1 / 35

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana. Dr. Tóth Péter Budapesti Műszaki Főiskola Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ Fővárosi Pedagógiai Intézet. 2007. január 29. A téma fókuszálása 1. A kvalifikált munkaerővel szembeni kompetencia igény*. Kommunikációs képesség

chun
Download Presentation

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana Dr. Tóth Péter Budapesti Műszaki Főiskola Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ Fővárosi Pedagógiai Intézet 2007. január 29.

  2. A téma fókuszálása 1. A kvalifikált munkaerővel szembeni kompetencia igény* Kommunikációs képesség Problémamegoldó képesség Együttműködési képesség Szakmai ismeretek Megbízhatóság Tanulási képesség Tárgyalókészség Önállóság Kezdeményező készség Céltudatosság Reális önértékelés * Forrás: Barta T., 2005

  3. A téma fókuszálása 2. Egyre nő az iskolában megfelelni nem tudók aránya általános értelmi elmaradás specifikus tanulási zavar ISKOLAI KUDARCOK figyelemzavar hátrányos szocio-kulturális helyzet Dr. Gyarmathy Éva nyomán

  4. A téma fókuszálása 3. Az iskolai kudarc az egész életre kihat Önértékelési zavar Továbbtanulásban gát ISKOLAI KUDARCOK Anti-szociális fejlődés veszélye Munkavállalásban gát

  5. A téma fókuszálása 4. Szocio-kulturális hátrány • Feldolgozás: • auditív képességek • vizuális képességek • motoros képességek • feldolgozás sebessége • szekvencialitás • Kognitív képességek: • verbális képességek • absztrakciós képesség • emlékezet • figyelem • Iskolai készségek: • olvasási készség • helyesírási készség • számolási készség

  6. A téma fókuszálása 5. Specifikus tanulási zavarok • Feldolgozás: • auditív képességek • vizuális képességek • motoros képességek • feldolgozás sebessége • szekvencialitás • Kognitív képességek: • verbális képességek • absztrakciós képesség • emlékezet • figyelem • Iskolai készségek: • olvasási készség • helyesírási készség • számolási készség

  7. A téma fókuszálása 6. Figyelemzavar • Feldolgozás: • auditív képességek • vizuális képességek • motoros képességek • feldolgozás sebessége • szekvencialitás • Kognitív képességek: • verbális képességek • absztrakciós képesség • emlékezet • figyelem • Iskolai készségek: • olvasási készség • helyesírási készség • számolási készség

  8. A téma fókuszálása 7. Gyenge értelmi képességek • Feldolgozás: • auditív képességek • vizuális képességek • motoros képességek • feldolgozás sebessége • szekvencialitás • Kognitív képességek: • verbális képességek • absztrakciós képesség • emlékezet • figyelem • Iskolai készségek: • olvasási készség • helyesírási készség • számolási készség

  9. MEGÉRTÉS fogalomalkotás logikai felismerés (fogalomrendszer) összefüggések feltárása A folyamat makrostruktúrája (Gondolkodási fázisok) Lénárd F. 1978 ténymegállapítás módosítás, variálás megoldási javaslat kritika (megerősítés, cáfolat) mellékes mozzanatok említése kételkedés (?) csodálkozás, tetszés (+) bosszankodás (-) a munka feladása () A gondolkodásfejlesztés pszichológiai alapjai A kognitív képességek rendszere (Kelemen L. 1968, Lénárd F. 1982) EMLÉKEZÉS Reproduktív tevékenység GONDOLKODÁS PROBLÉMAMEGOLDÁS • A folyamat mikrostruktúrája • (Gondolkodási műveletek) Lénárd F. 1979 • Analízis • Szintézis • Összefüggések megértése • Összehasonlítás • Kiegészítés • Általánosítás • Konkretizálás • Rendezés • Analógia Produktív tevékenység

  10. A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK RENDSZERE a Carroll féle [1993] faktor- és klaszteranalízis alapján (Nagy, J.) G faktor Komplex kognitív képességek Egyszerű kognitív képességek Kognitív komponensek

  11. A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK RENDSZERE a Carroll féle [1993] faktoranalízis alapján A gondolkodás során a meglévő tudásból módosult, vagy pedig új tudás jön létre. Műveleti képességek • Rendszerezési képesség • Kombinatív képesség • Következtetési képesség • Szabályindukciós képesség Problémamegoldó képesség

  12. A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK RENDSZERE a Carroll féle [1993] faktoranalízis alapján az ismeretfeltárás képessége (próbálkozás, de nem a „vak véletlen”) az információ felvételének és kezelésének képessége Abszolúte új  KUTATÁS Relatíve új  OKTATÁS

  13. A gondolkodás Treffinger féle [1990] komplex modellje Komplex stratégiák Problémamegoldás Következtetés és döntéshozás „Műveleti képességek” (a gondolkodás irányultsága) Konvergens gondolkodás Kritikai gondolkodás Divergens gondolkodás Kreatív gondolkodás Előfeltételek Metakogníció = kognitív önszabályozás Meglévő tárgyi tudás Motiváció, elkötelezettség

  14. A tanulás mint információfeldolgozás Konkrét tapasztalatok szerzése Észlelés Alkalmazkodó tanulási stílus Divergens tanulási stílus Tapasztalatgyűjtés Megfigyelés és a tapasztalatok visszatükröződése A fogalmak aktív alkalmazása új szituációban Konvergens tanulási stílus Asszimiláló tanulási stílus Megfigyelés Elvont fogalmak alkotása (általánosítása) Gondolkodás a Kolb féle modell alapján

  15. A tanulás mint információfeldolgozás A fogalmak aktív alkalmazása új szituációban Motoros kéreg Szenzoros kéreg Homlok- lebeny Konkrét tapasztalatok szerzése Elvont fogalmak alkotása (általánosítása) Halánték- lebeny Megfigyelés és a tapasztalatok visszatükröződése Zull alapján

  16. A gondolkodásfejlesztés pedagógiai pszichológiai alapjai Tanulás és problémamegoldás kapcsolata (D. A. Kolb, 1976) K Konvergens tanulási stílus A modell vagy a cél összehasonlítása a valósággal Divergens tanulási stílus D Egy modell vagy cél kiválasztása A probléma meghatározása Al Aktív kísérletezés Konkrét tapasztalatok A probléma megoldása A probléma értelmezése K D Elvont fogalomalkotás (általánosítása) A tapasztalatok visszatükröződése (megfigyelés) As Az alternatív megoldások számbavétele Egy lehetőség kiválasztása Alkalmazkodó tanulási stílus Al A megoldások lehetséges következményeinek számbavétele As Asszimiláló tanulási stílus

  17. A tantárgyi tudás szerepe a problémamegoldásban (Carbonell modell [1986]) A megszerzett tudás szerepe a problémamegoldásban Újonnan megoldandó probléma A. Általános és szakspecifikus tervek hiányában, analogikus leképezés B. Szakpecifikus tervek és sémák ismeretében azok megoldása (szakértői szint) C. Kévés szakterületi tapasztalat esetén tudományterülettől független általános tervek megoldása D. A tapasztalat hiányában heurisztikus módszerek alkalmazása (kezdő szint) C D B Tudományterülettől független, általános tervek A Heurisztikus módszerek Szakspecifikus tervek, sémák Korábban megoldott problémák

  18. A végrehajtandó feladat, ill. probléma megértése A feladat, ill. probléma reprezentációjának létrehozása A megoldási algoritmus felidézése Korábban megoldott releváns feladatok, ill. problémák felidézése Az algoritmus transzferálása, a feladat megoldása A megoldási algoritmusok analizálása (szubrutinokra bontás) Az összefüggések keresése, felismerése Analógiás leképezés Egy új megoldási algoritmus létrehozása (szintézis) Ellenőrzés, értékelés reproduktív folyamat produktív folyamat

  19. Gondolkodásfejlesztési szintek tanári irányítás és korrektúra szerepe • Végrehajtási szint • Probléma feltárási szint • Részfeladatok feltárásának szintje • Önirányítás szintje tanulói irányítás és korrektúra szerepe

  20. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszerei • A tananyagfeldolgozás induktív és deduktív útja (általánosítás, konkretizálás). • A gondolkodásfejlesztő variációs tanítási módszer. [Lénárd, F.] • A gondolkodási műveletek tudatos alkalmazása a tananyagfeldolgozás során. [Lénárd, F.] • Heurisztikus módszerek alkalmazása a problémamegoldás során. [Pólya, Gy.] • Feladatmegoldás algoritmusalkotás által. [Pentelenyi, P.] • A problémafelvető, problémamegoldó oktatás. [Dewey; Bruner; Okoń] • A tananyag logikai struktúrájának feltárása. • A problémamegoldás általános folyamata. [Polya, Gy.]

  21. Az induktív és deduktív tananyag feldolgozási mód összehasonlítása Deduktív módszer Induktív módszer általános érvényű szabályok, törvények egyedi jelenség egyedi jelenség MEGFIGYELÉS MEGFIGYELÉS KÖVETKEZTETÉS KÖVETKEZTETÉS egyedi jelenség általános érvényű szabályok, törvények egyedi jelenség ÚJ TUDÁS ÚJ TUDÁS

  22. G1 Probléma Megoldás G2 G3 Az informatikai problémák általános szerkezete Egy másolási művelet problématere Variációs tanítás

  23. A gondolkodási műveletek I. Analízis II. Szintézis III. Absztrahálás IV. Összehasonlítás V. Összefüggések (relációk) megértése VI. Kiegészítés VII. Általánosítás VIII. Konkretizálás IX. Rendezés X. Analógia Lénárd, F.

  24. Gondolkodási műveletek I. Absztrakció 1. Forráskönyvtár kiválasztása 2. Állomány(ok) kijelölése 5. Beillesztés a vágólapról 4. Célkönyvtár megadása 3. Másolás a vágólapra

  25. 1. Forráskönyvtár kiválasztása 1. Célkönyvtár kiválasztása 2. Állomány(ok) kijelölése 2. Az archívum nevének megadása 3. Másolás a vágólapra 3. Forráskönyvtár aktualizálása 4. Célkönyvtár kiválasztása 4. Állomány(ok) kijelölése 5. Beillesztés a vágólapról 5. A tömörítési paraméterek megadása Gondolkodási műveletek II. Analízis és III. Szintézis A fájlmásolás művelet analizálása A fájltömörítés művelet szintézise

  26. 1. Forráskönyvtár kiválasztása 1. Célkönyvtár kiválasztása 2. Állomány(ok) kijelölése 2. Az archívum nevének megadása 3. Másolás a vágólapra 3. Forráskönyvtár aktualizálása 4. Célkönyvtár kiválasztása 4. Állomány(ok) kijelölése 5. Beillesztés a vágólapról 5. A tömörítési paraméterek megadása Gondolkodási műveletek IV. Összehasonlítás Az állománymásolási és tömörítési műveletek összehasonlítása = = =

  27. Gondolkodási műveletek V. Reláció és VI. Kiegészítés = VII. Analógia ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 1. a forráskönyvtár aktualizálása a szöveg helyére történő pozicionálás

  28. Analógiás tudástranszfer alkalmazása ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 2. állomány kijelölése szöveg kijelölése

  29. Analógiás tudástranszfer alkalmazása ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 3. másolás a vágólapra másolás a vágólapra

  30. Analógiás tudástranszfer alkalmazása ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 4. a célkönyvtár aktualizálása a szöveg új helyének aktualizálása

  31. Analógiás tudástranszfer alkalmazása ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 5. beillesztés a vágólapról beillesztés a vágólapról

  32. 1. Forráskönyvtár kiválasztása 2. Állományok kijelölése 3. Másolás a vágólapra 4. Célkönyvtár kiválasztása 5. Beillesztés a vágólapról Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás Az állománymásolási művelet folyamata

  33. 1. A kurzorpozíció aktualizálása a forrásdokumentumban 1. Forráskönyvtár kiválasztása 2. Karakterek kijelölése 2. Állományok kijelölése 3. Karakterek másolása a vágólapra 3. Másolás a vágólapra 4. Célkönyvtár kiválasztása 4. A kurzorpozíció aktualizálása a céldokumentumban 5. Karakterek beillesztése a vágólapról 5. Beillesztés a vágólapról Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás Az állománymásolási művelet folyamata A karaktermásolási művelet folyamata Általánosítás Konkretizálás

  34. 1. Forráskönyvtár kiválasztása 1. A kurzorpozíció aktualizálása a forrásdokumentumban 2. A munkalap kijelölése 2. Állományok kijelölése 3. A munkalap másolása a vágólapra 3. Másolás a vágólapra 4. A kurzorpozíció aktualizálása a céldokumentumban 4. Célkönyvtár kiválasztása 5. A munkalap beillesztése a vágólapról 5. Beillesztés a vágólapról Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás Az állománymásolási művelet folyamata A munkalap-másolási műveletek folyamata Általánosítás Konkretizálás

  35. 1. A forrásobjektum aktualizálása 2. Alobjektum(ok) kiválasztása 3. Az alobjektumok másolása a vágólapra 4. A célobjektum aktualizálása 5. Az alobjektum(ok) beillesztése a vágólapról Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás Az objektummásolási műveletek folyamata Általánosítás Konkretizálás

More Related