1 / 31

Adatfeldolgozás és elemzés

Adatfeldolgozás és elemzés. Bevezetés a kutatásmódszertanba WJLF SZM szak Pecze Mariann. Amiről ma szó lesz. Az adatok előkészítése Egyszerűbb elemzések „puha” adatok elemzése. 1. Az adatok előkészítése. 1.1. Változók Mérési szintek 1.2. adatrögzítés kódolás 1.3. adattisztítás.

curt
Download Presentation

Adatfeldolgozás és elemzés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Adatfeldolgozás és elemzés Bevezetés a kutatásmódszertanba WJLF SZM szak Pecze Mariann

  2. Amiről ma szó lesz • Az adatok előkészítése • Egyszerűbb elemzések • „puha” adatok elemzése

  3. 1. Az adatok előkészítése 1.1. Változók Mérési szintek 1.2. adatrögzítés kódolás 1.3. adattisztítás

  4. 1. Az adatok előkészítése 1.1. Változók • Mérési szintek • A mérhetővé tétel a jelenségek összehasonlításának, rangsorolásának igénye miatt fontos! • Számokkal kifejezett jelenségeket mérünk, ebből következtetünk • A vizsgált dolgok különböző tartalmúak – különböző szabályok szerint adunk hozzá számokat – máshogy mérjük - 4 féle hozzárendelési szabály, mérési szint: • Nominális • Ordinális • Intervallum • arányskála

  5. Mérési szintek Kategoriális változó Csak tulajdonságot jelölnek Numerikus (folytonos) változó Tényleges számértéket mutat

  6. Nem, foglalkozás, településnév, vallás, nemzetiség… kategória Kategória, sorrend Településtípus Kategória, sorrend, különbség hőmérséklet Kategória, sorrend, különbség, arány súly, magasság

  7. 1.2. adatrögzítés Ilyen formában nem mérhető! • Papír alapú adatok kódolása és rögzítése számítógépen • Elektronikus adatok esetében egyszerűbb – adatkonvertálás kódolás szükséges a mérési szinteknek megfelelően!

  8. kódolás • Kódutasítás és kódtáblázat Kérdőív: Mi az Ön neme? Férfi nő • Kódutasítás: • Mi az Ön neme? {NEM} • Férfi • nő • 99 nincs válasz Kérdőív: Van-e az Önök háztartásában: Mikrosütő Mosógép Számítógép … Kódutasítás: Van-e az Önök háztartásában: {HMIK} Mikrosütő 0-nincs válasz {HMOS} Mosógép 1-van {HSZGEP} Számítógép 2-nincs …

  9. kódolás • Nyitott kérdések kódolása szöveges válasz is beírható (Excel, SPSS szöveges változói) – kategóriarendszer felállítása (- ne legyen túl sok kategória - minden válasz beleférjen valamely kategóriába)

  10. Adatfájl előkészítése • Az összes változó definiálása (címkézés) • Az attribútumok megadása (kódutasításnak megfelelően) • Változó neve legyen egyértelmű (más számára is használható)

  11. Adattábla részlete az SPSS adatbázisában

  12. 1.3. Adattisztítás • Kérdőívek ellenőrzése kérdezőbiztos: át kell néznie kitöltés és leadás előtt – elég szúrópróbaszerűen önkitöltős: ha lehet, mindet ellenőrizzük lehetséges hibák: • Hiányzó válaszok Oka: - szűrő kérdés miatt nincs adat (ez nem hiba!) - kérdezőbiztos nem tette fel a kérdést vagy nem rögzítette a választ Esetenként pótolható az adathiány • Logikai ellentmondások • Nyitott kérdéseknél: Olvashatóság kérdése • Hiányzó kérdőívlapok Leszakadt, szétesett… - pótlás vagy adathiány

  13. 1.3. Adattisztítás • Digitális adatfile tisztítása Az adatrögzítő hibáinak kiküszöbölése elütések kiszűrése: egy gyakoriság (frequencies) lekérdezése után kijövő ellentmondások Pl.: neme: 22 (valószínűleg elütés: 2-helyett 22) de: 125 000-es kódnál lehet elcsúszás az adatfile-ban! korrekt: hiányzó értéknek jelölni (missing), így nem torzítja a statisztikát

  14. Adattisztítás gyakoriság lekérdezésével

  15. 2. Egyszerűbb elemzések 2.1. gyakoriság ha sok a válaszlehetőség (pl. életkor), célszerű a kategóriákat képezni. (ne túl sokat!) nézhetünk egyszerű gyakoriságot (frequency; előfordulási elemszám), százalékot (percent), a hiányzó értékektől letisztított százalékot (validpercent)

  16. Képezzünk kategóriákat!

  17. 2. Egyszerűbb elemzések 2.2. mérőszámok 2.2.1. a középérték mérőszámai numerikus változóknál lehet számolni a. átlag(a változó összes értéke/adatok száma) pl. 1 főre jutó jövedelem átlaga b. medián(az adatokat növekvő/csökkenő sorrendbe állítjuk, a minta közepén megjelenő érték; a minta adatainak fele felette, fele alatta lesz) a szélső értékek befolyásolhatják az átlagot! – medián jövedelem: fölötte u.annyian helyezkednek el, mint alatta c. módusz(a leggyakrabban előforduló érték) az a kategória, amelybe a vizsgált populációból a legtöbben tartoznak Számolásuk SPSS-ben: analyze/frequencies

  18. Hányan laknak egy háztartásban? Válaszok 1-7-ig terjedtek Mennyi lehet az átlagos létszám? Négy? Az egyes értékek gyakorisága nem azonos! Mi lehet az átlag? Számítás: (1X112+2X293+3X370+4X501+5X127+6X28+7X7)/1438=3,24 Mi lehet a medián (középérték)? A minta közepét megjelenítő érték – a mintában szereplőadatok fele (az első 719 válaszadó) a medián alatt, fele (719) a medián felett található. E változónál ez az érték: 3 Mi lehet a módusz (leggyakrabban előforduló érték)? A válaszadók közül legtöbben 4-en laknak egy háztartásban.

  19. Átlag, medián és módusz értékei egy másik konkrét felmérésben

  20. 2. Egyszerűbb elemzések 2.2.2. szórás ne maradjunk meg a középérték elemzésénél, nézzük meg a szóródást is! Pl.: jövedelmi viszonyok megítélése: - a sokaság nagy része az átlag közelében van, - vagy sokan messze az átlag alatt és/vagy felett helyezkednek el? Mérésére leggyakrabban használt statisztika a standard deviáció (SPSS-ben: Std. Deviation) Pl.:megkérdezettek jövedelmének átlaga: 97660 Ft Lehetne ez úgy is, hogy mindenki ilyen jövedelmű, de úgy is, ha egyik fele 1 Ft-ot mond, a másik fele 195319 Ft-ot. Így a két esetben más a szórás! 0 és 97692,37 a két esetben az érték Minél inkább közelít a nullához a szórás, annál jellemzőbbek az átlag körüli értékek.

  21. 2. Egyszerűbb elemzések 2.3. változók közötti kapcsolat Független (magyarázó) tényező: az a változó, amely okként jelenik meg Függő változó: az okozatként szereplő változó Pl: életkor és jövedelem a közszférában: életkor a független, jövedelem a függő változó Kapcsolat lehet: - determinisztikus - sztochasztikus (valószínűségi) - változók függetlensége

  22. 2. Egyszerűbb elemzések 2.3.1. kereszttábla-elemzés (crosstabulation) két változó összevetése egy táblázatban abszolút számok mellett: százalék sorok és oszlopok szerint is Kizárható-e, hogy a talált összefüggés nem csak a mi mintánkra jellemző? statisztikai hipotézisvizsgálat (khi-négyzet próba-Pearson) – szignifikanciaszint meghatározása: mekkora a valószínűsége annak, hogy az összefüggést mintavételi hiba okozta? (határérték szokásjog alapján 0,05, ez alatt az eredmény szignifikáns) Háromdimenziós kereszttáblák esetén legyen elegendő elemszám!

  23. Kereszttábla példa Nincs elegendő elemszám, következtetés levonása elhamarkodott lenne!

  24. Összefoglalva:

  25. 3. A „puha” adatok elemzése Adatgyűjtés szakaszában célszerű hozzálátni az adatok tisztításához, előkészítéséhez, elemzéséhez – változtatás lehetősége! 3.1. az interjú leírása és átírása ha lehet, a kutató maga írja le! 3 formája: 1. vázlat az interjú szövegéből 2. interjú szó szerinti szövege 3. további információk közlése (idő, megjegyzések, gesztusok, utalások más interjúkra…)

  26. 1. Vázlat az interjú szövegéből

  27. 3. Részletes leírás 2.Interjú szó szerint

  28. 3. A „puha” adatok elemzése 3.2. adatok rendezése Összegyűlt kutatási nyersanyagok rendszerezése • adatok formátuma Legyen egységes! (kazetta, feljegyzések… legyen gépen rögzítve, filenév egyértelmű…) • adatok csoportosítása minden adatot fel kell címkézni! (interjú: kódszám vagy monogram; helyszín, más szempont szerint csoportosítani) • adattisztítás a későbbi elemezhetőség állapotába juttassuk az adatokat! Más is tudja esetleg elemezni • biztonsági intézkedések Mentés készítése, más helyen tárolás!!!

  29. 3. A „puha” adatok elemzése 3.3. kódolás 1. a témára vonatkozó utalások kiszűrése 2. adott szövegrészek kigyűjtése 3. azok csoportosítása 4. táblázat elkészítése a csoportok és válaszaik szerint Interjúk alapján tipológia készíthető!

  30. 3. A „puha” adatok elemzése 3.4. esettanulmány Célravezetőbb, ha több interjút készítünk Egymás mellé helyezve ezek szöveghálót alkotnak A háló elemei között kapcsolatok állnak fenn információháló szövegrészek Jelenség elemzése megfigyelések Esettanulmány példája: Fellegi Borbála – Ligeti György (2003): Hátrányos helyzetűek a közoktatásban; Kutatási beszámoló Kurt Lewin Alapítvány (elérhető: http://www.kla.hu/referenciak/kutatas/ )

More Related