Az ember ökológiai veszélyeztetettsége és a humántőke veszteségek

1. Az ember ökológiai veszélyeztetettsége és a humántőke veszteségek Dr. habil Lakatos Gyula CSc. Százhalombatta, Nyári Egyetem. 2008. augusztus 12. lakatosgyula@t-online.hu

2. Az emberi tőke értéke,amiből lehet pazarolni! • „A népesség minőségét úgy kezelem, mint szűkös erőforrást, ami azt jelenti, hogy gazdasági értéke van, és megszerzése valamilyen költséggel jár.... Az emberi tőkébe való bruttó beruházásba beletartozik a megszerzés és a karbantartás költsége. • E beruházások közé számít a gyermeknevelés, a táplálás, a ruházás, a lakás, az orvosi szolgáltatások és a saját időfelhasználás. • Az egészségtőke szolgáltatása az „egészségesen töltött időből” vagy a betegségmentes időből” áll, amely munkára, fogyasztásra vagy szabadidő-tevékenységre fordítható.”[1] • [1]Schultz, W. Theodore: Beruházás az emberi tőkébe. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1983 p.:286-292.

3. Az emberi tőke „előállítási” költségei (2005).

4. Mennyit érnek a mentők és a mentősök? • Számoljuk ki az emberi tőke nagyságát egy országos nagyvállalatnál! Dr. Éger Istvánné PhD. Adatai alapján

5. 8 általánost végzetteknél Szakmunkás végzettségűek Középiskolát végzetteknél Felsőfokú Végzettségűek Összesen 4 120 704 000 19 666 530 000 39 884 000 000 122 528 835 000 186 200 069 000,00 Az Országos Mentőszolgálat emberi tőke értéke

6. Az OMSZ tárgyi tőkéinek és emberi tőkéjének összehasonlítása Az emberi tőke „nyomorúsága”

7. A misztifikált tárgyak és a leértékelt „emberi tényező” Az emberi tőke értéke 5163 %-kal több, ötvenszeresen nagyobb érték, mint a tárgyi eszközöké.

8. Az országos Mentőszolgálat tárgyi eszközeinek könyv szerint kimutatott értéke 3 606 454,00 Ft.

9. Kérdés, az Ön tapasztalataira alapozva! • Milyen különbséget jelent, a munkaadó számára a tárgyi eszköz illetve a humántőke-beruházás! • Mit „dob ki”, amikor „racionalizál”, vagy „karcsúsít”?

10. Alan Greenspan és Leandro Herrero szerint! Amikor „eltűnik” az irodából egy ezerötszáz dolláros laptop, azonnal belső vizsgálat, esetlegrendőrségi nyomozás indul; amikor elküldenek a cégtől egy százezer dollárt érő munkavállalót,akkor - látszólag - nem történik semmi. Ezzel szemben tény, hogy a vállalat jelentős humántőke vesztést szenved el, egy-egy kvalifikált munkatárs „kikarcsúsításával”, távozásával.

11. Az emberi tőke Magyarországon Nézzük meg, mennyi a magyarországi népesség összegzett emberi tőkeértéke?

12. Összegzett emberi tőke ráfordítások = Magyarország humántőke vagyona(millió forintban számolva, 1998-as árakon) Általános iskola alatt 294.284,1 Általános iskolát végzett 39.167.800,2 Szakmunkásképzőt végzett 16.481.202,3 Középiskolát végzett 24.270.192,2 Felsőfokú végzettség 10.327.540,8 Összesen:90.541.019,3 A magyarországi népességben kilencvenezer milliárd forint az emberi tőkebefektetésekre elköltött pénz. (A ráfordítások nagyobb élőmunka költségei nélkül).

13. Az állóeszközök, az emberi tőkevagyon, az elfekvő tőke értéke Magyarországon Állóeszköz: cca. 24 000 milliárd Ft. A népesség emberi tőkevagyona: 90 000 milliárd Ft. A munkanélküliek „elfekvő” emberi tőkeértéke: cca. 2500 milliárd Ft. Az egy főre jutó GDP kiesése és az ellátási költségek nélkül.

14. Az „uniós” államok nehéz dilemmája”! Kik fizetik ezeket a hatalmas oktatási-nevelési kiadásokat, kiknek térül meg és hogyan? A probléma részletes elemzését lásd: Lakatos Gyula - Vezér Mihály „A humántőke indikátorok, a kapcsolódó mérési módszerek és alkalmazásuk kutatás-fejlesztésének EU koncepciójához” c. tanulmányban. Humánpolitikai Szemle, 2008 január, 44-51. oldalig.

15. Idézet az EU Fehér Könyvéből, az emberi tőke megtérülésének helyzetéről „Pénzügyi és könyvviteli szempontból el kell érni, hogyközeledjen az eszmei vagyontárgyakba fektetett beruházások értékelése a kutatási és képzési kiadások megítéléséhez… Jogi és adózási szempontból a tőkeberuházás és az oktatási célú beruházás kapjon egyenlő elbírálást”. In.: Fehér Könyv az oktatásról és képzésről. Tanítás és tanulás. 1996. V. fejezet, 59. oldal, magyar fordítása. Ideológiáról, döntésről vagy kormányzati szándékról van szó? Ki végzi el ezt a munkát, mikor és hogyan?

16. Emberi tőke veszteségeink! Ahol nagy a befektetés, ott a veszteségek is arányosan nagyok lehetnek!

17. Az emberi tőkeveszteségeink területei Tőkevesztés nem csak az emberi tőke „elvándorlása”, hanem korai halála, rossz vagy tartósan rossz egészségi állapota, az öngyilkosságok magas száma (8-9 százezrelék) hozzáadva a munkanélküliség okozta tőkeveszteségeket, gazdasági, társadalmi lélektani és erkölcsi következményeit, környezeti veszélyeket.

18. A környezet hatása az egészségi állapotraSzigorúan vett, egzakt és tudományos értelemben teljes mértékben tisztázatlan probléma

19. A halálozás: tragédia és (pénz)tőkeveszteség Lakatos Gyula - Velez Zoltán: Az álcázott valóság, (In.: Kritika, 2006. december). Huszonöt és ötvenkilenc év közötti aktív korban az utóbbi négy évben évente huszonnégy ezren haltak meg, amiből adódóan a befektetett emberi tőkeveszteségünk évente több mint háromszázmilliárd forint. A huszonnégyezer emberre fejenként jutó, kieső GDP összegét ehhez hozzáadva (amely ma 16000 USD/fő), nyolcvannyolcmilliárd forint évenkénti veszteséget "könyvelhetünk el". Ha az idő előtt elhunytak még átlagosan tíz évet dolgozhattak volna, a befektetett emberi tőkeveszteségekkel (tízszer 300 milliárd Ft) és az egy főre jutó kieső GDP összegével (tízszer 88 milliárd Ft) együtt keletkező veszteségünk jóval meghaladja a 3880 milliárd forintot. Ez annyi évente, mint amennyit a 2006-os költségvetési évben, az állami kiadásokban kellett volna megspórolni.

20. Foglalkoztatáspolitika? Mi az? Amióta „kivették” a Munkaügyi Minisztérium elnevezéséből a „foglalkoztatáspolitikai” jelzőt, fel sem tűnik, hogy nincs az országnak foglalkoztatáspolitikája. További emberi tőke veszteségek a foglalkoztatottság miatt.

21. A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettség szerint, azaz: a társadalmi tőkevagyon „egyéb” veszteségei 1998-as árakon

22. A munkanélküliségből adódó tőkevesztés, a hazai GDP-hez és központi költségvetéshez viszonyítva GDP 2007-ben: 25 373 milliárd Ft. Központi, állami költségvetési nettó főösszeg: kb. 6400 milliárd Ft. A munkanélküliség következtében elfekvő emberi tőke (ellátási kiadások nélkül): cca. 2500 milliárd Ft.

23. Végezetül, nem befejezve! Ki, kit tart el? A gazdaság tartja el a társadalmat, vagy a társadalom tartja el a gazdaságot? Miért van az, hogy a gazdaság globálisan növekszik, a társadalom pedig szegényedik? (Lásd a részleteket ILO 2007. évi jelentésében).

24. A központi, állami költségvetés bevételei (2004) és a „szociális” állam nyomorúsága A vállalati adóbefizetések 786 milliárd 303 millió,(ebből kb. 500 milliárd forint a társasági adó) a lakossági befizetések általános forgalmi adó, valamint fogyasztási adók a személyi jövedelemadóval együtt3744 milliárd 53 millióforintot tesznek ki.Egyáltalán nem vigasztaló, hogy az Európai Unió országaiban hasonló a helyzet.

25. Megállapítások, vagyis nézzük meg mire jutottunk? Látható, hogy az állami bevételek forrása végletesen korlátozott, az oktatás-nevelés finanszírozása, az emberi tőke magasabb színvonalú újratermelése megoldhatatlan. Az emberi tőke befektetési költségei a társadalomnak nem térülnek meg, csak a könyvtárnyi „tudományos” írások lapjain. A papír „türelmes”, a szó elszáll! Társadalmi-szolidaritási szolgáltatásként, ingyenes „juttatásként”működik a gazdaság „felszerelése” emberi tőkével.(Lásd, az EU Fehér Könyv elemzéseiben, az 56. oldaltól). Az emberi tőke veszteségei nagyon (halálozás, munkanélküliség stb.) magasak. A humántőke munkaviszonyon kívüliújrahasznosítása egyelőre, gyakorlatilag megoldatlan.

26. Köszönet! Köszönet Százhalombatta város Önkormányzatának, Vezér Mihály polgármester úrnak, a segítő munkatársaknak, hogy fontos problémák megvitatásának, megoldások keresésének feltételeit biztosította. Előadásom forrása, megjelent könyvem, melyet hallgatóim figyelmébe ajánlok: Lakatos Gyula Az emberi tőke. Az önismeret gazdaságtana Balassi Kiadó, Budapest, 2005.

27. Rövid sajtószemle a munka világáról,felkészítés a vezetésre Molbach,A.: Die Exotenecke ist Vergangenheit. Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2008. április 14.Nienhaus, L, Kraft, N.: Nicht ohne meinen Coach.Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2008. május 14.

28. Menedzser tréning kutyákkal,a csoportszellem erősítésére A „coach dogs” elnevezésű gyakorlaton a kutyák szolgálnak vezetőknek edzőtársként. A részvevők többnyire középvezetők, póráz nélkül kell arra rávenniük a kutyákat, hogy egy akadálypályán kövessék őket. A feladat teljesítése után a részvevők a trénerrel közösen elemzik saját viselkedésüket. (A tréning vállalati költsége: 10 000 euró/menedzser)

29. Menedzser tréning köpködő lámákkal,ugyancsak a csoportszellem erősítésére. • Három (menedzser) csoportnak, egyenként három három-három lámával kell elérni egy megadott utat a közeli erdőben, majd az állatokkal együtt kell átkelni egy hídon. A feladat abban áll, hogy a lámák igen csökönyös állatok, és ha túl közel futnak egymáshoz, köpködni kezdenek.Egyik csoportnak sem volt könnyű dolga közös fellépéssel meggyőzni őket, hogy egy irányba tartsanak. Forrás: Hoffing I.: Mit dem Lama ins Kloster. In.: Frankfurter Allgemeine Zeitung. 2008. május 28.