EU-s munkacsoport által készített dokumentum: • A mo-i méltányossági kérdések áttekintése • A magyar iskolarendszer leírása (a kiválasztási rendszerre fókuszálva) • Az elemzés kereteinek bemutatása • Ajánlások 3 területen: • az ésszerű méltányosság megvalósítása az egész életen át tartó tanulás folyamatában • esélyteremtés egyes népcsoportok számára • az esélyteremtés feltételei

  18. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Ésszerű méltányosság megvalósítása • Kisgyermekkori nevelés és oktatás: gondozás (0-3 éves korban) és kapcsolódó családi szolgáltatás minden HH-s gyermek esetében; az óvodáztatás elérhetősége minden HH-s gyermek számára, az óvoda-iskola átmenet időpontjának pontosabb szabályozása

  19. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Ésszerű méltányosság megvalósítása • Az alapfokú oktatásból a középfokúba történőátmenet: az elsődleges struktúra (8+4) megtartása, egyetemleges elvárás legyen minden intézménytípusra a „többféle hátterű” tanulók felvétele, megtartása és eljuttatása az iskola elvégzéséig

  20. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Ésszerű méltányosság megvalósítása • Az oktatási kínálat javítása az alacsonyan képzett fiatalok és felnőttek számára: középfokú szakképzés arányának növelése, a „második esély” iskolájának biztosítása • A rendszer egészének javítása: a vezetői képességek erősítése/bővítése (esélynövelő cél-és tevékenységrendszer preferálása), speciális készségekkel rendelkező pedagógusok biztosítása, a lemorzsolódás csökkentése, a HH-s tanulók idegen nyelvi és informatikai oktatási feltételeinek biztosítása

  21. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Egyes népességi csoportokra irányulóan • Kiemelt nemzeti cél a roma népesség integrálása a magyar társadalomba, azaz minden közpolitikai területen megfelelő intézkedések a diszkrimináció és a társadalmi-gazdasági HH leküzdése érdekében

  22. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Egyes népességi csoportokra irányulóan • A roma tanulók oktatása: azonosan magas színvonal, az érettségi bizonyítványt szerzők számának növelése, roma ped.asszisztensek és pedagógusok képzése, a magántanulók számának csökkentése • Sajátos igényű gyermekek: az „enyhe értelmi fogyatékos” átfogó kategória megszüntetése, rendes, többségi osztályba sorolásuk, a súlyos fogyatékkal élők speciális szakellátásának biztosítása

  23. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép 1.4. Esélyegyenlőségi országjelentés Kiemelések az ajánlások közül: • Nagyobb méltányosságot lehetővé tevő feltételek: • Magas szintű bizottság létrehozása és működtetése (pedagógiai szakemberek és politikusok) • Az állami ráfordítások célirányosabb, differenciáltabb biztosítása a kisebbségi és a HH tanulók foglalkoztatására • Horizontális tanulás feltételeinek megteremtése, a hatékony modellek elterjesztése

  24. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép Részösszegzés • A társadalmak strukturális fejlesztésének kiemelt területe • Komplex, minden közpolitikai területet érintő kérdéskör • Nemzeti különbözőségek, eltérő fejlettségi szintek • Közoktatási vonatkozások; méltányosság és esélyegyenlőség megteremtésének igénye (az esélykülönbségek mérséklése)

  25. 1. Nemzetközi vonatkozások,EU-s helyzetkép Kérdések: • Milyen • személyes vagy intézményi • közvetlen vagy közvetett tapasztalatai vannak a jelenlévőknek az EU-tagországok oktatásügyi jellemzőiről? • Az utóbbi évek hazai oktatáspolitikai döntései, intézkedései mögött milyen EU-s hatásokat fedeztek fel? • Egyetértenek-e az EU- munkacsoport országjelentésében megfogalmazott ajánlásokkal?

  26. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások • Az 1949. évi XX. Tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról 70/A § (1) bek.: …az emberi, illetve állampolgári jogok biztosítása bármely megkülönböztetés nélkül…” • 1991.évi LXIV. tv. A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény (New York 1989.) elfogadásáról • Az 1993.évi XXXI. tv. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok (Római Egyezmény 1950.) elfogadásáról • „…senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot…” • Az 1993. évi LXXVII. tv. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

  27. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások • Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról • A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról • Valamennyi államigazgatási szektorra érvényes • Egyes előírásai közvetlenül az oktatásügyre irányulnak (diszkrimináció- és szegregációmentesség, a 3H-s tanulók oktatási és társadalmi integrációja)

  28. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet • A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) • „esélyegyenlőség biztosítása”: olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit „kinyit”, lehetővé tesz a célcsoport számára • „esélyegyenlőség előmozdítása”: aktív cselekedet,, amelynek eredménye, hogy a célcsoport tagjai valóban élni tudnak a „kinyitott” lehetőségekkel • egymással nem helyettesíthető, ám egymást kiegészítő fogalmak; az esélyegyenlőség érvényesüléséről mindkét cél egyidejű teljesülése esetén beszélünk

  29. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet • A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A KÖZOKTATÁST KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ ELEMEK: • 7 § (1) bekezdés: az egyenlő bánásmód követelményét sértő intézkedések: • Közvetlen hátrányos megkülönböztetés • Közvetett hátrányos megkülönböztetés • Zaklatás • Jogellenes elkülönítés • Megtorlás • A fentiekre adott utasítás

  30. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet • A 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (folyt.) A KÖZOKTATÁST KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ ELEMEK: • 8-9-10 § : fentiek részletes kifejtése • 27 § (2) bekezdés: az egyenlő bánásmód biztosításának területei: • A felvételi követelmények • Az oktatási követelmények meghatározása • A tanulói teljesítmény értékelése • Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, juttatások biztosítása • Bizonyítványok kiadása, illetve jogviszony megszűnése • Pályválasztási tanácsadához való hozzáférés

  31. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások • A 2006. évi CIV. tv. Az esélyegyenlőségi törvény módosításáról • Új 7§ (2) bekezdés: NEM SÉRTI az egyenlő bánásmód követelményét az a rendelkezés, amely • a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében korlátozza (feltéve, hogy a cél elérésére alkalmas és azzal arányos), illetve • amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van • A 362/2004.(XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hivatal eljárásainak részletes szabályairól

  32. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.1. Általános érvényű törvényi előírások • A 2008. évi XXXI. tv. az esélyegyenlőségnek a közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról: • A közérdekű igények érvényesítésének lehetőségei • Az óvodáztatási támogatás biztosítása (a 3 éves 3H-s gyermekek fogadási kötelezettsége 2008.09.01-től, valamennyi igény kielégítése 2010.08.30-től) További: • Az EU Alkotmány létrehozásáról szóló Egyezmény II-74. cikke: „ …mindenkinek joga van az oktatáshoz valamint a szakképzésben és továbbképzésben való részvételhez…”

  33. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Azesélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek • Preambulum: „ A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, ….” • Alapelvek: 4/A § • A tankötelezettség: 6 § • Magántanulói jogviszony: 7 § • A tanulói jogok: 10-11 §

  34. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Azesélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: • A felzárkóztató, a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskola: 27 § (8)-(12) bek. • A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési …tanulók ellátása: 30 § • SZMSZ, Házirend: 40 § • A jogviszony létesítése: 42 §

  35. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Azesélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: • A tanórán kívüli foglalkozások: 53 § • Az óvodai, iskolai felvétel szabályai: 65-68 § • A tanulói teljesítmény értékelése: 70 § • A jogviszony megszűnése: 74-75 § • Eltérő munkarend szerinti iskolai foglalkoztatás formái, feltételei:78 §

  36. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. Azesélyegyenlőséget érintő jogszabályi helyek: • Az Oktatási Hivatal feladatai, jogosítványai: 95/A § • Képesség-kibontakoztató felkészítés: 95 § (1) j pont • Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, térítési díj, tandíj: 114-115 § • Magántanulóra, képzési kötelezettséget teljesítőkre vonatkozó külön rendelkezések: 120 § • Értelmező rendelkezések: 121 §

  37. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Szegregáció: • Telepszerű lakókörnyezet • Iskolák közötti 3H-s aránykülönbség mértéke • Osztályok közötti 3H-s aránykülönbség mértéke • Kistérségi iskolák, tagintézmények közötti 3H-s aránykülönbség mértéke

  38. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Egyenlő hozzáférés hiánya: • Szaktanterem/szükségtanterem • Informatika • Nyelvoktatás • Emelt szintű oktatás • Tanórán kívüli foglalkozások • „Tagozatok”

  39. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Óvodáztatás: • Beíratottak óvodába járási aránya • Az 5 éves korosztály ellátása • 3H-sok aránya az óvodai nevelésben • Férőhelyhiány • Nyitva tartás

  40. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Lemorzsolódás: • Évismétlők aránya (3H-s rétegben is) • Hiányzási mutatók (3H-s rétegben is) • Magántanulóvá nyilvánítás aránya (3H-s rétegben is) • A 3H- tanulók eredményessége • Kiemelkedő”veszélyeztettség”: szakiskola 9-10 évfolyama

  41. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • Továbbtanulási mutatók (3H-s és SNI-rétegben) • Gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola • Speciális szakiskola • Felsőoktatás

  42. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. PROBLÉMÁS TERÜLETEK: • SNI: • Szakvélemény léte • Szegregált vagy integrált oktatás • Felülvizsgálatok betartása • Országos átlaghoz viszonyított arányuk • 3H-s arány az enyhe fokban sérültek között • Elhelyezésük, szakos ellátottságuk

  43. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 15 év:a Kt. szellemisége, folyamatos módosítások/kiegészítések Továbbiak: az esélyegyenlőséggel összefüggő új előírások • 20/A § : 32/2008.(XI.24.) OKM-rendelet • Az óvodáztatási támogatás biztosításának feltételei, az óvoda és a jegyző kötelezettségei

  44. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 23 §: 30/2004.(X.28.) OM-rendelet • A magántanuló ( benne: SNI-s tanuló) felkészítése, teljesítményének értékelése • Egyéni fejlesztési terv • 39/A §: 8/2000.(V.24.) OM-rendelet, aktualizálás: 41/2007.(XII.27.) OKM-rendelet • A szakiskolai felzárkóztató oktatás szabályozása • 39/C §: 4/2001. (I.26.) OM-rendelet • Az iskolaotthonos ellátás, benne: egyéni foglalkozások

  45. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/D §: 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16) OKM-rendelet: A képesség-kibontakoztató felkészítés • Tanulási, továbbtanulási esélyek kiegyenlítése; szociális illetve fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása • Az egyéni igények érvényesítése a Nevelési program 4 részterületén (személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tanulási kudarcok megelőzése, szociális hátrányok enyhítése) • A többi tanulóval együtt, azonos csoportban valósul meg

  46. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet A képesség-kibontakoztató felkészítés • Tartalmi megvalósítás:erre a célra kiadott külön program felhasználásával (Kt. 95 § (1) bek. j pont) • Célcsoport: 3H-s tanulók (köztük: az integráltan foglalkoztatott 3H-s SNI-s tanulók) • Max. 10% arányig a 2H-s tanulók is bevonhatók (igazgatói döntés!) • Egyéni fejlesztési terv alapján történő, 3 havonkénti értékelés • Közreműködő szerv: Országos Oktatási Integrációs Hálózat • Valamennyi évfolyamon/osztályban meg kell szervezni!

  47. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/E § : 57/2002.(XI.18.) OM-rendelet, aktualizálása: 21/2009.(IV.16.) OKM-rendelet • Integrációs felkészítés • Célcsoport: a 39/D § szerinti, a képesség-kibontakoztató felkészítésben nem részesülő tanulókkal azonos csoportba járó 3H-s, 2H-stanulók • Nem járhat együtt a 3H-s tanulók elkülönítésével • Részletes szabályozás az óvodai fejlesztő program megvalósítására

  48. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/H §: 11/2006(XI.10.) OKM-rendelet, aktualizálta: 29/2009.(VIII.19.)OKM-rendelet • Hátrányos helyzetű tanulók Arany J. Kollégiumi programja és a Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja • Kollégium és középiskola, illetve kollégium és szakiskola közös pályázata és folyamatos együttműködése • Jelentős költségvetési többletforrás

  49. 2. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/I § : jogforrás: 39/H § szerinti • Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó programja • Cél: a felsőoktatásba való bekerülés elősegítése azok számára, akik egyéni helyzetük alapján erre nem, vagy csak aránytalan teherrel lennének esélyesek • Középiskola és kollégium közös pályázata és folyamatos együttműködése • Költségvetési többlet-támogatás!

  50. Az esélyegyenlőségre vonatkozó hazai jogszabályi környezet 2.2. Közoktatás-specifikus jogszabályok A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet • 39/K § : 16/2008/(IV.30.) OKM-rendelet • A tehetséggondozó középiskola • Feltétel: a középiskola pedagógiai programjában érvényesíti a „Tehetséggondozó oktatási program”-ot • További feltétel: legalább 2 évfolyamon felzárkóztató foglalkozást tart 3H-s 7-8. osztályos tanulóknak • Első ízben történő meghirdetés: 0 2009/2010. tanévre • 39/M §: 4/2009.(II.18.) OKM-rendelet • Az egységes óvoda-bölcsőde működésének szabályozása

More Related