POLITIKAI ÉRTÉKÁTÖRÖKÍTÉS A CSALÁDBAN

1. Kutatók Éjszakája, 2014. szeptember 26. POLITIKAI ÉRTÉKÁTÖRÖKÍTÉS A CSALÁDBAN Csákó Mihály WJLF Videón: http://youtu.be/DDW4xHoP-LM

2. Mit vizsgálunk? • Két generáció politikai értékeit és véleményeit – ez a társadalom változásáról szól. • A politikai értékek és vélemények két generáció közötti átörökítését a családban – ez a változás egyik mechanizmusáról szól. Kutatók éjszakája, 2014.

3. Milyen adatokon vizsgáljuk ezt? • A családi politikai szocializáció (OTKA 75947) kutatás adatain. • Az 1. minta: 12. évfolyamos középiskolások országos mintája – reprezentatív iskolatípusra és nagyrégióra – N=5000. • A 2. minta: az 1. minta szülei közül válaszolni hajlandó szülők mintája – nem reprezentatív – N=200. • Igazi összehasonlítás lehetetlen – az összevetés célja: gondolatébresztés, hipotézisalkotás Kutatók éjszakája, 2014.

4. Megállapítások (1) • A szülők nemzedéke valószínűleg nagyobb fontosságot tulajdonít a demokratikus értékeknek, mint a fiatalok. • Az értékek rangsora kevés ponton tér el a nemzedékek között. • De eltérések kritikus pontokon a legnagyobbak. Kutatók éjszakája, 2014.

5. Két nemzedék a demokratikus értékekről Kutatók éjszakája, 2014.

6. A „kritikus pontok”: • Következtetés: mind a szabadság, mind a testvériség értéke csökkent a generációk között, • és valószínű, hogy e veszteség jó része a serdülőkor idején alakult ki. Kutatók éjszakája, 2014.

7. A demokratikus értékekről - iskolatípusonként Kutatók éjszakája, 2014.

8. Szülők az értékekről két szempontból Kutatók éjszakája, 2014.

9. Szülők az értékekről két szempontból • Ismert, hogy az iskolai osztály szocio-kulturális összetétele maga is szocializációs tényező. • Tény: A szülők iskolázottsági rétegeinek véleménye több ponton eltér a gyerekük iskolatípusa szerint létrejövő szülőcsoportok véleményétől.  • Következtetés: Valószínű, hogy a nemzedékek értékrendje közötti különbségek létrejöttének egyik mechanizmusa a pályaválasztás (továbbtanulási döntés) során létrejövő rétegkeveredés. • Kiegészítés: A konkrét politikai vélemények területén még valószínűbb, hogy a rétegek véleménye a középfokú iskolatípusok szülői csoportjaiban átrendeződik. Kutatók éjszakája, 2014.

10. Szülők politikai véleménye kétféleképpen Kutatók éjszakája, 2014.

11. Két nemzedék politikai véleményei Kutatók éjszakája, 2014.

12. Politikai vélemények iskolatípusonként Kutatók éjszakája, 2014.

13. Mélyebb véleménystruktúrák? • Nincsenek. • A főkomponenselemzés 14 érték közül csak két olyat talál, amelyre csak egy komponens „ül rá”: Az egyik: a másik ember tisztelete; A másik: a kisebbségi jogok érvényesülése • Kérdés: Vajon csak a csoportoknak nincs belső véleménystruktúrájuk, vagy a csoportokat alkotó egyéneknek sincs? Kutatók éjszakája, 2014.

14. Mélyebb véleménystruktúrák? • A konkrét politikai véleményeknél sincsenek. Kutatók éjszakája, 2014.

15. Megállapítás • Tehát: a magyar családokban nem várható, hogy a családi szocializáció a teljes jogú állampolgárrá válás időpontjára hozzásegítse a fiatalokat a társadalmi-politikai tisztánlátáshoz.

16. Szülők és gyerekeik korrelációja Kutatók éjszakája, 2014.

17. A politikai vélemények korrelációja Kutatók éjszakája, 2014.

18. Összegzés: a nemzedékek • A politikai értékekről a fiatal generáció véleménye fő vonalaiban kevéssé különbözik a szülők nemzedékének véleményétől. A legláthatóbb különbség az, hogy a fiatalok semmit nem tartanak annyira fontosnak az értékek közül, mint a szülők nemzedéke. Ez lehet egyszerűen életciklus hatás. • A fiatal nemzedékben a szülők nemzedékéhez képest csökkenni látszik a társadalmi szolidaritás étéke és nő az individuális elismerésé. Az utóbbi évek állami intézkedései szintén ebbe az irányba mentek, ami azt sejteti, hogy a fiatalok többsége nem fogja megkérdőjelezni azokat. • A konkrét politikai kérdésekben nagyobbak az eltérések: leginkább abban hasonlít a fiatal generáció a szülőkéhez, hogy szintén a nemzeti összefogás szükségességével ért egyet a legjobban és a nemzeti hagyományok feladásával a legkevésbé. Ugyanakkor a szülőknél is kevesebb szociális érzékenységet mutat. Kutatók éjszakája, 2014.

19. Összefoglalás: a család szerepe • Valószínű, hogy a magánszféra felértékelése és a szolidaritás leértékelése már a családban továbbadódik, a politikai beleszólással és az egyesülési szabadsággal kapcsolatos értékek viszont főleg a családon kívül alakulnak. • Legerősebben az autoriter módon érvényesülő nemzeti egység igénye öröklődik a családon belül.

20. Összegzés • A családi szocializációnak tehát differenciált szerepe van.: • Egyrészt a politikától való tartózkodásról feltehető, hogy Magyarországon az un. longuedurée hatások közé tartozik, és a kevert attitűdökben továbbélő alattvalói kultúrában gyökerezik (vö. Almond és Verba, 1997:26. skk). • Másrészt látható, hogy bonyolult családon belüli és családon kívüli mechanizmusok hogyan módosítják a fiatalokban a családilag továbbadni kívánt értékeket. • Fontos új elemnek tartom a középfokú továbbtanulási utak közötti választás – mint „fénytörő” leképezés – felismerését és dokumentálását. • Ismét kiderül, mennyire fontos lenne összekapcsolni egymással az iskolai és a családi szocializáció kutatását konkrét projektekben is. Kutatók éjszakája, 2014.

21. Köszönöm a figyelmet!Csákó Mihálycsakomihaly@wjlf.hu https://sites.google.com/site/mcsako/