A szelektív hulladékgy űjtés gazdasági-társadalmi hatásai

1. A szelektívhulladékgyűjtés gazdasági-társadalmi hatásai

3. A szelektív hulladékgyűjtés céljai: • A szelektíven gyűjtött hulladék érték: megfelelő előkészítés után másodnyersanyagként felhasználható különböző termékek gyártásához. • A másodnyersanyagok felhasználásával megkíméljük az elsődleges nyersanyagokat (pl. papírgyártásnál a fát), ami nagyon fontos, hiszen nagyon sok nyersanyagforrásunk már kimerülőben van, így nem szabad pazarlóan bánnunk velük. • A másodnyersanyagok újrahasznosítása jelentős energiatakarékosságot is eredményez, mivel ezek a folyamatok kevesebb technológiai lépést igényelnek. • Csökken a hulladék mennyisége, ezáltal megnő a hulladéklerakók élettartama. • A kevesebb hulladék kevésbé terheli a környezetet, csökken a környezetterhelés.

4. Gazdasági • Ahhoz hogy egy város teljesen felelőséggel gondolkozzon, ki kell alakítania a hulladék megfelelő tárolását. • A hulladékokat nem csak megfelelően kell tárolni, de megfelelő gyűjtőedények beszerzéséről is gondoskodni kell.

5. Gazdasági • A 2008-as gazdasági világválság – ha késleltetve is – elérte a hulladékgazdálkodás célszereplőit is. • Az ágazatban előállított másodnyersanyagok ára – követve az elsődleges nyersanyagokét – az elmúlt hónapokban mély zuhanásba kezdett. • Alapvetően a másodnyersanyagok aktuális piaci ára az, amely megszabja, hogy milyen anyagok begyűjtése és hasznosítása élvez prioritást a hulladékkezeléssel foglalkozó cégek számára.

6. Gazdasági • A hulladékgazdálkodás területén dolgozó magyarországi cégek a hazai, évente keletkező több mint 850 ezer tonna csomagolási hulladék mintegy 54 százalékát szelektíven gyűjtik és hasznosítják. • Emellett összesen 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír-, 40 ezer tonna műanyag-, valamint 22 ezer tonna akkumulátorhulladékot gyűjtenek és készítenek elő a hasznosításra. • A cégek éves forgalma együtt meghaladja a 200 milliárd forintot.

7. Gazdasági • A másodnyersanyagok ára olyan alacsony szintre zuhant, hogy a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás finanszírozása veszélybe került a gazdasági válság kirobbanásakor. • A gazdasági válság hulladék-szektorba való begyűrűzése mögött az áll, hogy az elsődleges nyersanyag árak is csökkentek. • Pozitív hatás azonban a szelektíven begyűjtött hulladék elszállítása, tárolása, további válogatása és értékesítése révén új munkahelyek teremtése, különösen regionális és helyi szinten. • A hulladékgazdálkodás rendszere, a cégek egy része hazánkban - sok más szektorhoz hasonlóan - Budapest központú, ezért feltétlenül szükséges a decentralizálás.

8. Gazdasági Egy új hulladékkezeléssel foglalkozó cég megjelenésének hatásai: • haszonanyagok visszaforgatása a nyersanyag-áramba • energiatermelés • ahatásterületen található ingatlanok értékének növekedése • aberuházás során munkahelyteremtés

9. Gazdasági • A szelektív gyűjtés gazdasági hatásai, illetve az egyes szereplők hatékonysága jól összemérhető a benchmarking módszerével. • A benchmarking azt a fölmérési eljárást jelöli, amely szerint egy adott területen pontokat rögzítenek távolságok becsléséhez. magyar megfelelői: • teljesítményértékelés • teljesítmény-összemérés • versenyelemzés

10. Gazdasági A benchmarking módszerével összemérhetők: • termékek, ill. szolgáltatások • termelő vagy általánosabban üzleti folyamatok • szervezetek • stratégiák

11. Társadalmi • Egy hatásos társadalmi közeg kineveléséhez szükséges állandó témával való foglalkozás és az ehhez szükséges eszközök előteremtése, biztosítása. • Jelentős hatást fejthet ki a kommunális hulladék begyűjtésénél alkalmazott díjpolitika. • A nagyobb arányú otthoni szelektálás kevesebb kommunális hulladékkal jár; ezt ösztönözni lehet alacsonyabb díjtétellel (itt azonban kockázati tényező lehet az illegális hulladék elhelyezés).

12. Társadalmi

13. Társadalmi Mozgató erők: • lakosság környezetvédelmi tudatossága • újrahasznosítható hulladékok átvételi ára • szemétszállításnak a kigyűjtött frakciókkal csökkentett költsége • jogszabályi kötelezettségek • szelektíven gyűjtött kommunális hulladék legalább felét hasznosítani lehet (papír- és műanyaghulladék 80%-a szekunder nyersanyag, konyhai és kerti frakció majd 100%-ban komposztálható)

16. Társadalmi Egy új hulladékkezeléssel foglalkozó cég megjelenésének hatásai • Társadalmi kohézió növekedése • Lakosság elégedettségének növekedése • Lakosság környezettudatos gondolkodásának fejlődése • A települések vonzerejének megtartása, növelése • Esélyegyenlőség biztosítása

17. Társadalmi • A hulladékképződés megelőzése érdekében az újra-használatot elősegítő bázisokat szükséges létesíteni. • A házi komposztálás népszerűsítésére akár ingyenesen is eszközöket és oktatóprogramokat kell biztosítani a lakosság részére. • A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosításának a jelenleginél jelentősebb arányú begyűjtéséhez a legtöbb településen a megfelelő infrastruktúra kiépítése, továbbá a társadalom felé egyértelmű információ továbbítás szükséges.

18. Társadalmi- Gyűjtőszigetek nem megfelelő használata

19. Programok • Az óvodákban többször is szó esik róla, de nem igazán foglalkoznak a témával, ezért nyitottabb és játékosabb figyelem- és érdeklődést felkeltő témanapokat tartani. • Az általános iskolákban nagyon fontos atémanapok rendszeres tartása.

20. Összegzés • Gazdaságilag sok új cég tudna alapozni az újrahasznosításra. • Társadalmi szinten jelentős szemléletváltásra és környezettudatosságra van szükség.

22. Köszönöm a figyelmet!