Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 22

Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak PowerPoint PPT Presentation


  • 106 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny”. Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak Konzulens: dr. Lábadi Beatrix VMTDK – Újvidék, 2008. november 21-23.

Download Presentation

Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Egy összetett érzelem empirikus vizsgálataavagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny”

Magyar Edit, Lévai Edit

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar,

Pszichológia szak

Konzulens: dr. Lábadi Beatrix

VMTDK – Újvidék, 2008. november 21-23.


"A féltékenység nem csupán az emberi természet szerves része, hanem egészen elemi,mindent átszövő érzés, amely az ember valamennyitársas kapcsolatát alapvetően érinti.”(Boris Sokoloff, 1947)


Vizsgálataink célja

  • Célunk bemutatni, hogy mely tényezők hozhatják létre, befolyásolhatják a féltékenység megjelenését nőknél és férfiaknál, különösképpen a párkapcsolatban élőknél.


Elméleti háttér

Evolúciós elmélet (Buss)

Érzelmek szociális elmélete

(DeSteno, Leary)

Adaptív jellegűnek tekinti

Nemek közöttikülönbséget hangsúlyozza

Vizsgálatok: Buss és munkatársai (1992)

  • Adaptív jelleget hangsúlyozza

  • Szociométer (Leary):

    nincs nemi különbség,

    hanem szociális kiértékelés

  • Vizsgálatok: DeSteno és Salovay (2002), DeSteno (2006)


DeSteno és mtsai. kísérlete (2006):Féltékenység megjelenése, működése kísérleti helyzetben, laboratóriumi környezetben.

  • Kísérlet: triádikus (hármas) csoporthelyzet:

    • amelyben a résztvevők közösen (ketten) dolgoznak, kialakítva ezzel egy értékes kapcsolatot egy „munkatárssal”,

    • ezt a kapcsolatot egy rivális (csoport 3. tagja) fenyegeti.

      kontroll helyzet: munka miatt hagyja el a helyzetet a „munkatárs”.

  • Eredmény: kísérleti helyzetben önértékelés lecsökken, féltékenység megnövekedik a kontrollhoz képest (vagyis Buss eredménye csak módszertani műtermék).

3. személy (rivális)

1. személy

2. személy

közösen dolgoznak


Első vizsgálat

  • Kérdés:

    szociális kiértékelés (DeSteno) innát-modul hipotézis (Buss)

  • Módszer: DeSteno kísérletének módosítása: nem, kapcsolat, „csábító”

  • Résztvevők: 24, párban és egyedül résztvevő 18-28 éves fiatalok

  • Vizsgálat menete:

    • Általános kérdőív kitöltése (kor, nem, párkapcsolat ideje)

    • Triádikus kísérleti helyzet (pár/egyedülálló, „csábító”): feladatmegoldás (Raven-teszt) alatt csábítás!

    • Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)


Kísérleti helyzet – 1. fotóA három résztvevő kitölti a Raven-teszt feladatait(csábítás előtt).

Pár/egyedülálló partnerek

2. Kísérleti személy

1. Beavatott személy

3. „Csábító”


Kísérleti helyzet – 2. fotóA beavatott személy a „csábító” kérésére átül mellé,együtt dolgoznak.

Kísérleti személy

„Csábító”

Beavatott személy


Hangulati állapot skála(= érzelmi kérdőív)

Kérem, jelölje, mennyire jellemeznék Önt az alábbi érzelmek ebben a helyzetben!

(1-7-ig, ahol az 1: egyáltalán nem jellemző, a 4: közepesen jellemző, a 7: nagyon jellemző.)

Düh1 2 3 4 5 6 7

Rosszindulat1 2 3 4 5 6 7

Kisebbrendűség érzése1 2 3 4 5 6 7

Szomorúság1 2 3 4 5 6 7

Gyanakvás, aggodalom1 2 3 4 5 6 7

Bizonytalanság1 2 3 4 5 6 7

Tehetetlenség1 2 3 4 5 6 7

Vágyakozás1 2 3 4 5 6 7

Ellenérzés1 2 3 4 5 6 7

Fájdalom1 2 3 4 5 6 7

Féltékenység1 2 3 4 5 6 7

Félelem a pár elvesztésétől1 2 3 4 5 6 7

Irigység1 2 3 4 5 6 7

Megaláztatás1 2 3 4 5 6 7

Idegesség1 2 3 4 5 6 7

Reszkető kéz1 2 3 4 5 6 7

Birtoklásvágy1 2 3 4 5 6 7

Önvád1 2 3 4 5 6 7

Önsajnálat1 2 3 4 5 6 7


Eredmények I.Nemi különbségek a párban résztvevők érzelmi reakcióiban:kisebbrendűségi érzés (F(1, 10) = 7, 214; p<0,025),vágy (F(1,10) = 5, 695; p < 0,041),féltékenység (F(1, 10) = 10, 236; p < 0,11),irigység (F(1, 10)= 5, 026; p<0,052),önsajnálat (F(1, 10) = 12, 623; p< 0, 006).

Likert-skála érték (1-7)


A férfi kísérleti személy non-verbális reakciójának változása a kísérlet során (1)

Kísérleti személy

Beavatott személy

„Csábító”


Eredmények II.A párban és egyedül résztvevő nők eltérő érzelmi reakciói: féltékenység érzése (F(1,12)= 5, 853; p<0,034).

Likert-skála

érték (1-7)


Második vizsgálat- A kísérlet kiegészítése kérdőívvel -

  • A kísérlet történetbe foglalt két változata:

    • „pár elhagyása”: a partner elhagyja a kísérleti személyt (=DeSteno kísérlete)

    • „csábító”: a csábító „veszi el” a partnert

      (=saját kísérlet)

  • Résztvevők: 55 személy (32 nő, 23 férfi)

  • Vizsgálat menete:

    • történet elolvasása

    • hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)


  • Történetek (minta)- A: „pár elhagyása”, B: „csábító” történet -

    Laci és Petra egy pár, akik egy pszichológiai vizsgálatban vesznek részt. Egy gondolkodást mérő feladatot kell megoldaniuk. Az instrukció szerint párban dolgozhatnak, vagy egyedül. Miután elkezdenek dolgozni a terembe lép egy harmadik személy, Timi, aki leül Laci és Petra mellé, és bekapcsolódik a feladat megoldásába. A vizsgálatvezető figyelmezteti őket, hogy döntsék, el ki kivel dolgozik, mert hárman együtt már nem oldhatják meg a feladatot. Ekkor…

    A: … Laci feláll, és Timi mellé ül, hogy ketten együtt dolgozhassanak. Petra látja, hogy Laci kedvesen beszélget az idegen lánnyal.

    B: … Timi feláll, és megkéri Lacit, hogy üljön mellé, és segítsen neki a feladatot megoldani. Laci szívesen segít Timinek. Petra látja, hogy Timi és Laci jókedvűen dolgoznak együtt.


    Eredmények III.Nemi különbségek a „csábítás” és a „pár elhagyása” történetben: a nők jóval fenyegetőbbnek értékelik a szituációkat a férfiaknál (F=12, 042; p<0,00).

    Likert-skála érték (1-7)


    Harmadik vizsgálat

    Nemek közötti különbségek illetve a szexuális-, és érzelmi hűtlenségre adott érzelmek kapcsolatának vizsgálata: két – szexuális- és érzelmi hűtlenségről szóló - féltékenységet indukáló történettel és kétféle kérdezési technikával.

    1. „Kényszerítő” kérdezés (Buss):

    Résztvevők: 91 kísérleti személy

    Vizsgálat: A kettő féltékenységet indukáló történet elolvasása után melyik szituáció váltott ki distresszt? – kérdésre válaszoltak.

    2. „Folyamatos” kérdezés (DeSteno, Sabini&Green):

    Résztvevők: 67, 19-30 év közötti fiatal

    Vizsgálat: Az egyik vagy a másik történet elolvasása után hangulati állapot skála (=érzelmi kérdőív) kitöltése, 19 érzelmi válasz jelölése Likert-skálán.


    A két féltékenység történet(férfi változat minta)

    • Képzelje magát az alábbi szituációba, mit érezne Ön Péter helyében?

    • Egy péntek este a fiatal egyetemista pár, Kata és Péter együtt vacsoráznak kedvenc éttermükben. Pontosan egy hét múlva lesz két éve, hogy együtt vannak. Mind a mai napig jól érzik magukat egymás társaságában, kapcsolatuk kiegyensúlyozott. Péter minden péntek estét haverjaival tölt, ahogy a mai estét is. Ilyenkor megbeszélik a hét történéseit. Péter este 8-kor elindul a szokásos sörözőbe, Kata pedig hazamegy.Az este kellemesen telik, néhány óra beszélgetés, sörözés után Péter elindul hazafelé. Vidám, jókedvű, alig várja, hogy megérkezzen. Az utcáról látja, hogy csak a hálószobából szűrődik fény, amit furcsáll, mert ilyenkor Kata még tévézni szokott. A lépcsőházban felfelé hallja, hogy férfihangokszűrődnek ki a lakásból. Belépve látja, hogy egy ismeretlen férfi kabát lóg a fogason. Bemegy a hálóba, és látja, hogy ...

      • (1): Kata az ágy szélén ülve beszélget egy idegen férfival, akiről kiderül, hogy Katának már régóta tetszik, és akivel érzelmileg egyre közelebb állnak egymáshoz.

      • (2): Kata és egy idegen férfi az ágyon fekve vadul csókolóznak.


    Eredmények IV.Kényszerítő kérdezés (1): Nemek közötti különbségek a „Melyik szituáció váltana ki nagyobb distresszt?” kérdésre.

    Nők válasza:

    91 % érzelmi hűtlenség helyzet

    9 % szexuális hűtlenség helyzet

    Férfiak válasza:

    67 % szexuális hűtlenség helyzet

    33 % érzelmi hűtlenség helyzet


    Eredmények V.Folyamatos kérdezés (2): nemi különbségek a 19 érzelem Likert-skálán való jelölésében a két történetben:nők (*), férfiak (**).

    férfi érzelmi

    férfi szexuális

    női érzelmi

    női szexuális

    8

    7

    6

    5

    4

    3

    2

    1

    0

    ** düh

    önvád

    félelem

    * fájdalom

    * önsajnálat

    ellenérzés

    idegesség

    ** aggodalom

    rosszindulat

    vágyakozás

    szomorúság

    féltékenység

    tehetetlenség

    * megaláztatás

    bizonytalanság

    * kisebbrendűség


    A három vizsgálat összegzése a féltékenység tekintetébenA vizsgálatok eredményei szerint a nem és a párkapcsolat megléte is befolyásolja az átélt érzelmeket (=evolúciós hip.)(DeSteno hipotézise).

    3. vizsgálat


    Következtetések, konklúzió- DeSteno hipotézisének teszteléseaz első vizsgálat kísérlete alapján -

    DeSteno vizsgálata (2006)

    Saját vizsgálat

    Következtetés: DeSteno feltevése -, hogy a féltékenység szociális kiértékelés következménye - létezik. DE feltehetőleg a nemi különbségek alapvetőbbek. Saját vizsgálatunkban csak a nők éltek át intenzíven féltékenységet önbecsülés csökkenés következtében.(A féltékenységre jellemző érzelmi válaszok intenzívek, míg az önsajnálat, mint szociális kiértékelést jelző érzelem nem emelkedik meg.)

    Hipotézis: a szituációban a féltékenység megjelenésében az önértékelés, önbecsülés csökkenése játszik közvetítő szerepet, nemtől függetlenül.

    Eredmények: csökkent a személyek önbecsülése, megnövekedett a féltékenység.

    Hipotézis: nemi különbségek lesznek a szituációban átélt érzelmekben az új változók (férfi kísérleti személyek, párkapcsolat megléte) bevezetésével.

    Eredmények: a nők érzékenyebbek az „elhagyásra”, és a párkapcsolatban élők is intenzívebben monitorozzák környezetüket. ( evolúciós hip.)


    Köszönöm a figyelmet!

    Edward Munch: Féltékenység (1895)


  • Login