Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 37

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul PowerPoint PPT Presentation


  • 53 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul. Környezeti elemek védelme I. Levegőtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC. Az ózon és szmog hatásai: ember, növény Lokális szennyezések. 7. előadás 19.-21. lecke.

Download Presentation

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

Globlis krnyezeti problmk s fenntarthat fejlds modul

Krnyezeti elemek vdelme I.

Levegtisztasg vdelme

KRNYEZETGAZDLKODSI AGRRMRNKI MSC

TERMSZETVDELMI MRNKI MSC


Az zon s szmog hat sai ember n v ny lok lis szennyez sek

Az zon s szmog hatsai: ember, nvnyLoklis szennyezsek

7. elads

19.-21. lecke


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

A talajkzeli zon hatsai (ember, nvny) I.

zon hatrrtkek

19. lecke


A talajk zeli zon hat sai

A talajkzeli zon hatsai

  • Az zon radiklis oxidl anyag, ezrt ferttlentsre hasznljuk. Minden mikroorganizmust elpusztt, s rdekessgkppen emltjk, hogy hatsra nem alakul ki immunits a krokozkban. Szagot okoz elemek ellen is kivlan alkalmazhat.

  • Krnyezetnkben megjelenhet:

    - Fnymsolk kzelben

    - Halognizznl

    - Szolriumoknl, ill.

    - 185nm kzeli UV-C sugrzs hatsra.


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • Az zon jelenltt szagrl lehet felfedezni. A koncentrci, ahol ez rzdik 0,01 ppm. Ez alatti rtknek hatsa az emberi szervezetre nincs; hacsak nem 10 rn t tart. Krnyezetnkben ltalban a 0,04 ppm-et nem szokta meghaladni.

  • Ha a koncentrci elri az 1,25 ppm-et, a lgzsmkds srl. Ezt meghalad rtknl tdvizeny s vrzs jelentkezik, a sejtfalakon elll gzcsere problmkkal egytt.

  • A megengedett zonkoncentrci napi nyolc rs munkaidt felttelezve 0,1 ppm.


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • A nvad jelensg felfedezsekor az emberek nylkahrtya izgat hatsrl (knnyezs) szmoltak be, mely rszben a talajkzeli zonnak (is) ksznhet.

    Krostja a lgzszervrendszert, gyulladsokat okozva. A szervezet megprblja kikszblni a veszlyes anyagot, de akkor ezzel a O2 bejutsa is gtolt, mely oxign hinyos llapotot eredmnyez. Ez hossz tvon szvproblmkhoz vezet.

  • Legveszlyesebb hatsa, hogy a gnllomnyt is krosthatja; genetikai elvltozsokat okoz a DNS lncban, mely mutcit vagy akr rkot eredmnyezhet.


7 t bl zat a k l nb z zonkoncentr ci hat sai

7. tblzat A klnbz zonkoncentrci hatsai

zon (ppm) Hatsa az emberi szervezetre

0,01-0,03 Szaga van

0,1 Orrban s torokban jellegzetes szag

0,2~0,5 Ltsromls 3-6 ra elteltvel

0,5 Szemmel lthat lgti vltozsok

1~2 Fejfjst s egykedvsg. Krnikuss vlhat.

5~10 Gyors rvizenyt s tdvizenyt okoz

15~20 Kisebb llatok 2 rn bell elpusztulnak

http://www.pharmashop.hu/images/products/editor/about_ozone.pdf


33 bra az zon k ros t s nak tja a l gz szervrendszerben

33. bra Az zon krostsnak tja a lgzszervrendszerben

science.howstuffworks.com/ozone-pollution1.htm


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

Mestersges krlmnyek kztt, laboratriumi vizsglatokban az albbi tnetek jelentkeztek az emberen (WHO kzlse szerint):

  • magasabb lgzsszm

  • emelkedett td ramlsi-ellenlls

  • cskkent lgzsi volumen

  • a respirci mechanika vltozsai

  • td id eltti regedse

  • immunrendszeri interferencia vagy gtls mikrobs infekcik elleni vdekezs

    romlsa


N v nyre gyakorolt k ros hat sok zon

Nvnyre gyakorolt kros hatsok (zon)

  • Az zon 80 ppb felett krostja a nvnyeket. A 70 ppb-s rtk hrom napon keresztl szintn tneteket eredmnyez. ltalban a levl sznn okoz elszr elvltozst. Az els tnetek 4-5 nap utn jelentkeznek, a ksbbiekben a levelek elszradnak, lehullanak.

  • Kezdeti tnet az n. bors foltossg, az apr fekete pttyk megjelense. A zld levl sznvltozsai ezt kvetik a ksbbiekben.

  • A folyamatos krnyezetterhels miatt a msodlagos fertzsek megjelensnek gyakorisga nvekszik (korompensz)


34 bra bors foltoss g a tulip nfa level n

34. bra Bors foltossg a tulipnfa leveln

http://www.omafra.gov.on.ca/english/crops/facts/91-015f9.jpg


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • Az zon hatsmechanizmusra vonatkoz megfigyelsek beszmoltak arrl, hogy az zon roncsolja a sejteket, ami aztn krosan befolysolja a nvny nvekedst, fejldst. Az zonkoncentrci emelkedse a nvny krli lgtrben egyfajta mregtelentsre sztnzi a nvnyt. Ez extra energit ignyel, melyet mshonnt nem, csak a fotoszintzistl tudja elvonni az egyed, mely cskkenti a biomassza produktivitst. Ennek az is a kvetkezmnye, hogy kevesebb szn-dioxidot tud a nvny a lgkrbl megktni.

  • Ms beszmolk gsi tnetek megjelenst rgztettk.


35 bra zon okozta g si t net a lev len

35. bra zon okozta gsi tnet a levlen


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

A talajkzeli zon hatsai (nvny) II. PAN krkpe. A fotokmiai szmog komplex tnet egyttese

20. lecke


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • Az egyes fajok rzkenysge az zonra eltr. ltalban a rvidebb let levelekkel rendelkez nvnyek a legrzkenyebbek, melyek ezzel indiktor nvnyknt is alkalmazhatv vlhatnak, pl. a spent vagy a hereflk. Ms fajoknl nehezebben rgzthetk a szimptmk, a magas O3-koncentrci megrvidti lettartamukat.

  • Az emelkedett zon koncentrcira adott reakcik nemcsak fajonknt, hanem a fejlds fzistl fggen is klnbznek; st az rzkenysg akr llomnyonknt is eltrhet.

  • Van olyan kutat, aki szerint az zon mennyisge az koszisztmk sszettelt is befolysolja.


36 bra talajk zeli zon hat sa k zelr l t k level n s t volabbr l z ldbabon

36. bra Talajkzeli zon hatsa kzelrl (tk leveln) s tvolabbrl (zldbabon)

ars.usda.gov utn ozonenetwork.hu/ozonenetwork/20091214-az-ozon..


37 bra az zon k rt tele s rgadinnye f ld n

37. bra Az zon krttele srgadinnye fldn

www.agriculturalist.com/whatsnew.htm


38 bra s lyos zon k rosodott n v ny

38. bra Slyos zon-krosodott nvny

www.urbanhabitats.org/v05n01/ozone_fig3.html


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • Nehz pl. csak az zon hatst a termszetben tetten rni, mivel ismeretes, hogy a fotokmiai szmogban az zonon kvl szmos egyb krost anyag is egyttesen van jelen.

  • Ezek kzl az egyik a PAN (policiklusos aroms sznhidrognek). Ez a lgszennyez anyag fkppen idsebb leveleken srgulst, jellegzetes bronzos elsznezdst okoz. Hatsra knyszerrs, rvidebb tenyszidszak, s ennek kvetkezmnyeknt termskiess kvetheti a kezdeti tneteket krnikus krnyezetterhels esetben.


39 bra a pan hat sa a burgony ra

39. bra A PAN hatsa a burgonyra

www.omafra.gov.on.ca/.../crops/facts/91-015.htm


40 bra komplex t net egy ttes szmog burgonya level n

40. bra Komplex tnet egyttes (szmog) burgonya leveln

www.omafra.gov.on.ca/.../crops/facts/91-015.htm


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • A szntfldi nvnyek mellett az erdk veszlyeztetettsge halmozott, s nemcsak az zon vonatkozsban. Ezek a nvnyek vekig egy helyben maradnak, folyamatosan vannak kitve a krnyezetet krost anyagok hatsainak. Nluk mg az alacsony koncentrci is fokozott veszlyt jelent a hossz expozcis id miatt.

  • Lombhullat fknl fajtl fgg szn foltosods lp fel a levl sznn, mely lehet vilgos (fehr), barna, fekete szn. A levelek ksbb elszradnak s lehullanak.

  • Tleveleknl mrvnyozott tk tallhatk, melyek ksbb szintn lehullanak.


41 bra az zon vil gos foltokat okoz a k ris level n

41. bra Az zon vilgos foltokat okoz a kris leveln

Photo from the USDA Forest Service - Region 8 Archive, USDA Forest Service, Bugwood.orgkentcoopextension.blogspot.com/2008/07/landsc...


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

42. bra Az zon krosts vrses foltjai a juhar leveln

http://3.bp.blogspot.com/_8xC9bwq6AVU/SHcstVPcOlI/AAAAAAAAD14/KwtU7Wm8TUY/s1600-h/ozone+maple.jpg


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

43. bra Az zon hatsa tlevel fknl

nasadaacs.eos.nasa.gov/.../2006/2006_ozone.html


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

Loklis szennyezs hrmas tmadsi pontja: ember, ptett krnyezet s a lgkr optikai tulajdonsgai

21. lecke


Lok lis hat s szennyez sek

Loklis hats szennyezsek

  • A fotokmiai szmog az egyik pldja a loklis krnyezeti problmknak. Kis terletet rintenek, viszonylag magas szennyezanyag koncentrcikkal. Hatsukat hrom kiemelt terleten vizsgljuk:

    - az ember egszsgre

    - az ptett krnyezetre s a

    - leveg optikai llapotra hatnak.

    Az ember esetben az expozci (kitettsg) kt komponense adja a vrhat krosts mrtkt, vagyis a szennyezanyag koncentrcijnak s a szennyezs fennllsnak szorzata.


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • Az embereknl meglehetsen nehz tlagos veszlyrl emltst tenni, mert tlagember sem nagyon van. Eltr rzkenysgi kategrikat felttlenl szksges emlteni, amelyeknl a potencilis problma mrtke sokkal nagyobb:

    - Csecsemk, gyermekek

    - Idsek, legyenglt szervezetek

    - Krnikus betegsgben szenvedk (asztmsok, szvbetegek stb.)

    Vrosi krnyezetben, ipartelepek kzelben a lgszennyezs veszlye mindig fokozott.


N h ny gyakoribb g z emberre kifejtett hat sa

Nhny gyakoribb gz emberre kifejtett hatsa

  • A szn-monoxid minden vben szedi ldozatait. Zrt trben felszaporodva a vr oxignszlltst blokkolja, fulladsos hallt okozva. Klnsen anticiklonris idjrsi helyzetben tlen a leveg visszanyomhatja a fstgzokat a kmnyen t, s Magyarorszgon vente mintegy 15-20 hallos ldozatot kvetel a CO mrgezs. A vltozs egyetlen pozitv vonsa, hogy reverzibilis; ha idben friss levegre jut a mrgezett, a folyamat visszafordthat. Megfigyelsek szerint 30 ppm CO 1-2 rig a vr oxign szlltst 5%-kal cskkenti. Ellene vdekezni a gzzem berendezsek vi gyakorisg fellvizsglatval lehet.


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • A nitrogn-dioxid a nylkahrtyt, a lgzszerveket veszlyezteti. Khgst vlt ki, folyamatos jelenlte (nhnyszor 10 ppm-es nagysgrendben) bronchitiszhez vezet. Jellegzetes vrses sznre sznezi a levegt.

  • A formaldehid (lsd. fotokmiai szmogot) 120 ppb esetn tarts jelenltkor n. srsi ingert vlt ki; a nylkahrtyt tmadja. A legnagyobb koncentrcija ks dlutn vrhat, de szerencsre csak rvid ideig marad fenn.

  • zon lsd. Korbban.

  • PAN srsi inger; nylkahrtya izgat. Khgst vlt ki. Tartsan rkot okoz.


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • Kn-dioxid a fosszilis tzelanyagok getsnl (kivve fldgz) kerl a lgtrbe. A fels lgutakban lerakodik, izgatva azt. Khgst, fulladst vlthat ki. Emeli a megbetegedsek s a hallozsok szmt az albbi egyenletek szerint.

    - Megbetegedsek szma:

    [SO2] t0,32 = 0,50

    - Hallozsok szma:

    [SO2] t0,38 = 2,0,

    ahol t az expozcis id

    [SO2] a kn-dioxid koncentrcija.


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • Az rtkeket kiszmolva kapjuk, hogy 1 hetes expozcis idnl a kritikus kn-dioxid koncentrci 0,1 ppm, mg a hallos rtk 0,3 ppm-nek felel meg.

    Haznkban a veszly tlen fokozott a ftsi szezon idejn. Megfigyelsek szerint a kritikus rtket nem rjk el Budapest esetben. A kn-dioxid gyorsan talakul a lgkrben knsav cseppecskv, mely szintn nem pozitv hats az egszsgnkre. A mar hats anyag a lgzszerv rendszert tmadja, khgst okoz. Itt is az asztmsok s egyb betegsgben szenvedk fokozottan veszlyeztetettek.


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • Mtrgyak llapota - korrzi

    A lgkr savas anyagai legjobban a mszk alap memlkeket veszlyeztetik. A keletkez szulftot s nitrtot aztn a csapadkvz kimossa az pletek, szobrok, emlkmvek felletrl.

    A korrzi azonban nemcsak a mtrgyakat veszlyezteti. A savak mar hatsa szinte minden krlttnk lv trgy llapott veszlyeztetheti. Festmnyek, szvetek, papr stb. krosodhatnak visszafordthatatlanul. Teht nemcsak a fmekre szksges odafigyelnnk.


44 bra a lok lis szennyez s hat sa m szk alap szoborra

44. bra A loklis szennyezs hatsa mszk alap szoborra

commons.wikimedia.org/wiki/File:-_Acid_rain_d...


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

  • A leveg llapota optikai tulajdonsgai

    A lgkri aeroszolok megszaporodsa dnten befolysolja az adott terlet legtbbszr nagyvros levegjnek optikai tulajdonsgait. A legfeltnbb a ltstvolsg cskkense. Ez a kzlekedsben veszlyforrs, s nemcsak a lgi kzlekedsben.


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

Nem jelent kisebb problmt az idegenforgalmi nevezetessg megtekintsekor jelentkez ltstvolsg cskkens, amely egy-egy ltvny megtekintsnek lehetetlensgt okozhatja. Ez ugyan pnzben nem fejezhet ki, de a kr itt is rzkelhet.

Magas lgnedvessg tartalom a helyzetet rontja.


Glob lis k rnyezeti probl m k s fenntarthat fejl d s modul

Ksznm figyelmket!


  • Login