Írta: Kiss Lilla Veronika

1. Széchenyi István Egyetem Közgazdasági elméletek történeteKautz Gyula élete és munkássága Írta: Kiss Lilla Veronika 2003. december 3.

2. Előadásvázlat • Történeti háttér • Kauzt Gyula élete • Munkássága

3. Történeti háttér Papírpénz devalvációja • a közgazdaság és államháztartás hiánya • kezdetleges kereskedelmünk • középkorias, hűbérszellemű gazdasági és jogi intézményeink • szakképzettség hiánya • naturál- gazdasági alapokon álló adó éspénzügyi rendszerünkhiteltörvényeink, törvénykezési rendszerünk, magánjogi institúciónk feltűnő hiányossága

4. Kautz Gyula(1829-1909) Kautz 1829. november 5-én született Győrött. • 1850-ben Pesten jogi szigorlatot tesz.1850/51-es tanévet a berlini, heidelbergi, lipcsei egyetemeken tölti. • 1851-ben kezdi tanári pályáját, majd 1860-ban az Akadémia levelező tagja lesz. • 1865-től parlamenti képviselő, a Deák párthoz csatlakozott. • Az akkori jegybank, az Osztrák-Magyar Bank vezetőségének kötelékébe 1883-ban került, mint magyar alkormányzó. 1892-ben a bank kormányzójává nevezték ki, ahol 1900-ig dolgozott. • 1885-től az átszervezett magyar főrendiház tagja. 1902-ben választották meg a Közgazdasági Társaság elnökének, mely tisztséget hat éven keresztül töltött be. • 1909. március 27-én halt meg rövid betegség után.

5. Kautz munkássága Kautz Gyula a magyar közgazdasági eszmetörténet-írás nagyhírűmegalapítója, azelső, a közgazdaságtant már professzionalizált szintenművelő olyan magyartudós, aki saját kora korszerűségi kritériumoknakminden tekintetben megfelelt, a kiegyezéskor és századvég gazdasági,gazdaságpolitikai közéletének jelentős alakja, a múlt századi magyarliberalizmus fontos egyénisége. (Bekker Zsuzsa) Világhírre általános elmélettörténeti művén keresztül tett szert. 1858-ban jelent megBécsben közgazdaságtana Die NationalOekonomikals Wissenschaft címen, majd 1860-ban másodikkötetkéntelmélettörténete a Die geschichtliche Entwicklungder NationalOekonomik und ihrer Literatur. Műveinek nagy része habár német nyelven jelentmeg, „a toll volt csak német, ellenben az elmék törekvése,működésük iránya kifejezetten nemzeti”.

6. Kautz Gyula további művei • Többször kiadott, tankönyvként használt három kötetes „A nemzetgazdaság és pénzügytan rendszere”(Pest, 1862-63.) című műve a kor nemzetközi szinten álló tudósának példaszerű munkája. • Az általa is igen nagyra tartott Széchenyi „Hitel” című munkájának elemzése (1905) és a „Szabadkereskedelem és/vagy védvám. Még egyszer megvitatva és megvilágosítva” című cikke (1881) a mai kutatónak is tartogat meglepetéseket sokoldalú érvelésével és szellemi nagyvonalúságával. • Politika (Pest, 1862; további kiadások is, 1878-ban az MTA nagy jutalmát kapta); • Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika (Pest, 1866); • Jogtudomány és nemzetgazdaságtan (Pest, 1868); • A fémvaluta kérdése (Bp., 1880); • Az államgazdaság eszméje és a socialistikus financzia kezdetei (Bp., 1883).

7. Munkássága: Gossen Cantillon Marx széleskörű olvasottság, éles szem, jó ítélőképesség…

8. „A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokraMagyarországon” • A munka nemcsak közgazdasági tanulmány, hanem művelődéstörténeti és közjogi forrásmunka is. • A mű a magyar közgazdasági tudatformálásban alapmű. • Kautz Gyula munkája átfogja tehát a közviszonyok alakulását, a politikai és gazdasági eszmék keletkezését, keletkezésük körülményeinek tárgyalását a korai századoktól a Kautz-i jelenkorig, 1865-ig.

9. A tárgyalásban a magyar közgazdasági eszmék fejlődését hat periódusra bontja. Korszakolása és fő korszakjellemzése a következő: • A közgazdasági eszmék a 18. sz. elejéig: kezdemények életben és elméletben • 1715–1790: a közgazdasági szervezkedés első kísérletei • 1790–1825: az önálló eszmefejlődés megindulása • 1825–1840: a nagy reformeszmék érlelődése és első vívmányai • 1840–1849: a nemzeties irányú reformtervezetek és küzdelmek • 1850–1865: a közgazdasági eszmekör egyetemesebb színvonalra emelkedése Zárófejezet: eredmények és következtetések

10. Az emberi történelemben először válik   meghatározóvá a történelmi időben való létezés tudatosítása. A történelem immár nem az élet tanítómestere, hanem több annál: "nem puszta példagyűjtemény, hanem saját viszonyaink valódi megismerésének egyetlen útja" -írta Savigny, a történeti jogi iskola egyik főalakja. Kautz mindenekelőtt a nemzetgazdaságtan történetének kiemelkedő fontosságát és szükségességét minden kétség fölé helyezi. A német történeti iskola módszere: Elfogadta Smith és Ricardo fogalomrendszerét,  de nem osztotta elméleti alapvetését. kameralista (kincstári) liberalizmus a nemzeti jót a láthatatlan kéz helyett megvalósító kormányzati akarat, gazdaságpolitika szükségességével lehet elérni módszertani probléma: „túlságosan is történeti elbeszélő jelleget ölt". (Kautz) Kautz Gyula és a német történeti iskola

11. A „Széchenyi kor” Kautz-i méltatása: • A nagy reformeszmék érlelődése elválaszthatatlan Széchenyi tevékenységétől. Munkálkodásának döntő jelentősége miatt Kautz az 1825–1848 közötti aranykort Széchenyi kornak is nevezi. • Ugyanakkor határozottan két alperiódusra osztja ezt az időszakot: 1. Az első részperiódus, a Széchenyi föllépésétől 1840-ig terjedő szakasz, az általános, egyetemes fejlődési irány kora, melyet Széchenyi alkotó reform-tevékenysége jellemez, reformátori nimbusza ekkor alakul ki, s éri el voltaképpen csúcspontját is. Erre a korra esik a főműveknek a megjelenése. (Hitel, 1830; Világ, 1831; Stádium, írta 1831, megjelent 1833). 2. A következő időszakot már inkább a részletezés és a nemzeties jellegű reformirányok jellemzik, s az, hogy Széchenyit már inkább az általa túl gyorsnak ítélt reform-törekvések ellenzői között találjuk. A korszak fő jellemzője a létező intézményi keret és a gazdasági fejlődés érdekeinek szembenállása.

12. „…hazai tudományosságunk és irodalmunk haladási vívmányait szerény mérvűeknek kell  neveznünk, mert nemzetgazdasági nézetkörünk még mindigszámos  téveszmét és balfogalmat is rejt magában, s mert, ha nem is irodalmunkban és szakköreinkben, de a nagy tömegekben még mindig igen nagy a hajlam nálunk, nagy hangzású üres szavaknak  hódolni s közgazdasági alchymisták és naturálisták állításaira esküdni!" „Magyar tudományról, mint igazi szociális kultúráról még nemszólhatni!” - állapította meg Kautz Gyula 1905-ben. Köszönöm a figyelmet!