1 / 7

3 . A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

3 . A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek. 3.2 . A program készítés folyamata Adatelemzés, adatszerkezetek felépítése Típus, változó, konstans fogalma, deklarációja, szerepe. 3.3 . Algoritmusok fogalma, algoritmuskészítés módszerei, leírónyelvek

dacia
Download Presentation

3 . A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 3. A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek 3.2. A program készítés folyamata Adatelemzés, adatszerkezetek felépítése Típus, változó, konstans fogalma, deklarációja, szerepe 3.3. Algoritmusok fogalma, algoritmuskészítés módszerei, leírónyelvek Folyamatábrázolási módszerek 3.4. A TP fejlesztői környezet Programkönyvtárak Utasítások, adatok, függvények, eljárások, objektumok 3.1. Programkód, programnyelv Kódolás, forrásprogram Programnyelvek generációi

  2. 3.1. Programkód, programnyelvekA kódolás és forrásprogramProgramnyelvek generációi Sokat beszélünk az okos és az intelligens számítógépekről, azonban a számítógépek önmagukban nem okosak. Okossá a rajta futó programok teszik, jó programot viszont csak akkor tudunk írni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a szg. megérti a szándékainkat, nem érti félre. Ehhez viszont jól át kell gondolni, hogy mit és hogyan tegyünk. A programozás azt a folyamatot jelenti, melynek során a feladatot a szg. számára érthető formában írjuk le. A programo- zás eredményeként létrejön a program.

  3. program= gépi kódú utasítások sorozata, amelyeket a szg. megért és egy jól meghatározott sorrendben végre is tud hajtani. utasítás= a program legkisebb funkcionális egysége, ez írja le a programot. programozási nyelv= a leírás nyelve, melyek arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a programozó munkáját a feladat megfogalmazásakor. A programozási nyelveket két nagy csoportba bontjuk: • alacsony szintű: nehéz a programírás, de a lefordítandó program közelebb áll a gép nyelvéhez; nehezen hordozható (minden utasításnak van egy kódja, amely egy számot jelképez) • magas szintű: emberközeli, könnyebb programot írni, a számok helyett angol szavak szerepelnek. Azonban egy ilyen nyelvet nem ért meg a gép, ezért kell lefordítani a gép nyelvére. Ehhez szükség van egy olyan segédprogramra, mely az általunk megírt programot gépi kóddá alakítja, ez a fordító-Compiler, vagy lépésenként végrehajtja, ez az értelmező-Interpreter.

  4. A programvégrehajtás menete: A memória: minden rekesz sorszámmal (címmel) rendelkezik, így a memória bármely rekesze megcímezhető, és így a processzor által közvetlenül elérhető. A processzor (CPU-központi feldolgozó és vezérlő egység): feladata, hogy végighaladjon a program utasításain és az előírt sorrendben végrehajtja azokat. Az utasítások műveleteket végeznek az adatokon. utasítás kódok adatok 1. a soron következő utasítás gépi kódja lehívódik a memóriából a Memória CPU- ba 2. dekódolás: megállapítja, hogy milyen adatokkal milyen milyen műveletet kell elvégezni 3. beolvassa a memóriából a szükséges adatokat, végrehatja az előírt utasítást, az eredményt pedig visszaírja a memóriába CPU Dekódolás Végrehajtás

  5. Programozási hibák hibakeresés: Egy magas szintű nyelven írt program írása során is véthetünk hibákat. Ezek a hibák a következő típusúak lehetnek: -szintaktikai hibák (alaki): a program nem felel meg az adott nyelv szabályainak, elírás történt. Az ilyen hibákat viszonylag könnyű megtalálni -szemantikai hibák (tartalmi): a program elindul, de nem azt csinálja amit kell, helytelen eredményt ad. Az ilyen hibák megtalálása és kiíratása sokkal nehezebb feladat, erre külön segédprogramok (debugger- ek) állnak rendelkezésünkre.

  6. Programnyelvek generációi: idő 2000 JAVA DELPHI 1990 C++ 1980 SMALLTALK C PROLOG 1970 PASCAL PL/1 BASIC 1960 COBOL LISP FORTRAN 1950 ASM alacsony szintű magas szintű

  7. A ma is élő, legelterjedtebb általános nyelvek: -assembly: gépi kódú programozást segítő nyelv, nehezen hordozható; ma már csak az op. rendszerek készítői , ill. a hardvergyártók programoznak ilyenben -PASCAL: a strukturált programozás tanulónyelvének szánták; továbbfejlesztett változata a TURBO PASCAL, OOP is támogatja; a valós életben a C miatt nem tudott érvényesülni, de a DELPHI- ben él tovább -DELPHI: alapja az OOP; fő erőssége a korszerű és hatékony vizuális fejlesztőfelület -C: alacsony és magas szintű nyelvként is szokták emlegetni, mert hatékony is és könnyű programozni; hordozható; ma a helyét egyre inkább átveszi a C++ -C++: a C nyelv objektum- orientált továbbfejlesztése; napjainkban minden általános programot ebben írnak -Java: szintaktikája nagyon hasonlít a C++ nyelvéhez; az Internet programozás fő nyelve; tökéletesen hordozható

More Related