1 / 20

ALKALMAZOTT KOMMUNIKÁCIÓ

ALKALMAZOTT KOMMUNIKÁCIÓ. VI előadás. Befolyásolás - Megbízhatóság - A vonzerő - A kommunikáció természete. Milyen tényezők fokozzák a kommunikáció hatékonyságát?. A kommunikáció forrása A kommunikáció természete A közlés befogadóinak jellemzői. A kommunikáció forrása.

connor
Download Presentation

ALKALMAZOTT KOMMUNIKÁCIÓ

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ALKALMAZOTT KOMMUNIKÁCIÓ VI előadás Befolyásolás - Megbízhatóság - A vonzerő - A kommunikáció természete

  2. Milyen tényezők fokozzák a kommunikáció hatékonyságát? • A kommunikáció forrása • A kommunikáció természete • A közlés befogadóinak jellemzői

  3. A kommunikáció forrása Arisztotelész volt az, aki ie. 300 évvel azt mondta: • „A jó embernek inkább hiszünk, mint másoknak.” • „A szónok jelleme tekinthető majdnem a leghatásosabbnak a rendelkezésére álló meggyőző eszközök közül.”

  4. A kommunikáció forrása Arisztotelész itt a magas erkölcsi mércét megütő embereket értette. Megtévesztő lehet itt a jó ember kifejezés. • Houland és Weiss a hiteles kifejezést használják. A hatékonyabb kommunikátor kritériumaként a hozzáértő és megbízható jelzőket társították. Ésszerű, hogy az emberek megbízható személy által hagyják magukat befolyásolni.

  5. A megbízhatóság növelése • A kommunikátor hatékonyságának fontos tényezője a bizalom. • Tehát, ha a hallgatóságot meggyőzik arról, hogy valaki valóban megbízható személy, akkor máris nagyhatású kommunikátor lesz.

  6. A megbízhatóság növelése • A kommunikátor hatékonyságának fontos tényezője a bizalom. Tehát ha a hallgatóságot meggyőzik arról, hogy valaki valóban megbízható személy, akkor máris nagyhatású kommunikátor lesz. • Hogyan érheti el valaki a megbízhatóság látszatát? • Az egyik lehetőség az, ha saját érdekei ellenében érvel. Ha valaki nem nyerhet azzal, hogy meggyőz bennünket, hajlamosak leszünk hinni nekik.

  7. A megbízhatóság növelése • Arisztotelész állítását megváltoztatva mondhatjuk, hogy a kommunikátor lehet visszataszító és erkölcstelen, mégis meggyőző, ha tudjuk, hogy semmit sem nyerhet, amennyiben hiszünk neki. • Egy nem különösebben vonzó személy megbízhatósága úgy is növelhető, ha a hallgatóság teljesen meg van győződve róla, hogy az illető nem akarja őt befolyásolni.

  8. A vonzerő Befolyásolja-e véleményünket az, ha egy híresség próbál eladni nekünk valamit? • Megbízhatóságát bizonyára csökkenti az, hogy szép summát kap érte, de hatékonyságát ez nem feltétlenül csökkenti. • A kommunikátor hatékonyságát döntően meghatározza az a tényező is, hogy mennyire vonzó, mennyire rokonszenves. Ez független minden szakértelemtől, megbízhatóságtól. Aki tetszik nekünk, attól hagyjuk magunkat meggyőzni, de csak lényegtelen dolgokban.

  9. A vonzerő • Véleményünket a szakértelemmel rendelkező és megbízható egyének befolyásolják. • A kommunikátor megbízhatósága, hatékonysága fokozódhat, ha olyan álláspontot képvisel, amely minden jel szerint saját érdeke ellen való. • A kommunikátor megbízhatósága növekedhet, ha úgy tűnik, hogy nem akarja véleményünket befolyásolni.

  10. A vonzerő • Ha valaki tetszik nekünk és azonosulunk vele, akkor véleménye és viselkedése jobban hat ránk, mint egyébként ez a hatás a közlés tartalmából következne. Legalábbis lényegtelen véleményeket illetően. • Lényegtelen vélemény esetében akkor is hagyjuk meggyőzni magunkat, ha tudjuk, hogy az illető szándékában áll meggyőzni bennünket és ebből ő hasznot húz.

  11. A kommunikáció természete Egy közlés előterjesztésének módja jelentősen befolyásolja, meghatározza hatékonyságát. Felmerülő kérdések: Akkor meggyőzőbb-e egy közlés, ha a hallgatóság értelmére kíván hatni, vagy ha az érzelmeket próbálja mozgósítani?

  12. A kommunikáció természete Mi a hatékonyabb? Ha az érvelés egyoldalú, vagy ha magába foglalja az ellenkező álláspont cáfolatát is? Ha mindkét oldal jelen van, az ellentétes álláspontok bemutatásának sorrendje hatással van-e az egyik, vagy a másik vélemény meggyőző erejére? Mi az összefüggés egyfelől a közléshatékonysága, másfelől pedig a közlés által javasolt álláspontnak a hallgatóság eredeti véleményétől való eltérése között?

  13. A kommunikáció természete Mivel nehéz érzelmi és logikai között különbséget tenni, ezért a kutatások arra irányultak, hogy egy meghatározott érzelem különböző intenzitásainak milyen hatása van a véleményváltozásra. Például félelmet szeretne a tanár kelteni a hallgatóságban. Melyik a jobb? Egy kicsit megijeszteni őket, vagy halálra rémíteni őket. Általában minél jobban megijeszt valakit egy közlés, annál valószínűbb, hogy megelőző lépéseket fog tenni.

  14. A kommunikáció természete • De nem mindenki van így ezzel! • A nagy félelem megbéníthatja a cselekvést, legalábbis bizonyos embereknél és bizonyos feltételek között… • Kimutatták, hogy az erős megfélemlítés leginkább azoknál az embereknél hatékony, akik meglehetősen jó véleménnyel vannak önmagukról, magas az önértékelésük. Az alacsony önértékelésűek viszont általában kevésbé hajlamosak közvetlen módon reagálni az elrettentő tartalmú közlésre.

  15. A kommunikáció természete • Ez akkor helytálló, ha csak annyira ijesztünk az emberekre,hogy még képesek legyenek elhinni, hogy meg tudnak birkózni a veszéllyel. • Úgy tűnik, hogy az a közlés hatékonyabb, amely nem csupán félelmet kelt, hanem egyúttal pontos tájékoztatást is tartalmaz a megelőző lépések tekintetében.

More Related