1 / 38

Rózsáné Czigány Enikő Az utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében

Rózsáné Czigány Enikő Az utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében. Alapfogalmak. Integráció = elfogadás

crispin
Download Presentation

Rózsáné Czigány Enikő Az utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Rózsáné Czigány EnikőAz utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében

  2. Alapfogalmak • Integráció = elfogadás • Integrált nevelés = azon sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadása, egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztése, együttnevelése ép társaikkal, akik nevelését az óvodai alapító okirata is tartalmazza.

  3. Inklúzió = befogadás Inkluzív nevelés = mindenkit befogadó nevelési mód. Kezdetben: a különböző fogyatékkal élők együttnevelésének módját, lehetőségeit jelentette. Ma: a kirekesztés ellentétes irányú folyamataként értelmezzük, mint a társadalmi sokszínűség eredményes kezelése, azaz nemcsak a fogyatékosokra, hanem az eltérő kultúrából jött gyermekekre:pl.: cigány származású, migráns, stb.

  4. Inklúzív nevelési formában az óvodai/iskolai nevelésnek/fejlesztésnek biztosítania kell: • Az esélyegyenlőséget (mely egyenlő hozzáférést eredményező nevelési/fejlesztési/tanítási módot jelent) • Az egyenlő esélyeket (mely a különbségek kompenzációját eredményező befogadó rendszeren keresztül valósul meg) AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEN ALAPULÓ és EGYÉNI SZÜKSÉGLETEKHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLT NEVELÉS RÉVÉN

  5. A Ktv szerint kik szorulnak egyéni fejlesztésre? • SNI,tehetség, nemzetiség (migráns is), stb. • Testi-, értelmi-, érzékszervi-, beszédfogyatékosok, autisták • Új fogalom (2007): • Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége • Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos nehézsége

  6. Az a. csoportot a fogyatékosságok körébe sorolja (ÉP INTELLEKTUS MELLETT!). Diagnózisát a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állítja fel. Az A csoportba tartozó SNI esetében a pedagógusok munkáját utazó gyógypedagógus segíti. A fogyatékosságtípusnak megfelelő szakértői bizottságok ellenőrzik a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervét, egyéb vele kapcsolatos dokumentációkat!

  7. Az eredményes integráció feltételei • A sérült gyermekek elfogadása (hideg, meleg). • Ismeretek a fogyatékosságok köréből (spontán, tudatos). • A sajátos nevelési igényű gyermekek fogyatékosságtípusának megfelelő óvodai/iskolai irányelveinek ismerete. • A szakértői vélemények szakkifejezéseinek ismerete, megfelelő értelmezése.

  8. A gyermek szakvéleményének, és az abban foglalt javaslatok ismeretében a nevelés-fejlesztés-tanítás együttes tervezése a utazó gyógypedagógus/óvónő/tanító/tanár által. • Az óvodapedagógus/tanító/tanár és a gyógypedagógus (fejlesztőpedagógus nem gyógypedagógus!)speciális feladatkörökkel együttműködve dolgoznak, közös felelősséget vállalva. • Módszertani ismeretek az egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztéshez.

  9. A differenciálás típusainak ismerete, adekvát alkalmazása. • Az óvónő által tervezetten a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő differenciált feladatkidolgozás, foglalkoztatás. (Heti tervben is meg kell jeleníteni!) • A tanító/tanár által tervezetten, a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő differenciált feladatkidolgozás. (tantervben is meg kell jeleníteni az adott témakörben az esetleg eltérő tananyagot!)

  10. A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodó speciális eszközök, tárgyi, környezeti feltételek biztosítása. • Együttműködés a szülőkkel, más szakemberekkel.

  11. A szakértői vélemények, saját pedagógiai vizsgálatok, megfigyelések alapján a lehetséges fejlesztendő területek

  12. Érzékelés, észlelés taktilis-kinesztéziás olfaktoros vizuális auditív idői téri relációs: nagyság, hőmérséklet, tömeg, stb. forma, alak szín

  13. Mozgás nagymozgás Finommozgás manualitás grafomotorium

  14. Figyelem - taktilis-kinesztéziás észle- olfaktoros léshez - vizuális kötött auditív mozgás

  15. terjedelem figyelem tartósság tulajdon- megoszthatóság ságaihoz átvitel kötött szándékosság

  16. Emlékezet eseményhez kötött észlelésre, látottakhoz kötött figyelemre hallottakhoz kötött alapozott szaghoz-ízhez kötött tapintáshoz-testtel megélthez kötött mozgáshoz-cselekvés- hez kötött

  17. - egyszerű, elvont dolgokhoz kötött emlékezet

  18. Gondolkodás tulajdonságok óvodás:szemléletes egyeztetés-összeha- cselekvő sonlítás kisiskolás:konkrét -soralkotás fogalmak, művele- -viszonyfelismerés tek, de megjelenik -következtetés az absztrakt gondol- -lényegmegértés kodás -csoportosítás -analizis, szintézis ok-okozati öf. megl

  19. -fogalomalkotó gond.(megértés): egy adott ka- tegóriába tartozó dolgok közös jellemzői- nek megragadása (SÉMÁBA RENDEZÉS) problémamegoldó gond.: egy kiinduló álla- potból egy célállapotig vezető út megtalá- lása (két fő típusa: konvergens, divergens) Eredményes tanulás, feladatmegoldás szem- pontjából csoportosított

  20. Beszéd és nyelvi fejlettség -szókincs -kidolgozatlan - kidolgozott nyelvi kódok -belső beszéd

  21. Szociális képességek -alkalmazkodás: felnőtthöz, társakhoz -együttműködés másokkal -szabálytartás -igazmondás (nem összetévesztendő a fantá- ziahazugsággal) -ígéret betartása -beszédviselkedés -segítőkészség -késleltetés, türelem

  22. -önismeret -empátia -udvariasság stb.

  23. Lehetséges forma az óvodai fejlesztési terv készítéséhez

  24. Foglakozás típusához írjuk a kezdeményezés Jellegét: pl.: vizuális nev.; ének-zene-ritmus, stb. Teljes a csoport, egyéni vagy kiscsoportos a fogl. Tevékenység leírása: pl: tárgyak csoportosítása azonos tul. alapján: szín, forma, méret, stb. Részképességekhez Kellőképpen átgondolva, hogy az adott tevékenység, milyen részterületekre hat (tudatosan tervezve kinek, miért, mit és hogyan végeztetünk)

  25. Jegyzőkönyv Foglalkozás alatt a gyermek: Viselkedését Reakcióit az adott feladatvégzés közben Verbális és érzelmi megnyilvánulásait Fejlődését, esetleg visszahanyatlását, s azok okait rögzítjük.

  26. Lehetséges forma az iskolai tanórába ágyazott fejlesztési terv készítéséhez

  27. Tantervi téma, tananyagnál feltüntetendő dátum időintervallumot is jelölhet. SNI tanulók esetében a tantervi téma mindig ugyanaz mind a többieké, de a tananyagban tart máshol a gyermek. • Óraszervezés módja • - egyéni, páros, csoportos • - frontális • - differenciált (diff. típusát is fel kell tüntetni! Így nyomon tudjuk követni, mely szervezési forma hatékonyabb)

  28. Tanulást segítő módszer • Tananyag lényeges részének kis részekre bontása • Minimumprogramok készítése • Számonkérés módja:- írásban, - szóban problémától függően • Ajánlott a tanórai számonkérés előtt 5 percet adni az átnézésre! TARTÓS EMLÉKEZETBE VÉSÉST SEGÍTI

  29. A tervezés általános problémája Mit? (tartalom,program) Kinek? Miért? Hogyan? pszich-i, ped-i célok ped-i módszerek Problémák technikák Eredmények értékelés

  30. Differenciálás az a folyamat, amelynek eredményeképpen a nevelést/fejlesztést az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk Típusai Tartalom szerinti (óvoda): ugyanazon tevékenységterületen kezdeményezek pl.:rajz, mintázás, kézimunka, de a képességek eltérő fejlettségéből vagy eltérő motivációból fakadóan míg a többi gyermek figuratív alakzatot fest, addig a gyengébb manualitású gyermek lábbal fest.

  31. Iskola: Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de a tananyag feldolgozásban máshol tartanak. Pl.: matematika:a tantervi témakör a többjegyű számok összeadása. De a tananyag a többieknél a százas átlépéssel, míg a diszkalkuliásnál a hetes számkörben. Érdeklődés szerinti (óvoda, iskola): a kevéssé motivált gyermeket is bevonhatjuk az őket érdeklő témákba.

  32. Tempó szerinti (óvoda): először a pedagógiai bemutatást követően mindenki ugyanazt a tevékenységet végzi, majd aki elkészült kiegészítő feladatot kap. Pl. Az udvar tavaszi rendezése, virágok ültetése. (míg pl.:mozgássérült a virágokat szín, stb. szerint csoportosítja) Iskola: nyelvtanikiegészítő feladat elvégzését követően nyelvtani rejtvény. (tehetséggondozást is szolgálhatja!) Szint szerinti: Ugyanazt a tevékenységet végzik, de amíg egyesek emlékezetből idézik fel a mesét, addig a rövidtávú emlékezet zavarával küzdő gyermek képek segítségével.

  33. Iskola:Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de amíg az egyik csoport az elsajátított tananyagot megadott szavak alapján egészíti ki, a másikkal emlékezetből idéztetjük föl. Hozzáférhetőség szerinti (Óvoda) Az egyes gyermekek számára másként közvetítjük az új ismeretet. Pl.: van aki a síkra levetített feladatlap formában végez nagyság szerinti csoportosítási feladatot, van, aki tárgyakkal, cselekedtető, rávezető módszerrel.

  34. Iskola:Van, aki a feladatlapon végez szorzásos feladatot, van, aki cselekedtető-rávezető módszerrel. Reakció szerint (Iskola): Írásos válasz helyett szóbeli választ ad pl.: diszlexiás, diszgráfiás tanuló. Szerkezet szerint (Iskola): Bizonyos tanulók „egységekben” kapják az ismereteket, mások lépésről-lépésre haladva.

  35. Tanítás” stílusa szerinti (Óvoda, Iskola): a módszert az elérni kívánt „tanulási eredmény” szerint kell megválasztani (magyarázat, külön bemutatás, stb.) Pl.:A csapadék keletkezése Kétszemélyes tanulásban (Óvodában): megtapasztalják egymás értékeit, kialakul a másik segítése attitűd. Pl.: naposi feladatok ellátása. Iskolában:közös feladatmegoldás

  36. Iskolában:közös feladatmegoldás Veszélye: csak az egyik oldja meg a feladatot. Ezért a differenciálás versenyhelyzetben nem alkalmazható! Csoportos tanulás (Óvoda, Iskola): Csoport kap egy feladatot, de benne minden személy más részfeladatot. A végső megoldás csak úgy lehetséges, ha az egyes gyerekek/diákok megoldották a sajátjukat, majd azokat összeadják. (pl.: makett tavaszi kertkészítés: papírból mindenki más virágot készít)

  37. Cél, hogy mindenki ismerje fel, hogy saját célját csak akkor éri el, ha a többiek is elérik az övéiket. Így mindenki kompetenssé válik, kialakulnak az együttműködéshez szükséges képességek. Ez a differenciálási forma lehetőséget nyújt a részfeladatok differenciálásában is. Pl.: Míg az egyik rajzol, addig a másik kivág, a harmadik kifest, a negyedik felragasztja a kész virágokat, stb.

  38. Szociális kompetenciákat megalapozó szociális képességek fejlesztése • Szabályalkotás • A figyelem fejlesztése, mint az óvodai/iskolai alkalmazkodást, tanulást segítő módszer. • Pszichomotoros fejlesztés

More Related