Az EU vidékfejlesztési politikája – Ma és 2013 után

1. Az EU vidékfejlesztési politikája –Ma és 2013 után Loretta Dormal-Marino Konzisztens vidékfejlesztés Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Európai Bizottság

2. Tartalom • Néhány szó a vidéki térségekről • Miért van szükség EU-szintű vidékfejlesztési politikára? • Vidékfejlesztési politika 2007-2013 – szerkezet, költségvetés, eredmények • A vidéki területek előtt álló kihívások, Európa 2020 stratégia • Célkitűzések és prioritások • Más alapokkal való kapcsolatok, szerkezet • Eszközös (intézkedések)– kulcs területek • Végrehajtás

3. Miért van szükség EU-szintű vidékfejlesztési politikára? Egy politika … • Mert a vidéki területek olyan kihívásokkal szembesülnek, amelyeket a piaci mechanizmusok magukban nem fognak megoldani Egy közös politika … • Mert a kihívások nem nemzeti szinten jelentkeznek/oldódnak meg (klímaváltozás!) Egy EU politika… • Hogy kimondottan az EU-ra jellemző problémákra találjunk megoldást Központban a hozzáadott érték/értéknövelés!

4. Jelentősen eltérő adottságokkal rendelkező vidéki területek • Némely vidéki régió rossz gazdasági helyzetben; mások jó növekedési/foglalkoztatási rátákat mutatnak a városi térségekhez képest • Növekedés és foglalkoztatás szempontjából nincs „tipikus vidéki régió”: különböző típusú „vidékiességről” beszélhetünk, melyeket adott régióban található „funkciók összessége” határoz meg, és nem egyetlen gazdasági tevékenység

5. Vidékfejlesztési politika a jelenlegi időszakban • Az egyetlen integrált politika, amely lefedi a vidéki területek minden dimenzióját: gazdasági, környezeti, társadalmi • Világos célkitűzések • Előre meghatározott intézkedések a kitűzött célok elérését és EU-szintű hozzáadott érték előállítását biztosítandó • Végrehajtási rendszer:stratégiai megközelítés, rugalmasság a tagállamok számára • Monitoring és értékelési rendszer

6. Kulcskérdések a 2013-at követő időszakra • Továbbra is fennálló kihívások a vidéki térségekben • Az EU2020 átfogó céljai – átfogó politikai környezet • Más EU politikákkal való kapcsolat • Szerkezet • Intézkedések • Végrehajtási mechanizmusok

7. Továbbra is fennálló kihívások a vidéki térségekben Gazdasági-társadalmi kihívások Környezeti kihívások Területi kihívások • Jövedelem különbségek • Áringadozás, kockázat menedzsment • Lemaradó vidéki térségek • Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása • Termőtalaj kimerülése • Víz-, és levegőminőség • Élőhelyek és biodiverzitás • Vidéki térségek életképessége • Az EU mezőgazdaságának sokszínűsége Élelmezésbiztonság Szinergia és kiegészítő jelleg az I. pillérrel és a strukturális alapokkal Hozzájárulás az Európa 2020 stratégiához

8. Európa 2020 és a vidékfejlesztési politika: egyértelműen közös alapok! • Intelligens fejlődés: • Az innováció, készségek, zöld technológiák és a kutatások támogatása • Társadalmi innovációt ösztönző intézkedések hozása • Inkluzív növekedés: • Helyi erőforrások mozgósítása, vidéki gazdaságok diverzifikálása és helyi piacok és munkahelyek fejlesztése • A mezőgazdasági szerkezetátalakítással párhuzamosan alternatív megélhetési lehetőségek bevezetése Vidékfejlesztés • Fenntartható növekedés: • Erőforrás hatékonyság és a közjavak előállításának növelése • Kibocsátáscsökkentés, szénmegkötés növelése és bioenergia előállítás • Fenntartható földhasználat biztosítása és a biodiverzitás csökkenésének megállítása

9. A vidékfejlesztési politika céljai és prioritásai - áttekintés Hosszú távú stratégiai célkitűzések Mezőgazdaság versenyképessége Fenntartható természeti erőforrás- gazdálkodás Kiegyensúlyozott területi fejlődés Az Európa 2020 keretében megfogalmazva: Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés • Operatív prioritások vonatkozóan a: • beavatkozási területekre; • jobb célindikátorokra Minden tagállam/régió alkalmazza ezeket az elveket a vidékfejlesztési programokban

10. Helyes prioritások megválasztása (1) • Tudás transzfer a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban • (Horizontális prioritás) • Humán erőforrás és tudatos hálózatépítés a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban • Innováció, tudásalap a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban • Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás közötti kapcsolatok erősítése/ kutatás+fejlesztés 2. Mezőgazdaság versenyképessége, üzemek életképessége • A jelentős strukturális problémákkal küszködő üzemek szerkezetátalakítása • Generációváltás a mezőgazdasági ágazatban

11. Helyes prioritások megválasztása (2) 3. Élelmiszerlánc-szervezés, kockázatkezelés a mezőgazdaságban • Nyersanyagtermelők integrálása az élelmiszerláncba • Mezőgazdasági kockázatkezelés támogatása 4. A mezőgazdaságtól és erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák megőrzése és javítása Tekintettel: • biodiverzitás/ tájkép • vízgazdálkodás • talajkezelés • szénmegkötés

12. Helyes prioritások megválasztása (3) 5. Erőforrás hatékonyság és alacsony szénfelhasználású és szén-dioxid-kibocsátásúgazdaságra való áttérés az agrár-élelmiszer és erdőgazdálkodási ágazatokban • Középpontban a víz és az energia • (Alapanyag-) termelés megújuló energia előállításra az agrár-erdészeti ágazatban • A mezőgazdasági eredetű nitrogénoxid- és metánkibocsátás csökkentése 6. A vidéki területek foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása • Diverzifikáció és munkahelyteremtés • Társadalmi integráció és a szegénység csökkentése • Helyi fejlesztések a vidéki térségekben

13. Hogyan kapcsolódnak össze az alkotórészek? Közös Stratégiai Keret (KSK) – az Európa 2020-nak megfelelően Nemzeti keretrendszerek– A KSK-nak megfelelően Vidékfejlesztési politika Egyéb EU politikák(kohéziós politika, halászat) Vidékfejlesztési programok: Célkitűzések/ prioritások Célok Intézkedések összessége

14. Milyen intézkedésekre lesz szükség? Jelenlegi intézkedések (2007-2013) Intézkedések rendszerének kiigazítása Feltételek, lefedettség adaptálása az új körülményekhez Új intézkedések?

15. Intézkedések – néhány kulcsterület (1) Tudástranszfer • Szakmai képzés, tanácsadó szolgálat, új technológiák bemutatása Együttműködés: technológiai • Technológia-, eljárás-, termékfejlesztés/alkalmazás Együttműködés:gazdasági • Pl. rövid ellátó láncok, erőforrás-megosztás Együttműködés:környezeti • Jobb eredmények érdekében közös cselekvés (pl. nagyobb területek, nagyobb projektek)

16. Intézkedések – néhány kulcsterület (2) Vállalkozásfejlesztés • Fiatal gazdák bevonása Kockázatkezelés • Új intézkedésrendszer Leader • Alulról induló kezdeményezések és a stratégiai szemlélet erősítése • Lehetőség a más alapokból történő közös finanszírozásra

17. Végrehajtási mechanizmusok: kulcselemek • A stratégiai megközelítés és az ex-anteértékelés erősítése • Mennyiségi célszintek szemben a közös indikátorokkal („célindikátorok”) minden prioritás tekintetében • Tengely alapú rendszer eltörlése • Alkalmazott intézkedések: rugalmasabb kombinálhatóság • Szabályozás harmonizálása más alapokkal

18. A KAP 2013 után – menetrend 2013 (n-1) 2012 (n-2) 2011 (n-3) 2014 (n) 2010 (n-4) Társadalmi Konzultáció Konferencia Közlemény a 2013-at követő KAP-ra vonatkozóan Jogszabály- tervezetek Közzététele Megkezdődnek a tárgyalások az EP-vel és a Tanáccsal A jogszabály- tervezetek tárgyalása az EP-vel és a Tanáccsal Programok tervezése Az új politika végrehajtása

19. További információért lásd: • CAP Health Check http://ec.europa.eu/agriculture/healthcheck/index_en.htm • EU agriculture and CAP reform http://ec.europa.eu/agriculture/index_en.htm • EU rural development policy 2007-2013http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/index_en.htm • Agricultural Policy Analysis and Perspectives http://ec.europa.eu/agriculture/analysis/perspec/index_en.htm

20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!