Közigazgatási szakvizsga
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 95

Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör PowerPoint PPT Presentation


  • 70 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek. Diasor hatályosítva: 2011. január. Tartalom. I. rész A jogalkotás tartalmi kérdései A magyar köztársaság jogforrási rendszere

Download Presentation

Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Közigazgatási szakvizsga

Általános közigazgatási ismeretek2. témakör

Jogalkotási és jogalkalmazási

ismeretek

Diasor hatályosítva:

2011. január


Tartalom

Tartalom

I. rész

  • A jogalkotás tartalmi kérdései

  • A magyar köztársaság jogforrási rendszere

  • Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek

    II. rész

  • Általános jogalkalmazási ismeretek

  • A közigazgatási eljárás


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

1. rész

Jogalkotás


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

  • fejezet

  • A jogalkotás tartalmi kérdései

  • A fejezettel elérni kívánt célok

  • A köztisztviselő:

  • Ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében.

  • Ismerje meg a társadalmi normák sajátosságait, a jog és az erkölcs normarendszere összefüggéseit.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A társadalmi norma fogalma

A társadalmi normák olyan magatartás-előírások:

  • Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt,

  • Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A norma funkciói

  • Közösségteremtő, integráló funkció

  • Magatartásmintát nyújt

  • Közreműködik a konfliktusok rendezésében

  • Értékelési alapot nyújt mások magatartásához

  • Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

  • Kalkulálhatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A jogi norma fogalma

A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:

  • amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik,

  • amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,

  • amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A jogalkotás fogalma

A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek:

  • az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó,

  • jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége


A joggal szembeni k vetelm nyek

A joggal szembeni követelmények

A jognak:

  • általánosnak,

  • közzétettnek,

  • jövőbeni cselekvésre irányulónak,

  • világosnak,

  • ellentmondás-mentesnek,

  • lehetségest követelőnek (reálisnak),

  • stabilitással rendelkezőnek


1 a jogalkot s tartalmi k rd sei

1. A jogalkotás tartalmi kérdései

1. fejezeti összefoglaló

  • Jogi és társadalmi normák

  • Jog és erkölcs viszonya

Megismerendő fogalmak:

Társadalmi norma fogalma, funkciói, elemei

Erkölcsi és jogi normák kapcsolata

A jogi norma fogalma


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

  • fejezet:

  • A jogalkotás tartalmi kérdései

Ellenőrző kérdések

  • Melyek a társadalmi normák sajátosságai?

  • Melyek a társadalmi normák funkciói?

  • Ismertesse a jogi norma fogalmát!

  • Milyen összefüggés van a jog és az erkölcs normarendszere között?


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

2. fejezet

A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere

A fejezettel elérni kívánt célok

  • A köztisztviselő:

  • Ismerje meg a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét

  • Legyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes jogforrásokat

  • Szerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső koherenciáját biztosító követelmények megismerésében és alkalmazásában

  • Legyen képes elhatárolni a jogszabályokat a közjogi szervezetszabályozó eszközöktől


2 a magyar k zt rsas g jogforr si rendszere

2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere

A jogforrás fogalma

A jogforrás fogalmára nézve jelentheti egyrészről magát a jogalkotó szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt – ilyen értelemben beszélhetünk ún. belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó tevékenységet is.

Az arra feljogosított állami szerveknek:

  • az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.


A jogforr sok csoportos t sa

A jogforrások csoportosítása

Közjogi szervezet-szabályozó eszközök

Jogszabályok

Belső (anyagi) jogforrás

Külső (alaki) jogforrás

Egyéb csoportosítási lehetőségek:

Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint

Autonóm (eredeti)

Végrehajtási

(származékos)

Országos

Területi hatály szerint

Helyi


A jogszab ly rv nyess ge s hat lyoss ga

Érvényesség

Hatályosság

  • A jogszabály keletkezéséhez kötődik.

  • Feltételei:

  • A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa

  • A jogszabály illeszkedjék a

  • jogforrási hierarchiába

  • Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak

  • Megfelelően legyen kihirdetve

  • Az adott jogi norma meghatáro-rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze-mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.

  • időbeli hatály

  • területi hatály

  • személyi hatály

  • szervi hatály

  • tárgyi hatály

A jogszabály érvényessége és hatályossága


2 a magyar k zt rsas g jogforr si rendszere1

2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere

2. fejezeti összefoglaló

  • A jogforrási rendszer elemei (jogalkotó szervek, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök felsorolása)

  • Törvény, törvényerejű rendelet

  • Rendeletek (kormány, illetve tagjának rendelete, MNB elnökének rendelete, PSZÁF elnökének rendelete, helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete)

  • Rendeletalkotás a minősített helyzetekben

  • Közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozat és normatív utasítás)

Megismerendő fogalmak:

Jogforrás fogalma (belső és külső, illetve anyagi

és alaki)

Horizontális és vertikális

jogforrási hierarchia

Jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök elhatárolása


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

2. fejezet:

A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere

  • Ellenőrző kérdések

  • Sorolja fel a jogforrásokat, különböztesse meg ezeken belül és határolja el egymástól a jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket!

  • Ismertesse az egyes jogforrásfajtákra vonatkozó alkotmányos előírásokat!

  • Mi a különbség a jogszabály érvényessége és hatályossága között?

  • Milyen előírások vonatkoznak a jogszabály hatályára?


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

3. fejezet

Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek

  • A fejezettel elérni kívánt célok

  • A köztisztviselő:

  • Sajátítsa el készségszinten a jogszabály-előkészítés és jogalkotási eljárás folyamatát, illetőleg a jogszabálytervezet szerkezeti elemeinek alkalmazását

  • Ismerje meg a jogszabálytervezet szövegezésével kapcsolatos elvárásokat és követelményeket

  • Ismerje meg a jogszabályok véleményezésére, társadalmi egyeztetésére vonatkozó előírásokat

  • Szerezzen jártasságot a jogszabályok deregulációja tárgyában, a jogalkotási folyamatba épített dereguláció alkalmazásában

  • Ismerje meg a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket

  • Szerezzen ismereteket a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiról


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A jogalkotás szakaszai

Előkészítés

Kibocsátás

Kihirdetés

  • Kezdeményezés (jogalkotási terv)

  • Tervezet elkészítése

  • Tervezetek véleményezése

  • Jogalkotó elé terjesztés

  • Elfogadás

  • Aláírás

Kihirdetés, illetve közzététel:

a jogszabály kibocsátója

(Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)


A jogszab ly szerkezete

A jogszabály szerkezete

Preambulum (törvény esetében)

Bevezető rész (rendelet esetében)

Általános rendelkezések

Részletes rendelkezések

Záró rendelkezések


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

3. Dereguláció

Technikai és tartalmi dereguláció

A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó:

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító

jogszabályi rendelkezés.


3 jogszab ly el k sz t si s jogszab ly szerkeszt si ismeretek

3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek

  • Jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás

  • A jogszabály-tervezet szerkesztése, szövegezése

  • A jogszabály hatályosulásának vizsgálata

  • A jogszabályok kihirdetése és közzététele

  • A dereguláció

  • A magyar jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibái

3. fejezeti összefoglaló

  • Megismerendő fogalmak:

  • jogalkotási terv

  • társadalmi egyeztetés

  • jogszabály kihirdetése

  • jogszabály közzététele

  • preambulum


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

3. fejezet: Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek

  • Ellenőrző kérdések

  • Ismertesse a jogalkotási folyamat modelljét

  • Melyek a társadalmi egyeztetés törvényben rögzített formái?

  • Mi a különbség a jogszabálytervezet és a jogszabály kiadására irányuló előterjesztés szerkezete között?

  • Ismertesse a jogszabályok jelölésére vonatkozó előírásokat!

  • Milyen szerkezeti elemei vannak a jogszabálynak?

  • Milyen szabályok helyezhetők el a jogszabály általános rendelkezései között?

  • Mire kell különösen ügyelni a jogszabályi rendelkezések megszövegezésénél?

  • Ismertesse a jogszabályok kihirdetésének szabályait!

  • Milyen szempontokat kell érvényesíteni a jogszabályok deregulációjakor?

  • Milyen tipikus tartalmi és formai hibák fordulnak elő a jogalkotás során?


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

2. rész

Jogalkalmazás


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

4. fejezet

Általános jogalkalmazási ismeretek

A fejezettel elérni kívánt célok

  • A köztisztviselő:

  • Legyen képes értelmezni a jogalkalmazás fogalmát, fajtáit

  • Átfogóan ismerje a jogalkalmazás folyamatát


Hat s gi jogalkalmaz s fogalma

Hatósági jogalkalmazás fogalma

A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.


Jogalkalmaz tev kenys gek fajt i

Jogalkalmazó tevékenységek fajtái

  • A közhatalmat megvalósító jogalkalmazó tevékenységek alapvető jellegzetességeiket tekintve két fő csoportba sorolhatók be. Egyfelől vannak olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyeknél a jogalkalmazás közvetlenül valamely állami vagy önkormányzati közfeladat megvalósítását, valamely közösségi cél elérését szolgálja.

  • Másfelől pedig léteznek olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyek célja a jogvédelem, a különböző személyek között felmerülő jogvitás kérdések, konfliktusok elbírálása. Mindennek megfelelően a jogalkalmazó tevékenység két alapvető fajtáját szükséges elkülönítenünk:

  • a közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenységet; illetőleg

  • a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységet.

  • A közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység esetében az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre. Ekkor a döntéshozó szerv a fennálló tények, adatok, körülmények stb. mérlegelésével a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket; döntése ennek megfelelően új anyagi jogviszonyt keletkeztető (konstitutív jogalkalmazói döntés).

  • Ezzel szemben a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységesetében a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. Ennek megfelelően e döntés a már létrejött anyagi jogviszony alapulvételével állapítja meg a jogkövetkezményeket; a jogalkalmazó döntése ekkor tehát nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).


Jogalkalmaz s szervei

Jogalkalmazás szervei

  • ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL

  • Miniszter

  • Fővárosi,megyei kormányhivatalok

  • Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek

  • Területi államigazgatási szervek

  • Kormányhivatalok „járási kirendeltségei”

  • Helyi államigazgatási szervek


F v rosi megyei korm nyhivatalok

Fővárosi,megyei kormányhivatalok

  • A hivatalokba 14 területi államigazgatási szerv integrálódik.

  • területi igazságügyi hivatalok,

  • a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok,

  • a földhivatalok,

  • a regionális egészségbiztosítási pénztárak,

  • a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok,

  • a regionális munkaügyi központok,

  • a regionális munkaügyi felügyelőségek,

  • a regionális munkavédelmi felügyelőségek,

  • a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei,

  • a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái,

  • az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális intézetei,

  • a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai,

  • a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai,

  • valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.


Jogalkalmaz s szervei1

Jogalkalmazás szervei

  • Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában

  • Polgármester- honvédelem,polgári védelem, katasztrófa védelem

  • Jegyző- általános

  • Hivatal ügyintézője- anyakönyvvezető, gyámhivatal


Jogalkalmaz s szervei2

Jogalkalmazás szervei

  • Önkormányzati hatósági ügyekben:

  • Képviselő-testület

  • A képviselő-testület által átruházott hatáskörben:

  • Bizottság

  • Polgármester

  • Részönkormányzat testülete

  • Kisebbségi önkormányzat

  • Hatósági igazgatási társulás


Jogalkalmaz s szervei3

Jogalkalmazás szervei

  • Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre:

  • KÉTÜSZ (kéményseprők)

  • Vállalkozó állatorvos ( hatósági teendők ellátása)

  • Különböző Kamarák


A jogalkalmaz s folyamata

A jogalkalmazás folyamata

Eljárás megindítása

Konkrét tényállás tisztázása

Jogszabály értelmezése

Bizonyítás

Döntés meghozatala

Döntésközlése

Szankció, illetve végrehajtás

Ellenőrzés


4 ltal nos jogalkalmaz si ismeretek

4. Általánosjogalkalmazási ismeretek

4. fejezeti összefoglaló

  • A jogalkalmazás fogalma, a hatósági jogalkalmazás jellemzői

  • Hatósági jogalkalmazás szervei

  • A hatósági jogalkalmazó tevékenység (formái)

  • Hatósági cselekmények (csoportosítás, jellemzés)

  • A jogalkalmazás folyamata (jogértelmezés, tényállás tisztázása, döntés)

Megismerendő fogalmak:

Hatósági jogalkalmazás

fogalma

Közigazgatási aktus fogalma


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

4. fejezet:

Általános jogalkalmazási ismeretek

  • Ellenőrző kérdések

  • Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát!

  • Különböztesse meg a jogalkalmazás típusait!

  • Ismertesse a jogalkalmazás folyamatát (menete)!


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

5. fejezet

Közigazgatási hatósági eljárás

  • A fejezettel elérni kívánt célok

  • A köztisztviselő:

  • Részletesen ismerje meg a közigazgatási eljárás alapelveit, alapvető rendelkezéseit

  • Nyerjen áttekintést az első fokú eljárás folyamatáról, részletesen ismerje meg az eljárás legfontosabb csomópontjait

  • Ismerje meg a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszer alapjait, azok módjait, és részletesen ismerje meg a fellebbezés elbírálásának szabályait

  • Nyerjen rövid áttekintést a végrehajtási eljárásról


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Eljárási alapelvek

  • A Ket. Által megfogalmazott eljárási alapelvek:

  • a törvényesség elve

  • a rendeltetésszerű eljárás elve

  • a törvény előtti egyenlőség elve

  • a hivatalból való eljárás elve

  • az ügyféljogok

  • az ügyfél-kötelezettségek

  • a költségtakarékos eljárás elve

  • az e-ügyintézés ösztönzésének elve


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A törvény hatálya

Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva

Területi hatály

Néhány kivétellel: 2005. nov.

1-jétől

Időbeli hatály

Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság

Személyi hatály

Tárgyi hatály

Közigazgatási hatósági ügy


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Tárgyi hatály

  • Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő

Jog megállapítása

Hatósági nyilvántartás vezetése

Kötelezettség megállapítása

Hatósági ellenőrzés lefolytatása

Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel

Adat, tény vagy jogosultság igazolása


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Személyi hatály

Egyéb eljárási szereplők

Hatóság

Ügyfél

Természetes személy,

Jogi személy,

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Más hatóságok

Államigazgatási szerv

  • Közreműködők:

  • tanú

  • szakértő

  • tolmács

  • képviselő

  • szemletárgy birtokosa

  • hatósági közvetítő

Önkormányzati hatóság

  • Akinek az ügy a

  • jogát,

  • jogos érdekét érinti,

  • akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz,

  • akit ellenőrzés alá vontak,

  • hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó,

  • ügyféli jogokkal felruházott szervezet

Jegyző, hatósági társulás

Törvény, kormányren-delet által feljogosított nem közigazgatási szerv

  • Egyéb szereplők:

  • bejelentő

  • jegyzőkönyvvezető

  • végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Joghatóság, hatáskör, illetékesség

A hatóság eljárási képességének feltételei

Joghatóság

Hatáskör

Illetékesség

Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre tartozik (Európai unió).

Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy-ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me-lyik szint jogosult el-járni.

Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk-rét ügyben eljárhat (illetékességi okok).


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

5. fejezet: Alapelvek és alapvető rendelkezések

Ellenőrző kérdések

  • Sorolja fel az eljárási alapelveket, és fejtse ki tetszés szerint két alapelv tartalmát!

  • Az alább felsoroltak közül válassza ki az ügyfelek jogait! (tesztkérdés)

  • Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek?

  • Ismertesse a nyelvhasználat szabályait!

  • Milyen összefüggés van a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség tartalma között? Mik az illetékességi okok?

  • Milyen különbségek vannak a hatásköri és illetékességi vita rendezése között?

  • Mit jelent a KET tárgyi hatálya? Mi a közigazgatási ügy tartalma?

  • Milyen viszonyban állnak a KET-tela különös eljárási szabályok?

  • Kikre terjed ki a KET személyi hatálya, kik minősülnek ügyfélnek és kiket illet meg az ügyfél joga?

  • Ismertesse a jogsegély tartalmát!


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

6. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai

  • az elsőfokú eljárás

  • a hatósági ellenőrzés

  • a jogorvoslati eljárások

  • a végrehajtási eljárás


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A hatósági ellenőrzés

A hatósági ellenőrzés fogalma

Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését

A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását

A hatóság

ellenőrzi


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Ellenőrzési eszközök

  • belépési jogosultság

  • irat-betekintési jog,

  • valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga;próbavásárlás

  • felvilágosítás-kérési jog, nyilatkoztatás

  • kép- és hangfelvétel készítésének joga,

  • mintavételi (ellenminta-vételi) jog;

  • lefoglalási jog, zárolás,kifizetések felfüggesztése


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Az első fokú eljárás

Jogszabály alapján

Felügyeleti szerv

utasítása, bíróság kötelezése

Életveszéllyel vagy súlyos

kárral fenyegető helyzet

  • Joghatások:

  • jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;

  • ügyintézési határidő kezdete.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA

Kérelem Ellenőrzése

BEÉRKEZÉS

ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE,

MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ-E

ÁTTÉTEL

ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE

ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS

MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS

HIÁNYPÓTLÁS


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Értesítés az eljárás megindításáról

Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetében értesíteni kell:

Az ismert ügyfelet (ügyfeleket)


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A határidők

Határidő kezdete:

veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése

ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján)

kérelem beérkezését követő nap;

soronkívüliség

hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja;

felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.

Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)


Gyint z si hat rid k

Ügyintézési határidők

  • A közigazgatási ügyintézés, 2011. január 1-jétől naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket

  • az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra,

  • öt munkanapról nyolc napra,

  • nyolc munkanapról tíz napra,

  • tíz munkanapról tizenöt napra,

  • tizenöt munkanapról húsz napra,

  • huszonkét munkanapról harminc napra,

  • harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak.

  • A 60 napos határidők helyett két hónap,

  • a 90 napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva

  • az ügyintézés kezdetét 2011-től a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem beérkezésének napja nem számít bele majd az ügyintézési határidőbe.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Az eljárás felfüggesztése

2. Felfüggesztés mérlegelés alapján

  • Kötelező felfüggesztés

  • Kapcsolódó kérdés előzetes

  • elbírálása, amelyben:

  • az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése;

  • a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő

  • a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki)

  • ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki);

  • ügyfél kérése;

  • Hatósági közvetítő kirendelése

Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van helye.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A hatósági közvetítő

FELADATAI

JOGAI

ÜGYFELEK

TÁJÉKOZTATÁSA

IRATBETEKINTÉS

HATÓSÁG RÉSZÉRŐL

SEGÍTSÉG

HATÓSÁG + ÜGYFELEK

KÖZÖTTI KÖZVETÍTÉS


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Szakhatósági közreműködés

  • A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség

  • A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján

  • Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között

  • A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Bizonyítás

  • A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni

  • Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le.

  • Jellemzői:

  • hivatalból, vagy kérelemre indul;

  • szabad bizonyítás elve (és korlátai);

  • lefoglalás jogintézménye.

  • Bizonyítékok különösen:

  • az ügyfél nyilatkozata;

  • az irat;

  • a tanú vallomása;

  • a szakértő véleménye,

  • szemléről készült jegyzőkönyv

  • hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv

  • tárgyi bizonyíték


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége

  • A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték

  • Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet

a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és

Az ügyfél

írásban és szóban nyilatkozatot tehet

a hatóság reagál

a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni

a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi

az eljárást megszüntetheti

rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt

IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Irat

A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz

A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!

OKIRAT

MÁS IRAT

állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol

nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb.

KÖZOKIRAT

A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak,kivéve ha jog nem enged ellenbizonyítást

MAGÁNOKIRAT

teljes bizonyító erejű

egyszerű


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A tanúvallomás

  • A tanúként megidézett személyt

  • megjelenési

  • vallomástételi

  • igazmondási kötelezettség terheli.

VÉDETT TANÚ


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

HATÓSÁGI TANÚ


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Szakértői vélemény

  • Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő.

  • Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól.

  • Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga.

  • Szakértőként nem járhat el:

    • Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,

    • Aki tanúként nem hallgatható meg,

    • A tanúvallomást megtagadhatja.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Eljárási bírság

Hatóság mérlegelési jogköre

(5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint)

Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke

Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya

Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Képviselet

Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni.

A képviselet fajtái:

  • Törvényes

  • Meghatalmazotti

  • Ügygondnok által

  • ellátott

Képviselet


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Kizárás

Abszolút

kizárási ok

Relatív

kizárási ok

  • Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása;

  • Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt;

  • Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása

  • Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok

Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A döntés meghozatala

Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat

Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés

A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés

Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye.

A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A határozat

A hatóság határozata négy fő részből tevődik össze:


Fejl c

Fejléc

  • A döntést kibocsátó hatóság megnevezése,címe

  • Ügyirat száma

  • Az ügyirat tárgya

  • Ügyintéző neve, elérhetősége


Rendelkez r sz

Rendelkező rész

  • Végzés (nem érdemi döntés esetén)

  • Határozat ( érdemi döntés esetén)

  • A hatóság döntését

  • Az ügyintézésre fordított idő

  • Költségekről rendelkezés

  • Jogorvoslati jogokat, melyeket az ügyfél(ügyfelek) igénybe vehetnek


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Egyszerűsített határozat

Kérelemre indult ügyben, ha:

- a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad;

- nincsen ellenérdekű ügyfél.

Nem kell tartalmaznia:

- a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;

- az indokolást.


Indokl si r sz

Indoklási rész

  • Ki, miért kezdeményezte az eljárást

  • A jogi tények és a ténybeli tények bemutatása

  • A bizonyítási eszközök, elfogadott, el nem fogadott bizonyítékok

  • A döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása

  • A költségekről való rendelkezés jogalapjának megjelölése


Z r r sz

Záró rész

  • A kiadmányozás dátuma

  • A hatóság körbélyegzőjének lenyomata

  • A hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Egyezséget jóváhagyó határozat


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Hatósági végzés

FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóak

RENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza

  • a döntést;

  • Az eljárást megszüntető végzésben az ügyintézési határidő túllépése esetére vonatkozó rendelkezést

  • a jogorvoslati lehetőségre történő figyelmeztetést;

INDOKOLÁS:

  • a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek;

  • a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek.

ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Hatósági szerződés

  • kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára;

  • jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni;

  • a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer.

Szerződésszegés következményei

A hatóság oldalán

Az ügyfél oldalán

A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül

Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz

A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el

Bírói út

A szerződés módosítása

  • az ügy szempontjából új tények merülnek fel;

  • a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között;


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A döntés közlése

A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel.

A közlés módjai:


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

  • Ellenőrző kérdések

  • Ismertesse az első fokú eljárás folyamatát!

  • Mutassa be a kérelem vizsgálatának folyamatát!

  • Mi az eljárás felfüggesztésének következménye, milyen okokból lehet és kell felfüggeszteni az eljárást?

  • Milyen okok vezethetnek az eljárás megszüntetésére? Vesse össze azokat az okokat, amelyek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezik azokkal az okokkal, amelyek miatt az eljárást meg lehet, kell szüntetni!

  • Mit jelent a tényállás tisztázása? Sorolja fel a bizonyítási eszközöket és fejtse ki tetszés szerinti két bizonyítási eszközre vonatkozó rendelkezéseket!

  • Mik a következményei a határidő túllépésének?

  • Mi a különbség a szakhatósági vélemény és a szakértői vélemény között?

  • Mutassa be a döntések rendszerét és ismertesse az alakszerű döntés elemeit!

  • Ismertesse a hatósági ellenőrzés szabályait!

  • Milyen szerepe van az eljárásban a hatósági közvetítőnek?

  • Milyen esetekben kell a döntés előtt ismertetni az ügyféllel a bizonyítékokat?

  • Mikor lehet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítani a határozatot?


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat

rendszere

  • Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A jogorvoslati formák


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A fellebbezés

Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor.

Fellebbezés benyújtásának jogi hatása

A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján

Fellebbezési eljárás


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A bírósági felülvizsgálat

  • A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!!

    • végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül,8 napon belüldönt)

    • jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti.

  • Előfeltétele:

    • fellebbezési jogot kimerítették

    • fellebbezés kizárt


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A bírósági felülvizsgálat

A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg.

  • A bíróság döntései:

    • az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;

    • a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;

    • a közigazgatási döntést hatályon kívül helyeziés

    • új eljárás lefolytatására kötelez;

    • a közigazgatási döntést megváltoztatja,

    • ha törvény megengedi.

  • A jogerős ítélet jogkövetkezményei:

    • nincs helye új eljárásnak;

    • megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Az újrafelvételi eljárás

  • ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye

  • kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság

  • Feltételek:

    • a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre;

    • a határozat meghozatala előtt meglevő az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt ,és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján;

    • kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Az újrafelvételi eljárás

  • A kérelem benyújtásának

    • objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő)

    • szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap

  • A közigazgatási hatóság döntése:

    • kérelmet elutasítja;

    • jogerős határozatot módosítja;

    • jogerős határozatot visszavonja;

    • új határozatot hoz.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Az újrafelvételi eljárás

A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi

vizsgálat nélkül elutasítja, ha..

határozat meghozatala után bekövetkezett

tény, adat, bizonyíték

jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak

bírósági felülvizsgálat van folyamatban

bíróság az ügyben határozatot hozott

jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt

újrafelvételt jogszabály kizárja


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A felügyeleti eljárás

  • Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:

  • mulasztása esetén: eljárásra utasítás

  • felügyeleti jogkör alapján dönt

    TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!

Ha a hatóság döntése jogszabályt sért:

  • Felügyeleti szerv döntése:

    • megváltoztathat;

    • megsemmisíthet;

    • megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján

  • Két esetben kerülhet sor az eljárásra:

  • alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak;

  • jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Az ügyészi intézkedés

(Ütv. V. és VII. fejezete alapján)

  • 3 éven belül jogi hatása korlátlan;

  • Óvás benyújtásának feltételei:

  • jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat;

  • bíróság még nem bírálta felül;

  • döntés jogszabályt sért.

  • 5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat;

  • 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötele-zettséget nem állapít-hat meg;

  • Indítvány a végrehajtás felfüg-gesztésére kötelező


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A semmisség

  • Semmisségi okok:

  • magyar hatóság joghatósága kizárt;

  • nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe (kiv. Ket. 22.§. (3) bek.)

  • szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés;

  • döntést bűncselekmény befolyásolta;

  • döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes;

  • a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

A semmisség

  • Semmisségre vonatkozó szabályok

  • hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni;

  • nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért;

  • 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének;

  • időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Végrehajtás

Elrendelés

Foganatosítás

  • Hivatalbóli eljárásban

  • hivatalból

  • Kérelemre indult eljárásban

  • kérelemre

  • Az első fokú hatóság rendeli el.

Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján - korm.rend-ben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Végrehajtás

Végrehajtási módok és foganatosításuk

Pénzfizetési kötelezettség

Meghatározott tevékenység

Ingó dolog kiadása

Ösztönző eszköz

eljárási bírság

  • Azonnali beszedési megbízás,

  • Letiltás,

  • Ingó,

  • Ingatlan végrehajtás.

  • Jogosított felhatalmazása,

  • Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi

  • Rendőrségi közreműködés

  • Lefoglalás,

  • Rendőrségi közreműködés


Jogorvoslat a v grehajt sban

Jogorvoslat a végrehajtásban

  • a végrehajtást elrendelő hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van helye fellebbezésnek.

  • A kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.

  • A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.

  • A végrehajtási kifogást a végrehajtást elrendelő hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.


V grehajt s felf ggeszt se

Végrehajtás felfüggesztése

  • A Ket. a felfüggesztés elrendelésének okait két csoportba rendezi:

  • - A kötelező felfüggesztés

  • ha a végrehajtás alá vont vagyontárgyat a bírósági végrehajtás keretében előzőleg már lefoglalták, továbbá, ha azzal kapcsolatban igényper van folyamatban.

  • ha a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig,

  • - A kérelmére történő felfüggesztés

  • A kötelezett kérelmére történő felfüggesztésre kivételesen kerülhet sor. Erre akkor van lehetőség, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal.

-


V grehajt s megsz ntet s nek esetei

Végrehajtás megszüntetésének esetei

  • A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha

  • a) a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték,

  • b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható,

  • c) a végrehajtáshoz való jog elévült,

  • d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri,

  • e) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható,

  • f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette,

  • g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította,

  • h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, vagy

  • i) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi


V grehajthat s g el v l se

Végrehajthatóság elévülése

  • közigazgatási hatósági eljárásban a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év,

  • különös eljárási jogszabály ennél rövidebb időtartamot is megállapíthat.

  • Az elévülést a hatóság által a végrehajtás érdekében tett bármely eljárási vagy végrehajtási cselekmény megszakítja, a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzés kivételével. A megszakítás - mint a törvényesség érvényre juttatását szolgáló intézmény - joghatása az, hogy a cselekmény időpontjától kezdve az elévülési idő számítása újból, előről kezdődik, vagyis az általános elévülési idő esetén a teljesítés kikényszerítésére nyitva álló idő a megszakítást követő naptól számítva újabb öt évvel - vagy ha a tízéves abszolút időhatárig már ennél rövidebb idő van hátra, akkor eddig az időhatárig - meghosszabbodik.

  • A döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elmúlása azonban - függetlenül a teljesítési határidőtől - olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási döntés végrehajtás útján már nem érvényesíthető.


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Eljárási költségek

Ügyfél viseli és előlegezi meg

Kérelemre indult eljárásban:

Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli

Hivatalból indult eljárásban:

nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttük

Ellenérdekű felek

Kivételek

  • Célszerűtlen, indokolatlan,

  • Eljárás akadályozása miatt felmerült

A költség okozója viseli


K zigazgat si szakvizsga ltal nos k zigazgat si ismeretek 2 t mak r

Ellenőrző kérdések

  • Ismertesse a KET jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszerének jellemzőit!

  • Milyen jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati formákat ismer és ezek hogyan rendszerezhetők?

  • Soroljon fel legalább öt olyan végzés-típust, amely ellen önállóan lehet fellebbezést benyújtani!

  • Milyen intézkedéseket tehet az első fokú hatóság a fellebbezés beérkezését követően?

  • Ismertesse a fellebbezési eljárás szabályait!

  • Ismertesse az újrafelvételi eljárás szabályait!

  • Ismertesse az ügyészi óvás szabályait!

  • Ismertesse a végrehajtási eljárás főbb szabályait!

  • Milyen eljárási költségek merülhetnek fel a közigazgatási hatósági eljárás során?

  • Melyek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó főbb szabályok?


  • Login