Az id trtnete
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 13

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával PowerPoint PPT Presentation


  • 114 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával. Bevezető. A napóra az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint alakul.

Download Presentation

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

Az id trtnete

mzeumpedaggiai foglalkozs

2. Ismerkeds a naprval


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

Bevezet

A napra az egyik legsibb idmr eszkz, amelynek elve azon a megfigyelsen alapszik, hogy az egyes testek rnyknak hossza s irnya a Nap llsa szerint alakul.

Az id mrsnek krdse egyids a csillagszattal. Minden kori kultrkrben fellelhet a napnak 12, illetve 24 rszre val felosztsa. Az els idmrk az egyenletesnek hitt Nap jrst hasznltk fel arra, hogy a nap kisebb elosztst mrjk.

Fbb tmakrk:

1. A naprk trtnete

2. Az id mrse naprval

3. Felptsk

4. Tpusai

5. A legegyszerbb tpus szerkesztse


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

1. A naprk trtnete

A napra ktsgkvl az els idmr eszkz volt. Az asszr, fnciai, egyiptomi npek krben klnsen nagy jelentsggel brt, hiszen szubtropikus ghajlat hazjukbl nzve az g az v legnagyobb rszben felhtlen volt.

A napra eredete a Kr. e. 5. vezredre vezethet vissza, de bizonytkot a tnyleges hasznlatukra csak a Kr. e. 3. vezredben tallunk.

A legsibb napra az gynevezett gnmon: ez egy fggleges tengely bot, vessz vagy obeliszk, amely az rnykt egy vzszintes felletre veti.

MiletosziThlszt brzol mozaik


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

Az egyiptomi obeliszkek a szakrlis szerepk mellett, mint naprk gnmonja (rnykvetje) mkdhettek.

A karnaki obeliszk

Napra Epheszoszbl

Egyiptomi merkhet napra az i.e. XIV. szzadbl

A keleti kultrk mint knai s az indiai, majd ksbb az iszlm tudsok is magas szinten mveltk a gnomonika tudomnyt.

Omar Khajjm perzsa klt s csillagsz, 1080 tjn napra segtsgvel dolgozta ki az j iszlm naptrat.


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

Mg a kzpkorban is a napra volt a legpontosabb idmr eszkz. Az egyhz az imk idejnek mutatsra hasznlta, elszeretettel dsztettk a templomok tornyait is velk.

Fontos szerepet jtszottak a naprk egszen a 19. szzad kzepig, a mechanikus rk megjelensig. m mg akkor is naprval ellenriztk a pontatlanabb mechanikus rk jrst.

Napra Krakkban

Napra Zsmbkon


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

2. Az id mrse naprval

Az rk egysgesen a kiegyenltett kzpid, znaid szerint jrnak, mg a napra a valsgos helyi idt mutatja. Ezrt ha a znaidt szeretnnk megtudni a napra segtsgvel, akkor a leolvasott id-rtkhez, idszakonknt vltoz szm percet kell hozzadnunk vagy abbl levonnunk.

Ez az idegyenlet, amelyet a csilla-gszati vknyvek nagy pontos-sggal az v minden egyes napjra megadnak tkletesen megfelel az id kiszmtshoz. A naprn mrt idhz hozzadjuk az eljelet figyelembe vve az idegyenlet szerinti percet, akkor megkapjuk a helyi kzpidt.

Forrs: napora.mcse.hu


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

3. Felptsk

rnykvet

Gnmon

Ez egy vzszintes skon ll fggleges plca vagy rd, esetleg oszlop.A gnmon segtsgvel jelljk ki a napra fellltshoz s helyes mkdshez az szak-dli irnyt, vagyis a plca talppontjn,s a szakaszok felezpontjain tmen egyenes meghatrozza az szak-dli meridin vonalat. Ezt nevezzk indiai krnek.

Plosz

Amikor az rnykvet plca irnyaa Fld forgstengelyvel prhuzamos.


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

Szmlap

Az rnykvet ltal vetett rnyk vgigvonul a szmlapon s sorra rinti az rajeleket, ezek segtsgvel olvashatjuk le a naprrl az idt.


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

4. Tpusai

Rgztett naprk

1. Ekvatorilis vagy egyenlti naprk

2. Horizontlis vagy vzszintes naprk

3. Vertiklis vagy fggleges naprk

4. Gmb naprk

5. Homor flgmb vagy szkphosz naprk

Hordozhat naprk

1. Henger naprk

2. Gyrs naprk

3. Doboz naprk

4. Asztali naprk


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

5. A legegyszerbb tpus szerkesztse

Ekvatorilis vagy egyenlti napra

Ennek a naprnak a szerkesztse a legegyszerbb s az sszes napra tpus, vettses eljrssal szerkeszthet belle.


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

  • Els lpsben meghatrozzuk az ekvatorilis napra szmlapjnak tmrjt. A fl tmrvel, vagyis az r sugrral rajtolunk egy krt.

  • A kr kzppontjn halad majd keresztl az rnykvet plca, vagy rd.

  • A krt most 24 egyenl rszre osztjuk, ezek lesznek az egsz rk jelei, gy, hogy a 12 rs jel s a kzpponthoz hzhat egyenes fggleges helyzetbe kerljn.

  • Az rajeleket termszetesen az esti rktl a kora reggeli rkig szksgtelen bejellni, hiszen ekkor amgy sem st a Nap. Ha ezt az rt a mi szlessgi kreinkre hozzuk, vigyzva, hogy a plca irnya prhuzamos maradjon a Fld tengelyvel, egyenlti naprt kapunk. A Fld tengelynek irnyt, a plus horizont feletti magassgt a fldrajzi szlessg szgrtke adja a horizonthoz mrve (). Ez a napra mutatjnak irnya.

  • Az ra szmlapjnak skja a horizonthoz 90- szggel hajlik.


Az id t rt nete m zeumpedag giai foglalkoz s 2 ismerked s a nap r val

Forrs:

Magyar Csillagszati Egyeslet Napra Szakcsoportjnak weboldala


  • Login