1.3. Pascal program felépítése

1.3. Pascal program felépítése Az első program

Program<felhasználói név>; … Begin … End. Program fej Deklarációs rész Végrehajtó rész

1. Programfej Kötelezően a Program kulcsszóval kezdődik, melyet a program neve, azonosítója követ, végül pontosvessző zárja. Ajánlatos ugyanazt a nevet adni, mint amilyen néven a forrásprogramot a lemezre mentjük, így könnyen tudjuk majd hogy melyik névhez milyen program tartozik. A program neve: - maximum 8 karakterből állhat - nem tartalmazhat ékezetes betűket - használható karakterek: _, - - a program és a név között szóköz van

A pascal program néhány jellemzői: • betűi: az angol ABC betűi • Nem tesz különbséget a kis és nagybetűk között • Számjegyei: 0..9 • Karakterei: []+-*/<>.,:;^ stb. • A Pascalban az utasítások a soroktól függetlenek, a végüket bizonyos alapszavak (begin, end, if, …) vagy ennek hiányában a ; jelzi

2. Deklarációs rész • Rögtön a programfej után következik • Unitok megadása, ez lesz az első a deklarációs részben. A unitok a Turbo rendszerben szereplő vagy felhasználó által írt és a Turbo rendszer által lefordított speciális könyvtárak, melyekben eljárások (procedure), függvények (function), változók (var) és konstansok (const) vannak . A unitok bevezetése uses<név>; -vel történik. • A unitok után következnek a változók deklarálása, azok a változók amelyekkel a program dolgozni fog. A var kulcsszóval vezetjük be őket és csak az itt deklarált típusokra hivatkozhatunk majd a programban: pl. var<változónév1>, <változónév2>: típus1; <változónév3>: típus2;

Program<felhasználói név>; Uses<név>; Var<változónév1>: típus1; Begin … End.

3. Végrehajtó rész • A Begin foglalt szóval kezdődik és az End foglalt szóval végződik. A program végén lévő End után pont áll, ezzel lezárjuk programunkat, nem lép tovább. • A program utasításait e két szó közé írjuk, egymástól pontosvesszővel elválasztva. Ezek az utasítások vezérlik a számítógépet valamilyen művelet végrehajtására. • Az utasítások lehetnek: - értékadó utasítások: egy változónak adunk értéket, amelybe csak típusának megfelelő értéket lehet bepréselni, ellenkező esetben a fordító azt fogja üzenni, hogy type mismatch= típus összeférhetetlenség. Pl. egész változóba egészet, valós változóba lehet valósat és egészet is. Változó:= kifejezés;

Pl. … futtatási eredmény x:=2; x=2 y:=4; y=4 x:=x+1; x=2+1= 3 x:=2*x – 1; x= 2*3 – 1= 6 – 1= 5 x:= 3*y – 2*x; x= 3*4 – 2 *5= 12 – 10= 2 …

- eljáráshívó utasítás: hivatkozás egy már megírt programrészletre, amelynek során az eljárás végrehajtódik pl. write; writeln; readln; A readln eljárás végeredményeképpen a begépelt érték bekerül a megadott változóba. Formája: eljárás azonosító[(aktuális paraméterlista)]

Az első program Elindítjuk a Turbo Pascal keretrendszerét és aktuálissá teszünk egy könyvtárat ahová elmentjük a programunkat. Megnyitunk egy filet és beírjuk azt a nevet amilyen néven elszeretnénk menteni (File\ Open, vagy F3), majd elmentjük (File\ Save, File \Save as…vagy F2). A program megírása után, vagy közben is lefordítjuk a programunkat, hibát keresve, a Compile paranccsal, vagy az ALT+F9 billentyűkombinációval. Programunkat pedig a Run-nal futtatjuk le, vagy a Ctrl+F9 billentyűkombinációval. A program futtatási eredményét megtekinthetjük a Window\ User Screen vagy az ALT+F5 billentyűkombináció parancsával. 1. program: Írassuk ki a képernyőre, hogy: „ Hurrá, fut az első program!”

1. változat: Program Hurra; Begin writeln(‘ Hurrá, fut az első programom!’); End. Észrevétel: - csak egy pillanatra jelenik meg előttünk a futtatási képernyő, ahhoz hogy ezt megszüntessük, illesszünk be az utolsó end elé mindig egy readln; utasítást, ennek hatására a program várni fog egy üres Enter leütésére és csak azután lép tovább az End- re. - látható hogy a deklarációs rész üres. Ebben a programban nem volt szükségünk egy változóra se, nem akarunk eltárolni semmit, csak egyszerűen kiakarunk íratni valamit a képernyőre. Ehhez használnunk kell a writeln utasítást,melyben aposztrófok közé kell írni azt amit megszeretnénk jeleníteni a képernyőn.

2. program: Írjuk ki a tiszta képernyőre a nevünket! Figyelnünk kell minden részletre, ha tiszta képernyőt kér a program, akkor azt jelenti hogy ahányszor futtatom majd a programot mindig tiszta képernyőre legyen kiírva a nevünk. Ha több alkalommal is lefuttatjuk előző programunkat akkor észrevehető hogy a futtatási eredmény többször kerül kiíratásra a képernyőn. Ehhez használni kell a Pascal egy beépített különleges könyvtárát, a karakteres képernyőkezelő könyvtárata CRT, amely tartalmazza azt az utasítást melynek hatására tiszta lesz a képernyő, ez a CLRSCR= Clear Screen. Program nev; Uses Crt; Begin Clrscr; Write(‘ X….. Y……… ’); Readln; End.

1.3. Pascal program felépítése