b kki nemzeti park s a balaton felvid ki nemzeti park
Download
Skip this Video
Download Presentation
Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 22

Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park - PowerPoint PPT Presentation


  • 419 Views
  • Uploaded on

Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park. Készítette: Baranyi Andrea 12.B. Bükki Nemzeti Park (BNP). Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja Alapítás ideje: 1977 Elhelyezkedése: Északi-Középhegység: Bükk Területe: 402.63 km2 Igazgatósága Egerben található

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park' - creola


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
b kki nemzeti park bnp
Bükki Nemzeti Park (BNP)
  • Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja
  • Alapítás ideje: 1977
  • Elhelyezkedése: Északi-Középhegység: Bükk
  • Területe: 402.63 km2
  • Igazgatósága Egerben található
  • Címernövénye: szártalan bábakalács (Carlina acaulis)
f ldrajza
Földrajza:
  • Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel
  • 800 m magas Bükk-fennsík, melyet a Garadna patak két részre bontja: Nagy-fennsík

Kis-fennsík

- meredek sziklaszirtek: Bél-kő, Pes-kő, Vörös-kő, Tar-kő és a többi „kő” veszi körül

  • Fennsíkok felszíne enyhén hullámos, arculatát a karsztosodás határozza meg
  • Karsztformák:

- alacsony bércek és a közöttük lévő dolinák

- töbrök

- víznyelők

- zsombolyok

- barlangok

slide4
850 barlang, közöttük 45 fokozottan védett
  • Ország legmélyebb barlangja, a 254 m mély, 6700 m hosszú István-lápai-barlang
  • Jelentősebb barlangjai:

- Lillafüredi Anna – barlang

- Szent-István cseppkőbarlangok

- Miskolctapolcai tavasbarlang

- Szeleta – barlang

- Balla – barlang

  • Forrásai, patakjai bővizűek
  • A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasból aláhulló Fátyol-vízesése
n v nyvil ga
Növényvilága:
  • Park 95%-át erdő borítja
  • Legelterjedtebbek: cserestölgyesek, gyertyános-tölgyesek, majd kb.600 m-rel feljebb a hegyvidéki bükkösök
  • Legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek ( nem végeznek erdőművelési tevékenységet, kerítéssel körbevett)
  • Fenyvesek (telepített)
slide7
Ritka növényfajok: - tűzlilom

- karcsú sisakvirág

- moldvai sisakvirág

- sárga ibolya

- északi sárkányfű

- szártalan bábakalács

- papucskosbor (orchideafélék)

( boldogasszony papucsa)

slide8
Fokozott védelem élveznek a meredek, északi, sziklás dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj)
  • Nyugati sziklaodalokon él a hársas-berkenyés reliktum erdő
  • Alacsonyabb oldalakon a reliktum dolomittölgyes
  • Dolomiton kialakult sziklagyepek:

- tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek

slide9
Tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek gyepalkotói:

- tarka nyúlfarkfű

- tarka nádtippan

- lappangó sás

- légybangó (orchideaféle)

- illatos bibircsvirág

- poloskavész

- északi sárkányfű

- cserszömörce (őszszel-vérvörös)

llatvil ga
Állatvilága:
  • Kiemelkedően értékes faj: - szerecsenboglárka

- havasi tűzlepke

- havasi cincér

- alpesi gőte

- pannongyíkok

- gyepi béka

- sárgahasú unka

- fehérhátú fakopáncs

- hegyi billegető

- holló

- uhu

slide11
Ragadozók:

- parlagi sas

- kerecsensólyom

- békászó sas

- kígyászölyv

  • Denevérfajok
  • Énekesmadarak:

- kövirigó

- vízirigó

- őrgébics

  • Emlősök:

- hiúz

- vadmacska

- gímszarvas

- muflon

- vaddisznó

- lipicai ménes

balaton felvid ki nemzeti park
Balaton – felvidéki Nemzeti Park
  • Alapítás ideje: 1997
  • Elhelyezkedése: Balaton-felvidék, Dél-Bakony, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység, Kis-Balaton
  • Területe: 569,97 km2
  • Igazgatósága Csopakon van
  • Címernövénye: lisztkankalin (primula farinosa)
f ldrajza1
Földrajza:
  • Mozaikos felépítésű
  • Veszprém és Zala megye területén alakult (a Balaton északi vonalától a Rába síkjáig, a Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a Kis-Balatonig)
  • Nagyobb részén erdővel borított területeket, kisebb részén dolomit sziklagyepeket és lejtősztyeppeket találhatunk
ter leti egys gei 1 tihany
Területi egységei:1. Tihany
  • Tihanyi-félsziget
  • Hazánk első tájvédelmi körzete (1952)
  • Egykor működő vulkánok és hévforrások nyomai találhatóak

pl. – bazalttufából a szél erejével formált különös alakú sziklák

- gejzírkúpok

  • Legismertebb forráskúp: Aranyház (rajta élő sárga zuzmókról kapta a nevét)
  • 2 magas fekvésű katlan: Belső-tó

Külső-tó

  • Beltavak vize kizárólag a helyben lehulló csapadékokból származik
slide15
Enyhe klíma jellemzi ritka növény- és állatvilág alakult ki
  • Növényvilága: - vetővirág

- őszi csillagvirág

- borzas szulák

- hártyás galambbegy

  • Állatvilága: - füles kuvik

- medvelepke

- lápai araszoló lepke

  • Balatoni kecskekörmök = megkövesedett tengeri kagylók maradványai (hullámverés koptatott gömbölyűre)
  • (2003.júl.1-jén Európa Diplomát kapott a félsziget nyugati oldalán fekvő mintegy 650 hektáros terültet)
2 p csei medence
2.Pécsei-medence:
  • Hagyományos gazdálkodási módok, borpincék jellemzik
  • Növényvilága: - nagyezerjófű

- tavaszi hérics

- mocsári nőszőfű

- mocsári kosbor

  • Állatvilága: - gyurgyalag

- közép fakopáncs

3 k li medence
3.Káli-medence
  • 1984 óta védett
  • Felszíni képződményei a bazaltkúpok és a bazaltzsákok
  • ,,kőtengerek”, amelyek kőhátakkal borított lapályok
  • Növényvilága: - kimagasló növénytani értéket viselnek a láprétek

- lisztes kankalin

  • Nagyobb állóvizek - vízimadarak
4 badacsony s a tapolcai medence
4.Badacsony és a Tapolcai-medence
  • Badacsony – vulkáni tevékenység nyomán alakult ki
  • Tanúhegyek
  • Hatalmas kőfolyások, kőtengerek
  • Növényvilága: - sziklai ternye

- erdei ciklámen

- májvirág

- cselling-páfrány(egyedül Szent-György hegységben)

- pikkelpáfrány

- Lumnitzer-szegfű

- fekete kökörcsin

- leánykökörcsin

- buglyos kőtöröfű

  • Állatvilága: - holló

- kövirigó

- vörös vércse

5 keszthelyi hegys g a t tika s a kov csi hegy csoportja
5.Keszthelyi-hegység,a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja
  • Felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyei teszik változatossá
  • A hegy gyomrában barlangok találhatók
  • Növényvilága: - virágos kőris

- tarka nádtippan

- sziklai páfrány

- orchideák

  • Állatvilága: - láncos futrinka

- fekete harkály

- kis fakopáncs

- zöld küllő

- lappantyú

- léprigó

- nyest

- nyuszt

slide20
Tátika-hegyen élő ősbükkös 1953 óta védett, ma erdőrezervátum
  • Állatvilága: - havasi cincér

- kék galamb

- holló

- nagyfülü denevér

  • Növényvilága: - sziklai ternye

- turbánliliom

- tarka nőszirom

  • Kovácsi-hegycsoport területén található Herman-tó, mára égeres láperdővé alakult és a nemzeti park fokozottan védett területe
6 kis balaton
6.Kis-Balaton
  • 3 tényező együttes terület eltőzegedése

Zala folyó hordalékai

ember természet átalakító munkája

  • Beavatkozás miatt veszélybe került az ország legcsodálatosabb madárparadicsoma
  • 1979-ben felkerült a ,,Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére
  • 1984 – rekonstrukciós munkák
  • Állatvilága: - nagykócsag

- patkányfejű pocok

- lápi póc

- réti csík

ad