Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Balaton-Felvidéki HK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Balaton-Felvidéki HK Budapest, 2008 Február 21. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Helyi gazdaságfejlesztési terv • Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv • IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

3. Balaton-Felvidéki HK – Összefoglaló a térségről A(z) Balaton-Felvidéki HK területe 60 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 43,740 fő, a városokban élő lakosok száma 6,755 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 0 db fő fejlesztési prioritás és 0 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik • A térségben összesen 0 db IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési témához kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Balaton-Felvidéki HK – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 43,740 • Sümeg • 6,755 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 60 • Csabrendek • 3,148 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Nemesvámos • 2,735 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 33 leghátrányosabb kistérség közé tartozó települések száma • 0 • Úrkút • 2,181 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 9 • 0 • Fő fejlesztési prioritások száma • 0 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 7 • 0 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 0 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 0 • 0 • IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslatok száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Balaton-Felvidéki HK - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • Az idegenforgalom és a szolgáltatási szektor a Balaton partra korlátozódik. • A munkanélküliség szezonálisan ingadozik. • A vállalkozások a térségfejlesztésbe korlátozottan csatornázhatóak be. • Néhány település kritikus, országos átlagot messze meghaladó foglalkoztatási helyzete. • Elvándorlás a térségből, különösen gyenge a népesség megtartó erő a Sümeg környéki kistelepüléseken. • Erősen öregedő helyi társadalom, kedvezőtlen korösszetételű települések az ACS nagyobb részén. • Kihasználatlan párhuzamos struktúrák a tömegközlekedési rendszerben, nehezen megközelíthető belső területek. • Részleges csatornázottság, közműolló tágululása. • Balatonközelség, Balatoni Nemzeti Park adottságai • Kulturális és természeti értékek sokszínűsége, kimagasló értékű kultúrtáj (borvidék) együttese • Az idegenforgalomnak, turizmusnak jelentős hagyományai vannak. • Az országos átlagnál magasabb civil aktivitásból fakadó, ma még korlátozottan kihasznált civil potenciál aktivizálása • Az ACS egyes településein kedvező korösszetétel: Sümeg környékén magasabb a születések száma; Veszprémhez közel az aktív korúak aránya magasabb • Sokszínű, egymást jól kiegészítő fejlesztési tapasztalatokkal rendelkező helyi társadalom. • Jó összeköttetés nyugati határszél felé • Teljes vezetékes víz ellátottság Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

6. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Helyi gazdaságfejlesztési terv • Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv • IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Helyzetelemzés

7. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A Balaton-felvidéki akciócsoport teljes területével ( 104 703 ha) a Közép-Dunántúli területfejlesztési statisztikai régióban (NUTS-II), Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 60 településből (ebből csupán Sümeg város) áll, mely 5 statisztikai kistérségbe (NUTS-IV) (Balatonfüred, Ajka, Veszprém, Tapolca és Sümeg) tartozik. Teljes terjedelmével egyedül Sümeg kistérség található az akciócsoport területén, míg a balatonfüredi kistérségből 10 000 fő feletti (2006:13 444fő) lakosságszáma miatt Balatonfüred hiányzik. Az így kialakult akciócsoport területe 4 földrajzi kistáj különbözőségét hordozza magában. Jellegét a Balaton közelsége, és a Balaton felvidék, és nem utolsósorban a Balatoni Nemzeti Park adottságai határozzák meg. Területileg az akciócsoport középponti települése Kapolcs. A térség legközelebbi településének (Csopak) fővárostól közúton mért távolsága 120 km., a legtávolabbi (Zalaerdőd) pedig 180km-re található. A település együttes ettől valamelyest közelebb (70.135 km.) található a legközelebbi országhatártól (Bucsu). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. A térség környezeti állapota 1/2 • A jellemzően aprófalvas térség alapvető táji értéke a Balaton közelsége, és a Balaton-felvidék természeti-környezeti, kulturtörténeti gazdagsága. A települések többsége része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak (BNP), kiemelkedően sok a természetvédelmi terület, a NATURA 2000 területek nagysága az országos áltag feletti. Kiváló minőségű, jelentős ivó- és termálvízkészlettel rendelkezik a térség. • Földtani értékei között kiemelhető a csopaki kőzetbemutató, a kapolcsi Király-kő, a Tihany-félszigeten található Barátlakások, a szintén a Tihany-félsziget másik természeti képződménye az Aranyház, az őskarszt Úrkút település mellett, illetve a Macska lik víznyelője a Kab-hegyen. A 2/2002 (I.23.) KöM-FVM rendelet alapján különösen érzékeny természeti területnek számít Öcs – Halimba – Taliándörögd – Kapolcs – Monostorapáti – Monoszló, valamint Gyulakeszi, Ukk, Rigács, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalagyömörő környéke. • Az értékek sorában kiemelhető a tihanyi Belső és Külső-tó környéke, illetve az „átjáró forráskúp a tihanyi félszigeten, Régi pince szintén Tihanyban, a szürke marhák a Belső-tó partján és a tihanyi Forrás-barlang. Kulturtörténeti szempontból kiemelt jelentőséggel bír a dörgicsei Boldogasszony templom, a Hegyestű geológiai bemutatóhely, a sümegi várhegy, a nagyvázsonyi Kinizsi vár, a tihanyi Apátsági templom, a sümegi Püspöki Palota, a fegyver,- és kocsimúzeum, és a szintén Sümegen található plébániatemplom Maulbertsch felbecsülhetetlen értékű freskóival. Jelenleg modellértékű természeti és épített örökségi felmérés készül a sümegi kistérségben, amely adaptálható lehet az Akciócsoport működése által lefedett teljes területre. Jellemzően hagyományőrző, országos szinten kiemelkedő kulturális, turisztikai rendezvények vannak a térségben. Ilyen például a Művészetek Völgye Fesztivál, mint legjelentősebb, vagy a sümegi végvári napok, a nagyvázsonyi napok, a sümegprágai fazekasnap, illetve a Nivegy-völgyi pünkösd, a tihanyi garda-fesztivál. A kulturális örökségi értékek a térségben nemzetközi szinten is kiemelkedők. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

9. A térség környezeti állapota 2/2 • Tihany, Sümeg, Nagyvázsony, Művészetek Völgye, az akcióterület egy része Világörökség várományosi listáján szerepel. • A térséget egyedi klíma, növény és állatvilág jellemzi. A védett állatok között kiemelhető az erdei sikló (elaphe longissima) és a nagy hőscincér (cerambyx cerdo), a fokozottan védett növnyek sorában a magyar pikkelypáfrány (ceterach javorkaenum) és a téltemető (eranthis hyemalis). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 1/3 • A lefedett terület nem érint leghátrányosabb helyzetű kistérséget. • A Balaton-felvidéki Akciócsoport - Helyi Közösség területén lévő kistérségek közül a sümegi kistérség hátrányos helyzetű (Veszprém megyében ez az egy kistérség) a 311/2007. (XI.17.) Korm.rendelet 2. melléklete értelmében. • A sümegi kistérséghez 21 település tartozik, amelyből 16 esetében a lakosságszám 500 fő alatti. • Közigazgatásilag Sümeg városként önálló egység, a többi település 6 körjegyzőségbe szerveződött. • A térség adottságainál fogva mezőgazdasági jellegű terület. Az 1990-es politikai gazdasági rendszerváltozást követően gazdasági-társadalmi egyensúly felborult Ezt a gazdasági-társadalmi szerkezetváltást mind a mai napig nem sikerült kihevernie a térségnek. • A nagyon alacsony népsűrűségből kifolyólag a gazdasági potenciál gyengeség. Ez a társadalmi-gazdasági élet, a fejlődési, fejlesztési lehetőségek terén mindenhol érezteti hatását. • Az elmúlt évek fejlesztési programjai közül a térség legjobban a LEADER program nyújtotta lehetőségeket tudta kihasználni, amelynek központjában a gazdasági jellegű együttműködések erősítése állt. • A munkanélküliségi ráta megyei szinten a legmagasabb 8,7%-os. Tovább rontja a helyzetet, hogy a tartós (180 napon túl) munkanélküliek aránya ezen belül megközelíti az 50 %-ot. • A térség munkaerőpiaca nem önálló egység, az aktív népesség jelentős része körzeten kívülre (Vas, Zala megye) ingázik, ezért az ott lezajló folyamatok, a multinacionális vállaltok létszámváltozási tendenciái is hatással vannak a térség munkanélküliségi mutatóinak alakulására. • A helyi szolgáltatások rendszere a gazdasági kihasználatlanság miatt folyamatosan változik. • A helyi termékek értékesítésére alkalmas piac csak Sümegen van, heti két alkalommal üzemel. • A településeken a tojás, zöldség, gyümölcs háznál történő árusítása egyre kisebb mértékben jellemző. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 2/3 • Pénzintézetek, iparcikk jellegű üzlet Sümegen, Csabrendeken működnek, szintén ezeken a településeken van pékség is. • További jellegzetes helyi élelmiszer-ipari termékek: száraztészta, bor, szesz, zöldség-gyümölcs (kis mennyiségben), baromfi, méz, stb. • A szőlőtermelők száma meghaladja a 900-at, melyeknek kb. 5 %-a foglalkozik magasabb szinten a borászattal. • Az állatállomány évről-évre növekvő tendenciát mutat. Jellemző állatfajok: juh, sertés, szarvasmarha. • A méhészeti tevékenységnek nagy hagyománya van. (több mint 50 méhész, a méhcsaládok száma 3000 körüli). • Termesztett főbb növényfajok: őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, kukorica, repce, napraforgó. • A kiskereskedelmi egységek rendszerében a Sarvaly Rt. dominanciája jellemző: Fennhatósága alá tartozik mintegy 13 saját és 27 bérbe adott élelmiszer ipari és egyéb szakirányú kereskedelmi, illetve 10 vendéglátó ipari egység. • Az építőiparban 4-5 db 10-20 főt foglalkoztató építőipari vállalkozás mellet számos egyéni vállalkozó, kisiparos van jelen egyedi szolgáltatásaival. • A gazdasági jellegű szolgáltatások meghatározó részét a könyvelő, biztosító, ingatlanforgalmazó, értékbecslő cégek teszik ki. • Mezőgazdasági vonalon a külföldiek által bérelt területek mellet a helyi gazdálkodók egyénileg vagy integrált szerkezetben művelik az egyébként 10-14 áltagos aranykorona értékű földeket. • Turisztikai kínálat terén Sümeg (a sümegi vár, műemlékek, kisnemesi kúriák, püspöki palota, szállodák, panziók, vendéglátó ipari egységek) látnivalói, szolgáltatásai meghatározóak. Az elmúlt években egyre jelentősebb forgalmat bonyolít a nemeshanyi vízimalom, és új turisztikai hálózat is kialakulóban van, amely a Marcal Nyitott Porta Hálózati nevet kapta. Ez LEADER+ program keretében kerül kialakításra. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 3/3 • A térség idegenforgalmi szempontból nem tartozik a Balaton régióhoz, de háttértérségének tekinthető. • A megye idegenforgalmilag „egyéb” besorolású települései között a legnagyobb turisztikai potenciállal rendelkezik, amit (a történelmi múlt és a korábban említett látványosságokon, helyi értékeken túl) jól jellemez a kereskedelmi és magánszálláshelyek 441 fér Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 10% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 9% • 18% • Építőipar • 22% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 8% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 6% • 3% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 17% • 7% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 36% 8% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7%, ami 0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7% • Változás 2003-hoz képest 0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

18. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport lakosságának közel kétharmada, 65,5 %-a munkaképes korú, 15-74 év közötti. A munkaképes korú lakosság relatív többsége (38 %) az Akciócsoport működése által teljes mértékben lefedett Sümeg kistérségben, ezen belül a nagyobb részben Sümegen él. A munkaképes korú lakosság által legkisebb mértékben reprezentált kistérséget a tapolcai képviseli, amely 4 településsel érintett az Akciócsoport tevékenységét illetően. Kistérségek szerint egy résztvevő településre számítva a legtöbb munkaképes korú lakost, átlagosan 785 főt Ajka környéke 6 települése adja. A következő Veszprém kistérség 9 települése, ahol átlagosan 550 fő munkaképes életkorú, amit Sümeg 21 településére számított 520 fős átlaga követ. A sort Tapolca kistérség 4 településére számított 401 fős átlaga, és Balatonfüred 20 településre számított 322 fős átlaga zárja. Településekre vetítve a legmagasabb, mintegy 70 % körüli munkaképes korú népesség Csabrendek (2194 fő) Nemesvámos (1903 fő) Nagyvázsony (1273 fő), Tótvázsony (861 fő) és Veszprémfajsz (183 fő) esetében mutatkozott, a legalacsonyabb értéket Szőc esetében állapíthattuk meg, ahol a helyi lakosság kevesebb, mint fele, 44 %-a (192 fő) munkaképes korú. 50 % körüli munkaképes korú lakosságot több kistelepülésen, például Megyer (35 fő), Óbudavár (31 fő) és Zalaszegvár (85 fő) esetében írhattunk le. • A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport működése által érintett települések munkanélküliségi adatai 2007 első 3 negyedévében folyamatosan csökkenő tendenciát rajzolnak ki, melynek okai a turisztikai ágazat szezonalitására vezethetők vissza. A 60 településre számított munkanélküliségi ráta az első negyedévben 7,76 %, a másodikban 6,29 %, a harmadikban 5,95 % volt. A kistérségek metszetében látható, hogy Sümeg és Balatonfüred munkanélküliségi adatainak gyakoriságában magas, negyedévenként jelentősen csökkenő mintázata adja az alapját összterületi gyakoriságok mintázatának. Ajka, Tapolca és Veszprém kistérségek érintett településeinek munkanélküliségi adatai negyedévenkénti eloszlásai nem produkálnak egymástól lényeges különbségeket, és munkanélküliségi adatgyakoriságaikban is lényegesen elmaradnak az előbb említett két kistérségtől. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • Egy településen a munkanélküliség az első két negyedévben változatlan, majd a harmadikban mérséklődik az első kettő negyedévhez képest. A 60 településből 3 településen mindvégig növekvő a munkanélküliség, 2 településen pedig mindhárom negyedévben változatlan marad. • Abszolút gyakoriságokat tekintve a magasabb munkaképes korú népességű települések munkanélküliségi adatai a legmagasabbak (pl.: Sümeg, Csabrendek), a településekre számított munkanélküliségi ráta vonatkozásában viszont inkább a kifejezetten alacsony munkaképes korú lakossal rendelkező kistelepülések állnak az élen, mint például Megyer, Rigács, Szentjakabfa, Zalaszegvár, illetve Nemeshany és Gyepükaján. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 7 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 13%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 2,000 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 13% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) • Név • Főtevékenység • Szektor • 1 • MTD Hungária Kft. • 2931 Mezőgazdasági traktor gyártása • 700 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 2 • Haribo Hungária Kft. • 1584 Édesség gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 300 • 3 • MAL ZRT. • 2742 Alumíniumgyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 214 • 4 • Rockwool Hungary KFT. • 2466 Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 200 • 5 • Zánka GYIC KFT. • 8010 Alapfokú oktatás • Közszféra • 150 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) • Név • Főtevékenység • Szektor • 6 • Relabor KFT. • 2971 Háztartási villamos készülék gyártása • 150 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 7 • Alcoa Köfém KFT. • 2874 Kötőelem, csavar gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 150 • 8 • Beo KFT. • 1824 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 136 • 9 • 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • Az akciócsoport területén összesen 4720 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván 2006-ban. (A működő vállalkozások számáról 2004-es adat áll rendelkezésre:3156 (TeIR) ) Ennek közel ¾-e egyéni vállalkozás volt, a többi társas vállalkozás. A vállalkozói szektort sújtó problémák miatt ez a több mint 3500 fős egyéni vállalkozói réteg csak mérsékelten jelent valódi gazdasági potenciált, mert ezen egyéni vállalkozók közül csak 1612 a főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Az 1004 társas vállalkozás közel fele kft-ként, 34%-a betéti társaságként működik. Bár az akciócsoport rurális területen helyezkedik el, a Balaton közelsége sok mindent meghatároz. Elsőként azt, hogy a nemzetgazdasági ágazatok alapján a szálláshely szolgáltatás-vendéglátás tevékenységbe sorolt vállalkozásból találhatjuk a legtöbbet. A „H” nemzetgazdasági ágazatba sorolt vállalkozások az összes regisztrált gazdasági szervezet 27%-át teszik ki. A Balaton közelsége miatt az ilyen tevékenységű vállalkozások döntő, (közel 85%-a) része az akciócsoporton belül a balatonfüredi és a Kapolcs környéki területre koncentrálódik. Egyedül Csopakon 200 ilyen vállalkozást találunk, de Tihanyban és Zánkán is 100-on felül van a szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó gazdasági szervezetek száma. A Balaton parttal nem rendelkező települések közül Monostorapátiban van a legtöbb ilyen vállalkozás. • A vállalkozások mintegy ötöde is szolgáltatási jellegű: 20,2%-nyi vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolható tevékenysége alapján, mely szintén az idegenforgalmi szempontból frekventáltabb Balaton-felvidéki és a Sümeg környéki területen található. A legtöbb ilyen tevékenységű vállalkozás (135) éppen Sümegen van regisztrálva. Hasonló mondható el a kereskedelmi tevékenységű vállalkozásokról is. Az akciócsoport területén 10,3%-nyi a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek aránya. Ezen szervezetek is Balatonfüred és Sümeg környékére koncentrálódnak. Az egyes településeket tekintve Sümeg (34 ilyen vállalkozás), Csabrendek (32), Nagyvázsony (31), Nemesvámos (24) a jelentősebb gócpont. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 30 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 5 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 10 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 43 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 37 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 61 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 1 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 29 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 5 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 23 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 2 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Nemzetközi kapcsolatok • 1 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 18 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 29 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 12 • Politikai tevékenység • 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport 60 településén a KSH által működőként nyilvántartott non-profit szervezetek száma 2004-2006 között 415-440 szervezet között mozgott. A különböző évek vonatkozásában más és más gyakoriságok mutatkoznak, jelezve a térség non-profit szektorában zajló átalakulásokat, változásokat. A térség 60 településéből a jelzett három éves időszak alatt 5 település (Bodorfa, Dabronc, Megyer, Nemeshany, Zalameggyes) esetében egyetlen működő non-profit szervezet sem volt működőként nyilvántartva, 55 település esetében valamelyik, vagy mindegyik évre vonatkozóan volt legalább egy ilyen szervezet. • A térség egészében 1000 állandó lakosra csaknem pontosan 10 szervezet jut. Ez magasabb, mint az azonos időszakra számított megyei (9) és az országos (7) non-profit index értéke. A térség településeinek abszolút többsége esetében átlag feletti 1000 állandó lakosra jutó indexértéket láthatunk. Különösen kimagasló Óbudavár (82), Vöröstó (43), Balatoncsicsó (29), vagy Balatonszepezd (28) indexértéke. A térség átlagához közelítő Sümeg (9), Szentjakabfa (9), vagy Tótvázsony (9) megegyező tartalmú mutatója. Jelentősen átlag alatti 1000 állandó lakosra jutó indexértékeket Dabronc (2), Nyirád (4), Csabrendek (4) és Gyepükaján (5) esetében állapíthattunk meg. • A szervezetek kétötöde (43 %) egyesület, egyesületek szövetsége, közel harmada (31 %) alapítvány, vagy közalapítvány, minden ötödik (20 %) klub, kör, társaság formájában működik, a többi szervezet valamilyen érdekvédelmi feladatot lát el, vagy hegyközségi tanács. • A non-profit szervezetek tevékenységének osztályozási rendszere (NSZOR) alapján a térség szervezeteinek relatív többsége - minden öt szervezetből legalább egy - szabadidő-hobbi területeken szervezett tevékenységet végez, legalább minden hetedik kulturális, minden nyolcadik sporttevékenységgel foglalkozik. • A tevékenységi körök szempontjából kiemelt csoportokon kívül a térségben számottevő gyakorisággal jelennek meg a környezetvédelmi, a településfejlesztési-lakásügyi, illetve a szakmai-gazdasági érdekvédelemmel foglalkozó non-profit szervezetek is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • Relatíve alacsony gyakoriságot a speciális jogvédő, illetve a foglalkoztatási csoport összefogó szervezetek alkotnak. • Az akciócsoport területén az adatok alapján megismerhető non-profit helyzetkép viszonylagos diffuzitása miatt javasolható, hogy a programidőszak keretén belül kerüljön sor az akciócsoport területén működő szervezetek módszeres feltérképezésére. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 178 fővel nőtt, ami arányosítva 0%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 43,562 43,689 43,667 43,785 43,740 Éves változás 118 -45 127 -22 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 178 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 9% • 13% • 6-14 év • 64% • 60% • 15-59 év • 21% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 9% • 9% • 1-5 általános • 13% • 9% • 6-7 általános • 30% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 22% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 6% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 9% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 5% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térség demográfiai helyzete 1/2 • Állandó lakosságszám 43 312 fő (2006. TeIR). A népesség 49,3 %-a férfi, 50,7 % nő. 25 településen magasabb a férfi lakosság aránya. Az akciócsoport területén 2006-ban 392 élve születés, 593 halálozás volt, így természetes fogyásról (-201 fő) beszélhetünk. A legtöbb élve születés a legnagyobb településen, Sümegen történt (63 fő). A közepes népességű települések közül kiemelkedik Csabrendek, Nemesvámos és Úrkút, ahol 27, 23, ill. 20 élve születés volt 2006-ban. 1000 lakosra vetítve az élve születések száma kevéssel több, mint 9. Ha népességarányosan állítunk sorrendet, akkor a kislélekszámú falvak találhatók a rangsor elején: Zalameggyes, Hosztót, Zalaszegvár, Vászoly. • Hetyefőn, Monoszlón, Óbudaváron, Szentjakabfán, Örvényesen és Vöröstón 2006-ban nem volt születés. • Az 593 fős halálozási szám 1000 lakosra vetített aránya 15,54-es átlagot jelent. Sümegen 101-en, Szőcön, Csabrendeken és Úrkúton 35-35-en haltak meg, míg Hetyefőn, Barnagon és Vigántpetenden 2006-ban nem történt halálozás. Az 1000 lakosra vetített mutatót Szőc vezeti 81 fős átlagával , majd Zalameggyes, Monoszló és Vöröstó következik. • A térségben természetes fogyás figyelhető meg. 13 olyan település van, ahol természetes szaporodásról beszélhetünk (pl. Barnag, Dörgicse, Gyepükaján). • Összességében a vándorlási egyenleg 2006-ben pozitív -29 fő (1168 elvándorlás, 1197 odavándorlás). Pozitív a vándorlási egyenlege 29 településnek (pl. Megyer, Kislőd, Csopak, Nyirád). • A tényleges népességváltozás az egész akciócsoportban -172 fő az előző évhez képest. Sümegen 2006-ban 67 fővel laktak kevesebben, mint 2005-ben, de Úrkúton, Nagyvázsonyban és Tótvázsonyban is csökkent a népesség. 25 településnek nőtt a népessége. • Az elvándorlás mellett a népesség kedvezőtlen korösszetétele, a munkavállalási korú népesség alacsony aránya is nagy probléma. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 2/2 • A 60 településen az aktív korú, 14-59 éves korosztály 64,22%-ban képviselteti magát. E korosztály Szőcön csupán 42% körüli, de arányuk éppen 50% Óbudaváron, Zalameggyesen is. Az aktív korú népesség részaránya elsősorban a megyeszékhelyhez, Veszprémhez közeli kistelepüléseken, valamint Sümeg környékén a legmagasabb. Tagyonban bár kevesen laknak, 70% feletti az aktív korúak aránya, de Nemesvámoson, Nagyvázsonyban, Veszprémfajszon, Csabrendeken és Ukkon is bőven 2/3-os arány felett alakul. A 60 éven felüliek aránya az akciócsoport területén 1/5-nyi. Ennél jóval kevesebb az időskorúak aránya a Szentantalfán (14%), Veszprémfajszon, Tótvázsonyban, Nemesvámoson, Csabrendeken. A fiatalkorúak (> 14 év alatt) aránya közel 15%. Az átlagnál jóval kedvezőbb ¼-1/5-nyi 14 év alatti népességgel találkozhatunk a kistelepüléseken: Óbudaváron, Zalameggyesen, Szentantalfán, Rigácson, és Vigántepetenden. • Az akciócsoport keleti felében az aktív korúak szempontjából, míg a Sümegi kistérség területén elsősorban a kistelepüléseken a fiatalkorúak magasabb aránya miatt kedvezőbb a korösszetétel. • A térség helyi társadalmát az állandó lakosok mellett az üdülőtulajdonosi kör (32 településen 7922 üdülő található). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 9 • 15% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 12% • Mindhárom mobilhálózat • 7 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 59 • 98% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A térség a közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, mivel a közúthálózatba csak három kétszámjegyű úton keresztül kapcsolódik (71. 73. 84. sz. út), ráadásul ez a három út is csak érinti, de nem szeli át az akciócsoport területét. A térséget harmadrendű utak szelik át, mely közül forgalmát tekintve a Veszprémet Tapolcával összekötő 7301. sz. út, a Nagyvázsony-Halimba között található 7309. sz. és a Sümeget Nyiráddal összekötő 7321. sz. út a legfontosabb. Érdekesség, hogy a két másodrendű úttal párhuzamosan fut a térség két vasútvonala is: a Sümeg-Tapolca vonal és a Csajág-Tapolca vonal. A tömegközlekedési infrastruktúra helyenkénti párhuzamossága és más térségekre jellemző hiánya, ill. elavultsága növeli a terület megközelíthetőségét illető ellátásbeli különbségeit. • Az akciócsoport területén a csatornázottság részlegesnek mondható: a 60 településéből 29 nem tagja a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatnak, ugyanakkor vezetékes vízszolgáltatás, és a rendszeres hulladékgyűjtés minden településen elérhető volt 2006-ban. Vezetékes gázzal 58 településen lehet fűteni, ugyanakkor a háztartások alig harmada veszi ezt a szolgáltatást igénybe. Megyer és Öcs nem tagja a vezetékes gázhálózatnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.06 • 0.43 • 3.74 • 9.71 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 346% • 1071% • 206% • 1425% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

37. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/9 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Aszófő • Község • 387 • Közszféra • 2.00% • 82,562 • 0.000 • 7.711 Balatonakali • Község • 711 • 1.00% • 75,000 • 7.287 • 94.862 Balatoncsicsó • Község • 216 • 0.000 • 1.273 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Balatonszepezd • Község • 428 • 6.90% • 501,895 • 2.759 • 39.241 Balatonszőlős • Község • 583 • 7.96% • 165,000 • 0.000 • 0.894 Balatonudvari • Község • 378 • 6.37% • 2.254 • 56.923 • Közszféra Barnag • Község • 151 • 9.20% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/9 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Bazsi • Község • 444 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.10% • 0.000 • 0.014 Bodorfa • Község • 126 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.20% • 70,000 • 0.000 • 0.000 Csabrendek • Község • 3,148 • 5.88% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csopak • Község • 1,905 • 6.26% • 9.976 • 14.111 • Közszféra Dabronc • Község • 526 • 10.06% • 361,963 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dörgicse • Község • 314 • 5.10% • 0.137 • 0.131 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gógánfa • Község • 816 • 8.46% • 3,855 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/9 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Gyepükaján • Község • 404 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.18% • 0.000 • 0.000 Halimba • Község • 1,208 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.14% • 464,355 • 0.000 • 0.107 Hetyefő • Község • 107 • 12.07% • 323,547 • 0.000 • 0.196 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hidegkút • Község • 431 • 4.70% • 0.000 • 0.304 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hosztót • Község • 106 • 10.77% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kapolcs • Község • 415 • 10.73% • 0.000 • 9.140 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Káptalanfa • Község • 923 • 8.01% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/9 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Kislőd • Község • 1,333 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 45,300 • 0.000 • 0.282 Lovas • Község • 428 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.20% • 0.000 • 2.806 Megyer • Község • 69 • 8.57% • 137,682 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mencshely • Község • 283 • 7.95% • 0.000 • 0.000 • Építőipar Monostorapáti • Község • 1,168 • 4.30% • 0.000 • 3.289 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Monoszló • Község • 145 • 7.40% • 303,500 • 0.000 • 0.124 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nagyvázsony • Község • 1,819 • 4.08% • 0.389 • 0.365 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/9 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Nemeshany • Község • 446 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.92% • 70,000 • 0.000 • 0.000 Nemesvámos • Község • 2,735 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.68% • 132,196 • 0.000 • 0.106 Nyirád • Község • 1,967 • 6.80% • 439,512 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Óbudavár • Község • 58 • 2.00% • 80,000 • 0.000 • 26.690 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Öcs • Község • 235 • 2.00% • 289,652 • 0.000 • 2.038 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Örvényes • Község • 168 • 7.92% • 0.000 • 9.690 • Közszféra Paloznak • Község • 447 • 0.76% • 0.000 • 162.056 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/9 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Pécsely • Község • 592 • Közszféra • 3.94% • 1.017 • 3.103 Pula • Község • 232 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.06% • 0.000 • 0.754 Rigács • Község • 195 • 15.24% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sümeg • Város • 6,755 • 8.41% • 89,229 • 3.467 • 0.237 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sümegprága • Község • 676 • 8.90% • 0.000 • 0.348 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentantalfa • Község • 428 • 9.43% • 0.000 • 0.435 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentimrefalva • Község • 230 • 7.35% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 7/9 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Szentjakabfa • Község • 111 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 10.77% • 0.000 • 38.541 Szőc • Község • 431 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.77% • 179,097 • 0.000 • 0.000 Tagyon • Község • 98 • 10.45% • 0.000 • 0.000 • Közszféra Taliándörögd • Község • 700 • 8.87% • 0.914 • 1.416 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tihany • Község • 1,397 • 7.00% • 77.752 • 41.447 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Tótvázsony • Község • 1,233 • 4.70% • 2.607 • 2.251 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ukk • Község • 347 • 5.46% • 0.000 • 0.199 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 8/9 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Úrkút • Község • 2,181 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.90% • 592,092 • 0.000 • 0.013 Vászoly • Község • 245 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.58% • 0.000 • 4.967 Veszprémfajsz • Község • 256 • 4.92% • 129,259 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Veszprémgalsa • Község • 303 • 8.82% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vigántpetend • Község • 237 • 15.11% • 0.000 • 3.068 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vöröstó • Község • 92 • 5.66% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalaerdőd • Község • 333 • 10.26% • 324,456 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

45. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 9/9 • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor • Munknélküli-ségi ráta (%) • Jövedelmi helyzet* (Ft) • Magas** kat. (db/fő) • Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Zalagyömörő • Község • 476 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.07% • 3,335 • 0.000 • 0.000 Zalameggyes • Község • 56 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.45% • 0.000 • 0.000 Zalaszegvár • Község • 164 • 5.88% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zánka • Község • 944 • 0.02% • 633,218 • 0.011 • 137.391 • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/20 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „Aszófő kiemelt üdülőkörzethez tartozik, de nincs Balaton partja.” • „Balaton parthoz jutás.” • Aszófő • „Munkanélküliség növekedése, elöregedő népesség, fejlesztéshez tőkehiány.” • „Turizmus több fajtája, szőlő és borkultúra.” • Balatonakali • „Csatornázatlanság” • „Turizmus fejlesztése” • Balatoncsicsó Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/20 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „Kevés a munkalehetőség, a lakosság számához képest magas az időskorúak aránya népesség csökkenés.” • „Balatonparti településként kiemelt jelentőségű az idegenforgalmi tevékenységek ösztönzése, új vonzerők és termékfejlesztések kialakítása.” • Balatonszepezd • „Az aktív turizmusban való részvételhez szükséges infrastuktúra hiánya.” • „Az aktív turizmusban való részvétel.” • Balatonszőlős • „Település tömegközlekedési eszközökkel való megközelítése; posta hiánya; bolt hiánya (jelenleg); szezonalitás miatt munkalehetőségek beszűkülése.” • „Golfpálya léte, vitorláskikötő megvalósulása, 2 strand, fizetővendéglátás.” • Balatonudvari Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/20 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség.” • „Munkahelyteremtés.” • Barnag • „Munkahelyek hiánya, alacsony a foglalkoztatottság, alacsony bérek,megélhetési gondok miatt csökken a lakosságszám ( nagy a migráció).” • „Munkahelyteremtés, a lakosság képzettségének növelése.” • Bazsi • „Munkanélküliség, munkahely hiánya, munkerő foglalkoztatása nem megoldott.” • „Falumúzeum kialakítása azon belül a fafaragó tábor beindítása, létrehozása.” • Bodorfa Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/20 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya.” • „Munkahely teremtés.” • Csabrendek • „Szezonalitás az idegenforgalomban.Szőlőterületek állapota.” • „Munkahely teremtés.” • Csopak • „Munkahelyek hiánya.” • „Munkahelyteremtő vállalkozások megteremtése.” • Dabronc Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/20 • Település • Legfontosabb probléma a településen • Legfontosabb lehetőség a településen • „munkanélküliség” • „idegenforgalmi fejlesztések,borturizmus, egyházi turizmus-ez munkahelyet is teremt, fiatalok letelepülése,fecskeházak építése” • Dörgicse • „Munkahely potenciális megszűnése. Az oktatási intézmények EU-s szintű felzárkóztatásához anyagi fedezet hiánya. A falukép kialakítása és a csatornázás hiánya.” • „Munkahely potenciális megszűnése. Az oktatási intézmények EU-s szintű felzárkóztatásához anyagi fedezet hiánya. A falukép kialakítása és a csatornázás hiánya.” • Gógánfa • „Munkanélküliség és a képzetlen munkaerő foglalkoztatása nem megoldott.” • „XIII. sz. templom turisztikai hasznosítása. Felhagyott kőfejtő hasznosítására ötlet és befektető felkutatása utáni hasznosítás.” • Gyepükaján Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis