A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének gyakorlati problémái Bardóczi Krisztina

1. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének gyakorlati problémái Bardóczi Krisztina Áldozatsegítő szakreferens Közigazgatási és igazságügyi hivatal Workshop 2013.06.05.

2. A gyermekvédelmi jelzőrendszer • A jelzőrendszer az egyének, családok szociális helyzetéről, problémáiról szóló folyamatos információáramlás. • A segítségnyújtás érdekében szervezetek, intézmények, magánszemélyek között fenntartott kapcsolat. Célja • A problémák időben történő felismerése és azok mihamarabbi enyhítése, megoldása. • A már kialakult veszélyeztetettség és krízishelyzet következményeinek enyhítése, az ehhez vezető okok feltárása és a probléma forrásának feloldása.

3. Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c)a köznevelési intézmények, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g)a pártfogó felügyelői szolgálat, h)az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i)a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j)a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, k)a munkaügyi hatóság.

4. Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (2)Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

5. Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (4) Ha az (1) bekezdés a)-i) és k) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)-i) és k) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.

6. Jogszabályi háttér 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 43. §(2) Az áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez.

7. A jelzőrendszer működését hátráltató okok • Nincsenek tisztázva a feladatok és a felelősségi körök

8. A jelzőrendszer működését hátráltató okok • nincs egységes fogalom meghatározás és használat • veszélyeztetettség: (a Gyvt. alapján) olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, mely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődést gátolja vagy akadályozza • elhanyagolás: ha a szülő vagy gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét és ezzel súlyosan veszélyezteti a gyermek egészségi állapotát, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődését • gyermekbántalmazás: ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek vagy a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt nem akadályozza meg, illetve nem jelenti (fizikai, érzelmi, szexuális)

9. A jelzőrendszer működését hátráltató okok • hiányzik az információk áramoltatása, a tagok közötti folyamatos kapcsolattartás • a gyermekjóléti szolgálatok által a jelzőrendszeri tagok számára tartott munkaértekezleteken nem vesznek részt • a tagok félnek a felelősségvállalástól • nem bíznak a változásban • félnek az esetleges negatív következményektől, kellemetlenségektől (főleg kis településeken)

10. Ingyenesen hívható a nap 24 órájában! Áldozatsegítő Vonal 06 80 225 225

12. A jelzéstételi kötelezettséggel kapcsolatban milyen problémáitok, aggályaitok vannak, mik a tapasztalataitok? • A gyakorlatban valóban működik-e a kapcsolattartás a jelzőrendszeri tagok között? (rendszeres, személyes kontaktus, részvétel a gyermekjóléti központok által szervezett találkozókon) • Tudtok-e jó gyakorlatot megosztani velünk?