MADÁCH IMRE (1823 – 1864)

1. MADÁCH IMRE (1823 – 1864)

2. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA(1859. február 17. – 1861. március 26.) Műfaja Zichy borítója a II. kiadáshoz • Összetett műfaj: összefonódik benne a drámai és gondolatlíra jelleg; • Drámai költemény; • Létértelmező mű; • Emberiség költemény, akárcsak: Dante: Isteni színjáték; Milton: Elveszett Paradicsom; Goethe: Faust; Byron: Kain; Hugo: Századok legendája; • Rokon műfajok: középkori misztériumok és moralitások; • Források: Biblia és Faust;

3. MADÁCH MŰVE AZ EMBER LÉTÉNEK ÉRTELMÉRE, A CÉLJÁRA A TÖRTÉNELEM ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN KÉRDEZ RÁ. • A teológiai keret a történelem látomását fogja keretbe, amely álomképsorozatban, Ádám álomutazásában valósul meg; • A bibliai keretszínek megalapozzák azokat a fogalmakat, amelyekre a mű eszmei, gondolati összefüggései épülnek; • A történeti színek kultúrtörténeti szimbólumok köré szerveződnek; a történelem luciferi képét mutatja, amelyhez Ádámértelemkeresése kapcsolódik; • A történelem képe az érvelésben bontakozik ki;

4. A MŰ SZERKEZETE

5. A HÁROM FŐSZEREPLŐ ALAKVÁLTOZÁSA A TRAGÉDIA SZÍNEIBEN

6. ESZMÉK SZEREPE ÉS VÁLTOZÁSA A TRAGÉDIÁBAN A bibliai keretszínekben a teremtés értelmezé-sesorán elkülönül az angyalok kara és a 3 főangyal, Gábor (az Eszme), Mihály (az Erő), Rafael (a Jóság), valamint Lucifer, a Tagadás ősi szelleme; A 3 motívumpár: anyag (létező) – űr (tér, változat-lan), öröklét – idő (változó), boldogság – bölcsesség (tudás) a romantikus teljesség dualista kifejeződése; Ezek keretei közt érvényesülnek olyan hangsúlyos, romantikus kérdéskörök, mint végzet, szabad akarat, szellem és természet, egyén és történelem;

7. I. „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” „ hiányzik az összhangzó értelem” • A szín I. felében: harmónia, isteni dicshimnusz; • II. felében: teremtésbírálat; • A vita tárgya: tökéletes-e a teremtés vagy sem; • Az Úr kitagadja Lucifert, de ő bizonyítani akar: „ Együtt teremténk: osztályrészemet követelem” • Két fát kap a Paradicsomban: „Fukar kezekkel mérsz, de hát Nagyúr vagy!” • Bukásáról: „…az végzetem,/ Hogy harcaimban bukjam szüntelen,/ De új erővel felkeljek megint”

8. II. „A tett halála az okoskodás.” „ Ádám, Ádám, elhagytál engemet,/Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban.” • Az éden harmóniájában Ádám és Éva számára csak kétfa tiltott; • Az ősidillt megzavaró Lucifer rábeszélésére esznek a tudás fáján termett gyümölcsből; • A halhatatlanság fájától lángpallosú Kerub űzi el őket; • Az Úr kizárja az emberpárt a Paradicsomból;

9. III. „Ne hitegess, Lucifer, ne tovább,/ Hagyj tudnom mindent, úgy, mint megfogadtad.”„Keserves lesz még egykor e tudásod,” • A Paradicsomon kívül Ádám számára megkezdődik a megismerés; • Lucifertől tudást kér, hogy a jövőbe lásson; • Lucifer megismerteti őket a természet erőivel, majd álmot bocsát az emberre, hogy kiábrándítsa a jövőből;

10. IV. „Milliók egy miatt” • Ókori Egyiptom, Istenimitáció, melyet az épülő piramis szimbolizál; • A fáraó nem boldog, a dicsőség nem elég neki; • Uralmából való kiábrándulását a rabszolga-epizód felgyorsítja; • Ádám a szabad egyének egyenlőségen alapuló társadalmát keresi: „Enyésszen az egyén, ha él a köz!”

11. V. „E gyáva népet meg nem átkozom,/ Az nem hibás, annak természete,/Hogy a nyomor szolgává bélyegezze,/S a szolgaság, vérengző eszközévé/ Süllyessze néhány pártütőnek.” • Athénban Miltiádészként, a demokrácia bajnokaként lép föl; • A demagógok által megfizethető, manipulálható, félrevezetett, felheccelt nép halálra ítéli jótevőjét; • A szabad emberek közössége nem valósul meg, a szabadság és egyenlőségszép eszmék, de úgy tűnik, kizárják egymást; • A nép háládatlan, méltatlan, a közösségi eszme megcáfoló-dik;

12. VI. „Miért is vonz az a kéj Tantalusként… ,” „Csak undort ébreszt szűdben a gyönyör…”

13. VI.VI. „Fel hát, csatázni, fel hát lelkesülni/Az új tanért. Alkotni új világot,/Melynek virága a lovag-erény lesz,/Költészete az oltár oldalán / A felmagasztalt női ideál” Rómában Ádám Sergiolus-kénthedonizmusba menekül, de Évával (Júlia) együtt megcsömörlik ettől az élettől; • A színen megjelenő Péter apostol a kereszténység eszméjét hirdeti: szeretet, testvériség, szabad egyéniség; • Ádám újra kész küzdeni;

14. VII. „A zárdafal közt nem tenyész remény…” • Konstantinápolyban Ádám Tankréd keresztes lovag-ként aszkéta remete; • Csalódnia kell a lovagi szerelemben, ugyanis Éva- Izóra apja fogadalma miatt kolostorba kényszerül; • Az eszményi tiszta szerelem ellehetetlenül;

15. VII. „Hiú törekvés. Mert egyént sosem/ Hozandsz érvényre a kor ellenében:/ A kor folyam, mely visz vagy elmerít,/ Úszója, nem vezére az egyén.” • A keresztény eszme is fanatizmusba torkollik; • Ezreket ölnek meg a homousion-homoiusion egyetlen betűjéért; • Homousion= egylényegű, Krisztus azonos Istennel; • Homoiusion= hasonló lényegű, vagyis nem Isten, hanem csak hozzá hasonló ember; akik ezt vallják, azokat üldözik, kivégzik;

16. VIII. „Állítsd fel, Kepler, horoszkópomat!”„Óh, tárd ki,tárd ki, végtelen nagy ég,/Rejtélyes és szent könyvedet előttem;” • Prágában a késői középkor felbomló feudalizmusával eszme nélküli, közömbös világ, akárcsak a római; • Ádám Keplerként cselekvő hősből szemlélő lesz; • A világegyetem titkait fürkésző, felfedező tudós, de tudását titkolnia kell ; • Hűtlen, nagyravágyó felesége, Borbála költekezései miatt megalkuvásra kényszerül; • Forradalmat jósolva elalszik;

17. IX. „Egyenlőség, testvériség, szabadság!_” • Párizsban Ádám Dantonként ítélkezik a bevádolt arisztokraták fölött, s nézi végig kivégzésüket; • Döbbenten tapasztalja a halálba menők erkölcsi tartását, szerelmet vall egy arisztokrata hölgynek (Éva); • Maga is áldozata lesz forradalmár társai intrikáinak; kiábrándul a pórnőként megjelenő Évából; • Ádám nem a forradalom eszméiben, hanem módszerében csalódik: a fanatizmus vakká tesz az igazi emberi értékek iránt;

18. X. „Im, itt vagyok bűnömmel s könnyeimmel.” „Engem vezess te, kétes szellemőr, Az új világba, mely fejlődni fog, Ha egy nagy ember eszméit megérti.” • Prágában ébredve Ádám- Kepler famulusának (Lucifer) fejtegeti az új világ, új ember perspektíváit; • Éva-Borbála megbánja hűtlenségét; • Ádám bízik az emberiség szellemi nagykorúságá-ban, amikor az ésszerűség elvei szerint fogja berendezni társadalmi létét;

19. XI. „Kutyáknak harca ez egy konc felett!” „Mit állsz, tátongó mélység, lábaimnál?” • London. Madách jelene. Ádám munkaruhás szemlélője a szabadversenyeskapitalizmus-nak, amelyet eszményi társadalom-nak gondol; • A szabadversenyamegélheté-sért folyó kíméletlen küzdelem lett: minden (művészet, tudomány, szerelem) áruvá silányul; • Haláltánc-szimbólum: óriási sírgödörbe ugró tömegek; • Éva, a szerelem, a költészet értékeit továbbvivő örök nőként ellenáll;

20. XII. „Ah, emberek,ha van előttetek szent, hagyjátok ez anyának gyermekét!”

21. XII. „Ne szánjatok. –Miénk ez őrülés; Mi józanságtokat nem irigyeljük.” • Falanszter, az értelemmel megtervezett jövőbeli társadalom (Charles Fourier-utópista fil.); • Ádámszemlélőként tapasztalja, hogy az ész és kollektív gazdasági érdek irányította társadalomban megsemmisül minden egyedi érték: művészet, szerelem, család; • Újból kiábrándul, a szellem tiszta világába vágyik;

22. XIII. „Szerelem és küzdés nélkül mit ér A lét? Hideg borzongat, Lucifer!” „A cél halál, az élet küzdelem S az ember célja a küzdés maga!” • Az űr. Az időbeli utazást térbeli váltja fel; • ÁdámLucifer érveinek engedve úgy véli: ami az emberben értékes, az tisztán szellemi, anyagi léte a földhöz láncolja, nem engedi kibontakozni; • De az anyagi léttől való eltávozás tartalmatlanná teszi létét, s a halálfélelem visszatéríti a Földre; • Újra vállalja a küzdést, abban bízik, hogy a tudomány meg-menti a földet;

23. XIV. „Mindig az állat az első bennetek!” • Eszkimó-világ. A tudomány elbukott a természet erőivel szemben; • A Nap kihűlt, az Egyenlítő vidékét is jég borítja; • A színben nincs eszme, csak primér szükségletek(evés); • A primitív létből és gyomorfilozófiából kiábrándult Ádámfeladja a harcot; • E keserű tanulsággal fejeződnek be az álomképek;

24. XV. „Miért is kezdtem emberrel nagyot?” „Karod erős – szíved emelkedett: Végtelen a tér, mely munkára hív!”„Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál!” • A Paradicsomon kívül. Ádám az akarat szabadságát akarja bizonyítani az ember történelmének megszüntetésével: öngyilkos-ságra készül; • Lucifer már-már győzelmet ülhet; • A természet legyőzi Ádámot: Éva bejelenti anyaságát; • Ádám gyötrő kérdéseivel az Úrhoz fordul; • Az Úrbizonytalanságban hagyja, de kijelöli szerepeiket, s a világ rendje iránti bizalomra szólítja fel Ádámot;

25. IRODALOMJEGYZÉK • Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Teljes, gondozott kiadás. A kötetet szerkesztette, a mű szövegét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította Kerényi Ferenc, Matúra Klasszikusok, IKON Kiadó, 1992; • Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva, 2005, 137-140 o; • Orbán Gyöngyi: Magyar irodalom. Alternatív tankönyv X. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000, 249-255 o; • Madách Imre. InÉrettségi témakörök, tételek. Irodalom. Corvina Kiadó, 1994, 131-137 o;

26. KÖSZÖNÖMAFI GYELMET! http://pocsveiler_ilona.0fees.net/ • (Buday György illusztrációja a Tragédia első színéhez;)