310 likes | 551 Views
A TANULÓ SZERVEZETEKRŐL. Bognár Mária Harkány, 2009. november 13. Miért beszéljünk tanuló szervezetről?. Mi a tanuló szervezet?. Definíció.
E N D
A TANULÓ SZERVEZETEKRŐL Bognár Mária Harkány, 2009. november 13.
Definíció • „A tanuló szervezet olyan szervezetet jelent, amely jövőjének kialakítása érdekében folyamatosan növeli, erősíti alkotókedvét és tehetségét. A tanuló szervezetek fontos jellemvonása, hogy a benne résztvevők új módon képesek tekinteni magukra és a világra.” (Peter Senge: Az 5. alapelv, 1998, HGV)
A tanuló szervezetek öt alapelve • Rendszergondolkodás • Gondolati minták • Csoportos tanulás • Személyes kiválóság • Közös jövőkép kialakítása
Rendszergondolkodás • Semmi sem független a környezetétől. • A komplexitás ijesztő lehet • hajlam csak a felszíni jelenségekre reagálni (itt és most)
Gondolati minták • „A mélyen belénk épült általánosítások, képek és elképzelések, amelyek alapvetően befolyásolják, világszemléletünket, és leghétköznapibb cselekvéseinket.” • Az új elgondolásokat elnyomja a korábbi gondolkodásmód, az uralkodó szemlélet • egyénileg és közösen is ismerjük fel gondolati mintáinkat.
Csoportos tanulás Alapja a vita helyett a dialógus • Minden résztvevő felfüggeszti saját előfeltevéseit; • minden résztvevő egyenrangú partner – megszűnnek a hatalmi különbségek, a szervezeti hierarchia (Leadership Academy); • egy beszélgetésvezető tartja kézben a dialógust.
Személyes kiválóság • Személyes irányítással rendelkező személyiségek: • folyamatos tanulás jellemzi őket; • tudják, hogy mi fontos számukra; • személyes jövőképpel rendelkeznek. • A tanuló szervezetben a személyes irányítás a munkavállalók lehető legszélesebb körére kiterjed.
Közös jövőkép kialakítása • Az egyéni jövőképekre épül, így a szervezet tagjai azonosulni tudnak vele; • elég kihívást jelent ahhoz, hogy csak közös erőfeszítéssel lehessen megvalósítani; • megalkotása nem egyszeri tevékenység, hanem állandó feladat. (Gördülő tervezés, „S” modell)
A változási (tanulási) folyamatok szakaszai, avagy a CBAM (Concerns-Based Adoption Model) Hogyan építsünk tanuló szervezetet?
A fejlesztés szakaszai • Énorientáció (A változáshoz fűződő viszonyom) • Feladatorientáció (A feladat/változás megvalósítására való koncentrálás) • Másokra orientáltság (A változás fenntarthatóvá tétele)
1. szakasz: Tájékozódás Jellemzők: • Általános érdeklődés • Tudatosodás Kulcskérdés: Mi ez?
2. szakasz: Informálódás Jellemzők: • Növekvő érdeklődés • Egyre többet tudni Kulcskérdés: Hogyan működik a fejlesztés?
3. szakasz: Személyessé tétel Jellemzők: • Személyes felkészülés (tudás, idő) • Képessé válni a fejlesztésre Kulcskérdés: Hogyan hat rám? Hogyan fogom csinálni? Mi a tervem?
4. szakasz: Megvalósítás Jellemzők: • Folyamatok menedzselése • Feladatok tudatosítása • Erőforrások felhasználása Kulcskérdés: Hogyan tudom a legjobbat elérni?
5. szakasz: Következtetés Jellemzők: • A fejlesztés következményei a tanulókban • Az innováció hatásai a működésre Kulcskérdés: Működik? Hogyan változott a korábbi gyakorlat?
6. szakasz: Együttműködés Jellemzők: • Az eredmények megmutatása • Együttműködés más pedagógusokkal • Disszeminálás Kulcskérdés: Jól működik, de mások hogyan csinálják?
7. szakasz: Újragondolás Jellemzők: • Az innováció hasznai, előnyei • Új alternatívák továbbgondolása Kulcskérdés: Van bármi olyan dolog, amitől jobb lesz?
Énorientáció (1-3. szakasz) • Megfelelő mennyiségű és minőségű információra van szükség • Bízni kell a fejlesztés eredményességében • A változás hatása személyes és szakmai életére Ennek hiányában: ellenérveket keresünk, ellenállás alakul ki
Feladatorientáció (4. szakasz) • A fejlesztés szükségességének elfogadása • A tevékenységek kipróbálása a mechanikus másolástól a kreatív ötletig • A horizontális tanulás kezdete Ennek hiányában: a jó gyakorlat csak laboratóriumi kísérlet (nálunk azért nem lehet, mert …
Másokra orientáltság • A változás eredményeinek maximalizálása • Egymástól tanulás igénye szakmai műhellyé alakítja az együttműködést • Belső indíttatás mentén az innováció elkötelezettjévé válik Ennek hiányában: nem lesz fenntartható a fejlesztés
A fejlesztés fókuszai • Énorientáció (A változáshoz fűződő viszonyom) • Feladatorientáció (A feladat/változás megvalósítására való koncentrálás) • Másokra orientáltság (A változás fenntarthatóvá tétele)
A fenntartható változás • Szervezetre szabott • Minden szinten másféle fejlesztési terv készül • Folyamatos reflexió jellemzi • A változás valamennyi lépcsőjét végigjárja • A szervezet valamennyi szintjén megjelenik és láthatóvá válik a fejlesztés eredménye
bognar.maria@fszk.hu www.fszk.hu/dobbanto www.oki.hu/mag.php Szakmai anyagok: Ötlettár Köszönöm a megtisztelő figyelmet!