B kki nemzeti park s a balaton felvid ki nemzeti park
Download
1 / 22

Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park - PowerPoint PPT Presentation


  • 411 Views
  • Uploaded on

Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park. Készítette: Baranyi Andrea 12.B. Bükki Nemzeti Park (BNP). Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja Alapítás ideje: 1977 Elhelyezkedése: Északi-Középhegység: Bükk Területe: 402.63 km2 Igazgatósága Egerben található

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park' - creola


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
B kki nemzeti park s a balaton felvid ki nemzeti park

Bükki Nemzeti Park és aBalaton-felvidéki Nemzeti park

Készítette: Baranyi Andrea 12.B


B kki nemzeti park bnp
Bükki Nemzeti Park (BNP)

  • Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja

  • Alapítás ideje: 1977

  • Elhelyezkedése: Északi-Középhegység: Bükk

  • Területe: 402.63 km2

  • Igazgatósága Egerben található

  • Címernövénye: szártalan bábakalács (Carlina acaulis)


F ldrajza
Földrajza:

  • Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel

  • 800 m magas Bükk-fennsík, melyet a Garadna patak két részre bontja: Nagy-fennsík

    Kis-fennsík

    - meredek sziklaszirtek: Bél-kő, Pes-kő, Vörös-kő, Tar-kő és a többi „kő” veszi körül

  • Fennsíkok felszíne enyhén hullámos, arculatát a karsztosodás határozza meg

  • Karsztformák:

    - alacsony bércek és a közöttük lévő dolinák

    - töbrök

    - víznyelők

    - zsombolyok

    - barlangok


  • 850 barlang, közöttük 45 fokozottan védett

  • Ország legmélyebb barlangja, a 254 m mély, 6700 m hosszú István-lápai-barlang

  • Jelentősebb barlangjai:

    - Lillafüredi Anna – barlang

    - Szent-István cseppkőbarlangok

    - Miskolctapolcai tavasbarlang

    - Szeleta – barlang

    - Balla – barlang

  • Forrásai, patakjai bővizűek

  • A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasból aláhulló Fátyol-vízesése


N v nyvil ga
Növényvilága:

  • Park 95%-át erdő borítja

  • Legelterjedtebbek: cserestölgyesek, gyertyános-tölgyesek, majd kb.600 m-rel feljebb a hegyvidéki bükkösök

  • Legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek ( nem végeznek erdőművelési tevékenységet, kerítéssel körbevett)

  • Fenyvesek (telepített)


  • Ritka növényfajok: - tűzlilom

    - karcsú sisakvirág

    - moldvai sisakvirág

    - sárga ibolya

    - északi sárkányfű

    - szártalan bábakalács

    - papucskosbor (orchideafélék)

    ( boldogasszony papucsa)


  • Fokozott védelem élveznek a meredek, északi, sziklás dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj)

  • Nyugati sziklaodalokon él a hársas-berkenyés reliktum erdő

  • Alacsonyabb oldalakon a reliktum dolomittölgyes

  • Dolomiton kialakult sziklagyepek:

    - tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek


  • Tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek gyepalkotói: dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj)

    - tarka nyúlfarkfű

    - tarka nádtippan

    - lappangó sás

    - légybangó (orchideaféle)

    - illatos bibircsvirág

    - poloskavész

    - északi sárkányfű

    - cserszömörce (őszszel-vérvörös)


Llatvil ga
Állatvilága: dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj)

  • Kiemelkedően értékes faj: - szerecsenboglárka

    - havasi tűzlepke

    - havasi cincér

    - alpesi gőte

    - pannongyíkok

    - gyepi béka

    - sárgahasú unka

    - fehérhátú fakopáncs

    - hegyi billegető

    - holló

    - uhu


  • Ragadozók: dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj)

    - parlagi sas

    - kerecsensólyom

    - békászó sas

    - kígyászölyv

  • Denevérfajok

  • Énekesmadarak:

    - kövirigó

    - vízirigó

    - őrgébics

  • Emlősök:

    - hiúz

    - vadmacska

    - gímszarvas

    - muflon

    - vaddisznó

    - lipicai ménes


Balaton felvid ki nemzeti park
Balaton – felvidéki Nemzeti Park dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj)

  • Alapítás ideje: 1997

  • Elhelyezkedése: Balaton-felvidék, Dél-Bakony, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység, Kis-Balaton

  • Területe: 569,97 km2

  • Igazgatósága Csopakon van

  • Címernövénye: lisztkankalin (primula farinosa)


F ldrajza1
Földrajza: dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj)

  • Mozaikos felépítésű

  • Veszprém és Zala megye területén alakult (a Balaton északi vonalától a Rába síkjáig, a Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a Kis-Balatonig)

  • Nagyobb részén erdővel borított területeket, kisebb részén dolomit sziklagyepeket és lejtősztyeppeket találhatunk


Ter leti egys gei 1 tihany
Területi egységei: dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj) 1. Tihany

  • Tihanyi-félsziget

  • Hazánk első tájvédelmi körzete (1952)

  • Egykor működő vulkánok és hévforrások nyomai találhatóak

    pl. – bazalttufából a szél erejével formált különös alakú sziklák

    - gejzírkúpok

  • Legismertebb forráskúp: Aranyház (rajta élő sárga zuzmókról kapta a nevét)

  • 2 magas fekvésű katlan: Belső-tó

    Külső-tó

  • Beltavak vize kizárólag a helyben lehulló csapadékokból származik


  • Enyhe klíma jellemzi ritka növény- és állatvilág alakult ki

  • Növényvilága: - vetővirág

    - őszi csillagvirág

    - borzas szulák

    - hártyás galambbegy

  • Állatvilága: - füles kuvik

    - medvelepke

    - lápai araszoló lepke

  • Balatoni kecskekörmök = megkövesedett tengeri kagylók maradványai (hullámverés koptatott gömbölyűre)

  • (2003.júl.1-jén Európa Diplomát kapott a félsziget nyugati oldalán fekvő mintegy 650 hektáros terültet)


2 p csei medence
2.Pécsei-medence: alakult ki

  • Hagyományos gazdálkodási módok, borpincék jellemzik

  • Növényvilága: - nagyezerjófű

    - tavaszi hérics

    - mocsári nőszőfű

    - mocsári kosbor

  • Állatvilága: - gyurgyalag

    - közép fakopáncs


3 k li medence
3.Káli-medence alakult ki

  • 1984 óta védett

  • Felszíni képződményei a bazaltkúpok és a bazaltzsákok

  • ,,kőtengerek”, amelyek kőhátakkal borított lapályok

  • Növényvilága: - kimagasló növénytani értéket viselnek a láprétek

    - lisztes kankalin

  • Nagyobb állóvizek - vízimadarak


4 badacsony s a tapolcai medence
4.Badacsony és a Tapolcai-medence alakult ki

  • Badacsony – vulkáni tevékenység nyomán alakult ki

  • Tanúhegyek

  • Hatalmas kőfolyások, kőtengerek

  • Növényvilága: - sziklai ternye

    - erdei ciklámen

    - májvirág

    - cselling-páfrány(egyedül Szent-György hegységben)

    - pikkelpáfrány

    - Lumnitzer-szegfű

    - fekete kökörcsin

    - leánykökörcsin

    - buglyos kőtöröfű

  • Állatvilága: - holló

    - kövirigó

    - vörös vércse


5 keszthelyi hegys g a t tika s a kov csi hegy csoportja
5.Keszthelyi-hegység,a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja

  • Felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyei teszik változatossá

  • A hegy gyomrában barlangok találhatók

  • Növényvilága: - virágos kőris

    - tarka nádtippan

    - sziklai páfrány

    - orchideák

  • Állatvilága: - láncos futrinka

    - fekete harkály

    - kis fakopáncs

    - zöld küllő

    - lappantyú

    - léprigó

    - nyest

    - nyuszt


  • Tátika- csoportjahegyen élő ősbükkös 1953 óta védett, ma erdőrezervátum

  • Állatvilága: - havasi cincér

    - kék galamb

    - holló

    - nagyfülü denevér

  • Növényvilága: - sziklai ternye

    - turbánliliom

    - tarka nőszirom

  • Kovácsi-hegycsoport területén található Herman-tó, mára égeres láperdővé alakult és a nemzeti park fokozottan védett területe


6 kis balaton
6.Kis-Balaton csoportja

  • 3 tényező együttes terület eltőzegedése

    Zala folyó hordalékai

    ember természet átalakító munkája

  • Beavatkozás miatt veszélybe került az ország legcsodálatosabb madárparadicsoma

  • 1979-ben felkerült a ,,Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére

  • 1984 – rekonstrukciós munkák

  • Állatvilága: - nagykócsag

    - patkányfejű pocok

    - lápi póc

    - réti csík



ad