Download
1 / 18
180 likes | 365 Views
Magyarország borászata – Múlt és jelen. Készítette: Juhász Péter 2008. Szeptember 16. A kezdetektől…. 6-8 ezer éve a Kárpát-medencében Mezopotámia Egyiptom Görögország Pannónia elterjedt a „modern” művelés
E N D
Magyarország borászata – Múlt és jelen Készítette: Juhász Péter 2008. Szeptember 16.
A kezdetektől… • 6-8 ezer éve a Kárpát-medencében • Mezopotámia Egyiptom Görögország Pannónia elterjedt a „modern” művelés • A magyarok már Levédiában szert tettek minden fontos ismeretre(termesztés, borkészítés) In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…a középkoron át… • A kalandozások során német, itáliai, görög tapasztalatok és foglyok. • Szent István pozitív intézkedései: erdőírtás, szőlőtelepítés • A munka nagy részét hospesek(jövevények) végezték. • Az írástudó papok latin, görög nyelvből szakismereteket adtak át. • A keresztény tanításban a kenyér és bor motívuma közkedveltté tette a termesztést. In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…a középkoron át… • Adománylevelek alapján első borvidékék: Pannónia, Balaton, Pécsvárad • A XIII. századtól rendeletek határozták meg az írtható területeket, TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEK KIALAKULÁSA In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…a középkoron át… • Elhelyezkedésre következtethetünk: „Szölős” név alapján(Kisszőlős,Nagyszőllős, Mátraszőlős) • Kárpát-medencében 50 ilyen településnév: • 14 Dunántúl, 12 Felső-Mo, 16 Alföld, 4 Kelet-Mo. • 2/3 folyó, tó mentén, 1/3 dombvidék, 100-200 m feletti magasságban • A gyors fejlődés megtorpant a tatárjárás miatt In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…a középkoron át… • IV. Béla betelepített termesztőket( Tokaj-Hegyalja, Eger és Balaton-felvidék területére) • Árpád ház kihalása után az Anjouknak és Zsigmondnak köszönhetően általánosabbá vált a borfogyasztás, jelentős bevételi forrás lett a bordézsma és a vámok, a jólét és gazdagodás eszközévé vált. • Magyar diákok külföldi egyetemeken tudtak meg még többet a szőlőtermesztésről In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…a középkoron át… • XV.század végén, XVI.század elején virágzó szőlőtermesztés és borászat • Oláh Miklós(1493-1568) leírása szerint az országban mindenfajta bor készült. Édes, félédes, savanykás, erős, könnyű és főleg fehérborok, kevés volt a vörösbor. • Ebben az időben a boroknak még nem voltak külön elnevezései. In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…egészen az újkorig(nekünk Mohács kellett) • Törökök jelenléte, fosztogatása, és népírtása jelentősen visszavetette a hazai szőlőtermesztést • Ennek ellenére fejlődött is, köszönhetően az addigra jóhírűvé vált tokajinak. • Jelentős bevétel az export(Lengyelo.,Oroszo.) • 1562: Tridenti zsinaton Draskovics György pécsi püspök mutatta be a tállyai bort. • Délszávok nagyarányú bevándorlása: KADARKA meghonosítása.(Szekszárd, Buda, Arad, Ménes) korszakos jelentőségű esemény. Jó minőségű rosé –és vörösborok. In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…egészen az újkorig(nekünk Mohács kellett) • Népvándorlásoknak köszönhetően fehérborszőlő-fajták száma nőtt. • A furmint, hárslevelű, sárgamuskotály ebben az időben még ismeretlen volt.(XVII. század elején olasz-vallon telepesek hozták be) • Méliusz (Juhász) Péter Herbáriumában (1590) már szerepel az „aszú” kifejezés. • 1665.évi 79.tvcikk: kötelezően elrendeli az aszúszemek külön szüretelését és dézsmamentességét.(Miskolc, Eger, Somló-hegy,Balaton, Sopron, Pécs) • Hegyrendek, borbírák, borlátók, törkölyértők megjelenése. • Kocsmákba., közvetlen fogyasztásra, export. Borhamisítás! • Zemplén és Somogy vármegye címerében szőlőfürt! In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…egészen az újkorig(török rabigából szabadulva) • A kuruc kormány bevezette a szőlőtermelő vidékek és a borok országos értékelését, Tokaj-Hegyalján kidolgozták az aszúesszencia és az aszúborok szabványos készítését. • XVIII. Század: szőlőtermesztéssel és borászattal kapcsolatos tudományos vizsgálatok, egyetemi oktatás kezdete. (Nagyszombati Egyetem) • Kiemelkedő szakírók: Nagyváthy János, Pethe Ferenc Magyar nyelven írták le a termesztett fajtákat, a szőlő művelését, borkészítési eljárásokat, a jellegzetes szőlőtermő helyeket. In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…egészen az újkorig(szőlőgyökértetű, és ami mögötte van) • Vesszőszállítmányokban rejtőzve, 1875-ben tört be hazánkba. • 20 év alatt a kötött talajú történelmi borvidékeken a saját gyökerű ültetvények 60%-át kipusztította. Esztergom, Nógrád, Borsod 100%! • Immúnis homoktalajokon telepített növények megmenekültek. • Országos terméshozam 4-8 millió hl-ről 800-1,4 millió hl-re csökkent. • Soha nem látott állami és nemzetközi összefogás. In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…egészen az újkorig(szőlőgyökértetű, és ami mögötte van) • 18 borvidék mellé az Alföldet is erre a rangra emelték (csak hegyi –és dombvidéki volt) 1893. évi XXIII. Tvcikk szerint • Tokaj, Badacsony, Soproni: fehérbortermő vidék • Eger-Visonta, Szegzárdi: vörösbortermő vidék • Bőven termő, hagyományos szőlőfajták: Furmint, Hárslevelű, Mézesfehér, Budai zöld, Kövidinka, Sárfehér, Juhfark, Bakator, Ezerjó, Kadarka. • Alföldi borvidék felvirágzása: 1886 52 ezer ha-ról 1915-ben 132 ezer ha • 1880 – Peronoszpóra kutatói: Istvánffy Gyula és Pálinkás Gyula • Szőlő és borkultúra terjesztésében fontos szerep: Borászati Lapok In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…egészen az újkorig(Trianon nálunk, és máshol) • A diktátum után szőlőterületeink egyharmadát, fogyasztóink kétharmadát veszítettük el. Túltermelés jelentkezett. • Törvényi szabályozás a szőlőtermesztésre • Korszak jelentős szőlőnemesítője: Kocsis Pál, ő nevéhez fűződik többek között az Irsai Olivér • 1924: Nemzetközi Borászati Hivatal, Párizs alapító tagként a nemzetközi szőlészeti és borászati fórumokba való bekapcsolódás. Kutatási eredményekről gyorsabb tájékozódás. In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…egészen az újkorig(Munkásököl, vasököl…) • 1949: Államosítás, kötelező beszolgáltatás • Nincs kellő felújítás, tőkepótlás • 50-es években 14 ezer ha gazdátlanul, ’48-’56 között 47,8 ezer ha pusztult ki • Elsőként Tokaj-Hegyalja rekonstrukciója kezdődött meg • Tudományos-technológiai átalakulás 20 év alatt ment végbe, Kutatóintézetek jöttek létre. In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
…egészen az újkorig(…oda sújt, ahová köll) • Borvidék: azon terület, melynek klíma és talajviszonyai azonosak, szőlőtermesztésre alkalmasak, ültetvényei összefüggőek, történetileg kialakult, fejlett szőlőművelésük van, s az egész területet jellemző karakterű bort adnak. • Zárt borvidék: borai megkülönböztetett védelemre érdemesek; a szőlő termelésére, a bor készítésére, kezelésére, forgalomba hozatalára vonatkozóan különleges szabályokat igényelnek • Rengeteg kategória alapján, sokféle besorolás készült; A jelenleg is aktuális: In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
Magyarország borvidékei In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
Napjainkban • Kizárólag fehérborszőlő fajták telepíthetők: Tokaj-Hegyalja, Bükkalja, Badacsonyi, Balatonfüred-Csopak, Balaton mellék, Somló, Mór, Ászár-Neszmély, Etyek, Pannonhalma-Sokoróalja, Mecsekalja • A többi borvidéken fehér és vörös is telepíthető • Összes terület: 140.000 ha • A világ szőlőtermelő területéből 1,6 %-kal részesedik, sorrendben a 15. Helyen • Átlagos termés: 800.000 t, bortermelés 5 millió hl • A bortermésből a fehérborok 78%-kal, a vörös- és roséborok 22%-kal részesedtek. • Egy főre eső borfogyasztás: 32-45 l • Borexport: 2,5-3 millió hl 5.hely a világon In Vino Cultura - Magyarország borászata I. (Múlt és jelen)
