Popul ci genetika s evol ci
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 54

Populációgenetika és evolúció PowerPoint PPT Presentation


  • 38 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Populációgenetika és evolúció. összeállította: Perczel Tamás. A populációk genetikai egyensúlya. A populációba egy faj azon egyedei tartoznak, amelyek tényleges szaporodási közösséget alkotnak. A populáció génállománya = a populációban lévő allélok összessége

Download Presentation

Populációgenetika és evolúció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Popul ci genetika s evol ci

Populcigenetika s evolci

sszelltotta: Perczel Tams


A popul ci k genetikai egyens lya

A populcik genetikai egyenslya

  • A populciba egy faj azon egyedei tartoznak, amelyek tnyleges szaporodsi kzssget alkotnak.

  • A populci gnllomnya = a populciban lv alllok sszessge

  • A klnbz alllok klnbz gyakorisggal fordulnak el.

  • Egy populci genetikai rtelemben az alllok s a genotpusok gyakorisgval jellemezhet.


Re lis vagy ide lis popul ci

Relis vagy idelis populci?

RELISIDELIS

lehet kicsi

lehet

a szebbet, ersebbet

van

van

egyedszma

ki vagy bevndorls

prvlaszts

mutci

szelekci

nagy

nincs

vletlenszer

nincs

nincs

Az idelis populci egy modell, mely a valsgot leegyszersti a knnyebben rthetsg kedvrt. (ld.fizika pldk)

Rvid tvon a legtbb populci idelisnak tekinthet!


Popul ci genetika s evol ci

Megn-e az llgdrrel rendelkezk arnya egy generci alatt, ha a dominns alll csak 10%-ban fordul el a szli nemzedkben?

A genotpusok megoszlsa a szli nemzedkben:

gyakorisga a populciban

10/100 = 0,1

90/100 = 0,9

a szlk ltal ltrehozott ivarsejtekben az alllok gyakorisga:

llgdrssgetokoz alll:Asima llatokoz alll:a

gdrs llak (AA,Aa): 12%

sima llak (aa): 81%

Az alllok gyakorisga az F1 utdnemzedk egyedeiben:

A genotpusok megoszlsa az F1 utdnemzedkben:

2x0,81+2x0,092

q(a) =

= 0,9

sima llak (aa): 81%

2x0,01+2x0,092

gdrs llak (AA,Aa): 12%

p(A) =

= 0,1

Az alll gyakorisg s a genotpusok megoszlsa sem vltozott!


Popul ci genetika s evol ci

Idelis populciban nincs evolci, mert az evolci az alllgyakorisgok vltozst jelenti az egymst kvet nemzedkek sorn!

G.H. Hardy

brittmatematikus

W. Weinberg

nmet fizikus

Hardy-Weinberg trvny: Idelis populci esetn az alllok s genotpusok gyakorisga az egymst kvet nemzedkek sorn nem vltozik meg.


Popul ci genetika s evol ci

mutci

gnramls

preferencia

genetikai sodrds

szelekci

A relis populciban van evolci!

hirtelen lecskken egyedszm

lehet ki vagy bevndorls

a szebbet vlasztja prnak

van mutci

van szelekci

Megvltozik a genotpusok arnya is!


Ide lis popul ci hardy weinberg eloszl sa

Idelis populci Hardy-Weinberg eloszlsa

Macskk fekete sznt kialakt alllok:

  • 1 gn 2 alllja = B, b

  • a dominns alll gyakorisga (B) =p

  • a recesszv alll gyakorisga (b) = q

    Az alllok gyakorisga egytt kiadja az 1-et (100%), gy:

    p + q = 1

BB

Bb

bb


Ide lis popul ci hardy weinberg eloszl sa1

Idelis populci Hardy-Weinberg eloszlsa

Az egyedek gyakorisga:

  • ahomozigtadominnsok gyakorisga: p x p = p2

  • a homozigta recesszvek gyakorisga: q x q = q2

  • a heterozigtk gyakorisga: (p x q) + (q x p) = 2pq

    Az egyedek gyakorisgnak az sszege kiadja az 1-et(100%), gy:

    p2+ 2pq +q2= 1

BB

Bb

bb


Ide lis popul ci hardy weinberg eloszl sa2

B

b

BB

Bb

bb

Idelis populci Hardy-Weinberg eloszlsa

B b

B BB Bb

b Bb bb

  • Alllok:

    p+ q = 1

  • Egyedek egyenslyi megoszlsa:

    p2 + 2pq + q2 = 1

BB

Bb

bb


Hardy weinberg eloszl s sz mol sa

Hardy-Weinberg eloszls szmolsa

Egy populci100 macskbl ll

84 fekete, 16 fehr

Milyen a genotpus megoszls?

q2 (bb): 16/100 = 0,16

q (b): 0,16 = 0,4

p (B): 1 0,4 = 0,6

p2=0,36

2pq=0,48

q2=0,16

BB

Bb

bb

Felttelezzk, hogy a populci H-W egyenslyban van!


Hardy weinberg eloszl s

BB

Bb

bb

Hardy-Weinberg eloszls

p2=0,36

2pq=0,48

q2=0,16

kiindulsi minta

BB

Bb

bb

FelttelezettH-W egyensly

2pq=0,64

p2=0,74

p2=0,20

2pq=0,10

q2=0,16

q2=0,16

ksbbi mintavteli adat

ksbbi mintavteli adat

Hogyan rtelmezhetjk a vltozst?

Hogyan rtelmezhetjk a vltozst?


A sarl sejtes v rszeg nys g

A sarlsejtes vrszegnysg

A betegsg okozja a hemoglobingn mutcija

  • az oxign szllt vrfehrje kros szerkezetvltozst a Hsrecessziv alllokozza

  • norml alll = Hb

    A szervezet oxign hinyos llapotba kerlsekor a vrsvrtestek alakvltozson mennek t.

  • kicsapdnak

  • vrrgk keletkeznek

  • relzrds

  • slyos fjdalmak

    Legtbbszr letlis


A sarl sejtes v rszeg nys g afrik ban

A sarlsejtes vrszegnysg Afrikban

  • A heterozigtk meglepen nagy szmban fordulnak el

    • 5 emberbl 1 Kzp-Afrikban HbHs

    • szokatlanul magas a homozigtk arnya is

      • 100 emberbl 1HsHsgenotpus

      • holott szaporodkpes kor eltt meghalnak

Vajon mirt maradt fenn a Hs alll ilyen magas szmban az afrikai populciban?

Felttelezhetnk a heterozigtknl valamilyen szelekcis elny?


A ma l ria

A malria

A kr okozja egy eukarita egysejt (Plasmodium), amiletnek egy rszt a vrsvrtestekben tlti.

1

2

3


A heterozig t k f l nye

A heterozigtk flnye

Kzp-Afrikban, ahol a malria nagyon gyakori:

  • homozigtadominnsokata malria tizedeli: HbHb

  • homozigta recesszveketa vrszegnysg sjtja: HsHs

  • heterozigta hordozkmindketttl mentesek: HbHs

    • a betegsg allljt gy megrzik s tovbbadjk

Felttelezhetjk,

hogy a malritl fertztt vrsvr-testekben az O2szint alacsonyabb, ami sarlv alakulst okozva a sejtet s a benne lv lskdt is elpuszttja.

A sarlsejtes vrszegnysg s a malria gyakorisga


Mekkora az es lye hogy valaki k k szemmel sz lessen eur p ban

Mekkora az eslye, hogy valaki kk szemmel szlessen Eurpban?

Attl fgg melyik orszgban szletik!


Popul ci genetika s evol ci

Mi teht az evolci?

Evolci = fejlds?

Az alllgyakorisg megvltozsa nemzedkrl-nemzedkre?

Tbb annl! Az evolci ltalnos rendez elv a termszet-tudomnyokban.

Az llnyek vltozsainak magyarz elve, mert tudomnyos igny magyarzatot knl arra a krdsre, hogy mirt pont olyanok az llnyek amilyenek.

TheodosiusDobzhansky (1900-1975) genetikus, evolcibiolgus:

"A biolgiban minden csak az evolci fnyben vlik rthetv."


Popul ci genetika s evol ci

A darwini letm

1809-1882

Fldkrli t, 5 v! Fontos slnytani leletek

Tanulmnyai: orvosi (flbehagyta), teolgia, geolgia, tengeri llatok anatmija, entomolgia, botanika

1837: els trzsfa vzlatok1838: Malthus munkjt olvassa

1839-1859: The Origin of SpeciesDnt lks: Alfred Russel Wallace!

Kedvelt idtltsei: lovagls, vadszat, utazs, tlersok olvassa (Humboldt)

1868: Variation of Plants and Animals Under Domestication

Dl-Amerika: indin kultrk

Galapagosz: pintyek, tekns, legunok

1871: The Descent of Man, and Selection in Relation to Sex1872: The Expression of the Emotions in Man and Animals

D-Afrika: geolgiai tanulmnyok

Ausztrlia: ersznyesek s a

kacsacsr emls anatmija

Csaldszeret, 10 gyermek apja

(2 korn meghal, kivl kpessgek, 3 Royal Society tag)


Popul ci genetika s evol ci

A Galapagos-szigeteken 15 darwin pinty faj ltezik, mind egyetlen fajtl, egy ecuadori srmnytl szrmazik

A fajok kzeli rokonok, de csrk mrete s formja nagyon vltozatos


Popul ci genetika s evol ci

Darwin fmve: A fajok eredete (1859)

Az evolci tnyt nem Darwin fedezte fel.(Lyell, Lamarck) Az 1800-as vek elejtl legalbb 20-an megfogalmaztk, hogy az lvilg vltozsai termszetes eredetek, s az egyes fajok ms fajokbl keletkeznek leszrmazs tjn.

Kt f lltsa:

1. rkld vltozsok: A ma l fajok kztti klnbsgek fokozatosan, az vmillik sorn halmozdtak fel.Emiatt a ma l fajok mindegyike visszavezethet egy vagy nhny kezdetleges l formra.

2. A vltozs oka a termszetes szelekci. Amennyiben egy vltozat tllsi s szaporodsi elnykkel jr annak nagyobb eslye van arra, hogy utdaiban ez az rkletes vltozs nagyobb szmban maradjon fenn.


Popul ci genetika s evol ci

Mirl szl a Darwini letm?

Darwin jelentsge abban ll, hogy a korabeli ismeretek s sajt megfigyelsei alapjn egy tudomnyosan vizsglhat (cfolhat, pontosthat, illeszthet) elmletet lltott fel, s azt olyan nagyszm adattal tmasztotta al, hogy az mr els publiklsakor igen meggyz, s nehezen tmadhat volt.

Populci szint vltozsok. Az hogy az l formk vltozsai a populcik sszettelnek megvltozsn keresztl rvnyeslnek jelentsen klnbzik attl a lamarcki elkpzelstl, hogy a vltozsok az egyedek talakulsval trtnnek, akr hirtelen vltozsknt, akr az egyedi let sorn bekvetkez vltozsknt.

Kzs leszrmazs. volt az els aki az sszes l formt egyetlen hatalmas trzsfban egyestette.


Popul ci genetika s evol ci

Darwin gondolatmenete

Minden llny korltlan szaporodsra kpes, ami hatvnyozott utdszmot jelent

500 v

15 milli

48 h

Mivel a szaporodsnak gyakorlati korltai vannak ezrt az llnyeknek mindig csak egy arnylag csekly tredke hozza ltre az utdnemzedkeket: a legalkalmasabbak tllse.

A kevsb sikeres leszrmazsi vonalak ritkn halnak ki mrl holnapra, tbbnyire nemzedkek hossz sorn t fokozatosan szorulnak vissza a trsakhoz kpest viszonylag alacsonyabb szaporodsi tem miatt.


Popul ci genetika s evol ci

Az elmlet legnagyobb korabeli hinyossga

Pngenezis esetn a fenotpus tlaga rkldne,gy az elnys tulajdonsg kihgul.

A mendeli genetika (dominns-recesszv rklsmenet) ismeretnek hinyban Darwin nem tudta megmagyarzni az rkld vltozatok eredett s fennmaradst.


A term szetes szelekci mai szemmel

A termszetes szelekci mai szemmel

Nem minden egyednek azonosak a szaporodsi eslyei

  • A kvetkez nemzedkben a sikeresebben szaporod egyed allljei gyakoribbak lesznek.

  • Genetikai rtermettsg = az a valsznsg, amellyel az adott genotpus megjelenik a kvetkez nemzedkben.

  • Fitnessnek hvjuk, rtke 0-1-ig terjedhet (0 ha az adott genotpus eltnik; 1, ha ugyanannyi, mint a szlgenerciban)

A termszetes szelekci NEM vres kzdelmet takar, hanem a szaporods korltoz tnyezinek egyttest.


Popul ci genetika s evol ci

Az llandsg s vltozatossg genetikai httere

A fajok viszonylagos genetikai llandsgnak eredete:

- A meizis pontosan kettosztja az alllprokat gy a megtermkenytsutn helyrell a fajra jellemz gnkszlet.

- A mitzis sorn az anyasejt genomja pontosan megrzdik az utdsejtekben.

  • A fajok genetikai vltozatossgnak eredete:

  • A pontmutcik s kromoszma mutcik j allleket s j gneket hozhatnak ltre.

  • A rekombinci a meizis sorn megkeveri a szli gneket: tkeresztezds + homolg kromoszmk vletlen sztvlsa= krtya kevers az j jtk eltt

  • Minden unoka egy vletlenszersszelltst rkl 4 nagyszlje gnjeibl.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolcis vltozs termszetes szelekci nlkl.

Ha a populci ltszmt csupn vletlenszeren korltozdik gy, hogy egyetlen fenotpusrasincs szelekc, a genercik sorn akkor is szksgszeren genetikai vltozsok halmozdnak fel az utdokban pusztn a mutci s rekombinci kvetkeztben. Ez a genetikai sodrds.

A termszetes szelekci azonban NEM vletlenszer folyamat, mert bizonyos fenotpusokat mindig elnyben rszest.

Az evolci folyamatban mindssze kt esemny, a mutci s a rekombinci kthet vletlen, statisztikus esemnyekhez.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci egy tuds s energianyersi krfolyamat.

Az let egy olyan vllalkozs, amelynek egyidej clja az energiatke s a tudskincs gyaraptsa, aminek sorn az egyik birtoklsa mindig elmozdtja a msik megszerzstKonrad Lorenz

1. Egy alllvltozat szelekci tjn azrt terjedhet el, mert jobban alkalmazkodott a tbbinl. Ezrt minden evolcis lps azt jelenti, hogy az l rendszer a krnyezetrl tudst (informcit) ptett magba.

2. Az alkalmazkodottsg lehetv teszi az energia nyerst, ami az adott vltozat elterjedsben nyilvnul meg.

3. A sikeres gnsszelltsnak puszta szmbeli flnye miatt arra is megn az eslye, hogy a kvetkez nyertes mdosuls is az leszrmazottaibl kerjn ki.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci egy tuds s energianyersi krfolyamat.

hasznos mutci = tudsnyers


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci egy tuds s energianyersi krfolyamat.

hasznos mutci = tudsnyers

elszaporods = energianyers


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci egy tuds s energianyersi krfolyamat.

hasznos mutci = tudsnyers

elszaporods = energianyers

jabb hasznos mutci = tudsnyers


Popul ci genetika s evol ci

Az intelligens tervezs (ID) tvedsei

Az l rendszerek clszeren sszetett szerkezete nem jhetett ltre olyan vletlen folyamatokkal, mint a mutci s szelekci.

Els tveds: a szelekci nem vletlen

Ha egy dobozba vletlenszeren beledoblod egy szmtgp darabjait, az nmagtl soha nem ll ssze, mg akkor sem, ha rzogatssal energit fektetnk be. Ezrt ha tallsz egy rt, vagy ms clszeren sszetett gpet az utcn, annak clszeren sszehangolt bonyolultsgbl azonnal tudni fogod, hogy azt egy intelligens tervez hozta ltre. Az l rendszerek ugyanilyen clszeren sszetett gpeknek tekinthetk.

Msodik tveds: eltekintenek az evolcis esemnyek trtnetisgtl.

Az energianyers nem rzssal, hanem szaporodssal valsul meg.


Popul ci genetika s evol ci

Az intelligens tervezs tvedsei

Rakjuk ki az EVOLCI szt a kalapban lv betkbl!10 betbl akrmelyiket hzhatom, majd a lert bet visszakerl ismt a helyre. 8 hzsbl mekkora eslyem van a helyes betsorrendre?

A

I

E

L

C

O

V

N

I

C

L

E

V

O

8 egymst kvet vletlenszer hzssal a sz kiraksnak valsznsge: 1/10 x 1/10 x 1/10=(1/10)8 = 0,00000001

Csakhogy az l formk NEM gy keletkeznek! Ha a sz egymst kvet trtneti esemnyek sorn jn ltre, ahol minden egyes vletlen esemny utn szelekcis erk szablyozzk, hogy mely betkombinci maradhat letben s szaporodhat el, egsz ms a helyzet:


Popul ci genetika s evol ci

Az 1. bet hzsa utn csak E marad letkpes. Ennek bekvetkezsi valsznsge 1/10.

Ezutn E elszaporodik s a tbbi bet el odaragad..

A

E

N

I

E

C

L

E

E

V

O

E

gy kerlnek vissza a kalapba!

E

EE

EV


Popul ci genetika s evol ci

Az 1. bet hzsa utn csak E marad letkpes. Ennek bekvetkezsi valsznsge 1/10.

Ezutn E elszaporodik s a tbbi bet el odaragad..

A

E

N

I

E

C

L

E

E

V

O

2. alkalommal csak dupla betket tudok hzni, de a ketts betkbl csak EV letkpes.

Az esemny valsznsge gy 1/10, nem pedig 1/100 mint az kln betk esetn lenne.EV elszaporodik

E

EA

EV

EN

EC

EI

EL

E

E

EE

EO

EV

EV

EV

EV

EV

Majd a kezdeti 10 bet mindegyikhez elrl odaragad s gy kerl a kalapba!

EVO

EVA


Popul ci genetika s evol ci

Az 1. bet hzsa utn csak E marad letkpes. Ennek bekvetkezsi valsznsge 1/10.

Ezutn E elszaporodik s a tbbi bet el odaragad..

A

E

N

I

E

C

L

E

E

V

O

E

EA

EV

EN

EC

EI

EL

E

E

EE

EO

EV

8. alkalommal csak nyolc bets szavakat tudok hzni!

EVOLCIE

EVOLCI

EVOLCII

Az utols hzsnl a helyes sz valsznsge is 1/10, nem pedig (1/10)8

EVOLCIA

EVOLCIC


Popul ci genetika s evol ci

A tuds-energianyersi krfolyamat mellktermke

A fejlettebbformk (mint az E-blkpzd EV) nemcsak azrtboldogulnakjobban, merthatkonyabbancsinljkugyanazt mint E, hanemrszben MST is csinlhatnak.

Ezrt a jobban alkalmazkodott formkmegjelensvelazegyszerbbltformknemfelttlenl halnakki, csupn visszaszorulnak perifrikus kolgiai terletekre, ahol sajt evolcis trtnelmet rhatnak.

Ezrt az EVOLCltrejttvel abban is biztosak lehetnk, hogy ugyanabban az idpontban j esllyel megtalljuk mg az E, az EV, az EVO, az EVOL, az EVOL, az EVOLUC, az EVOLCIltformkat is.

Radsul azokbl az idk sorn j esllyel ltrejhettek az EVA, EBOLA, stb ltformk is.

Ezrt egyetlen idpillanatban rgszeti leletek hjn nehz rekonstrulni a pontos esemnysort.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci NEM vletlen folyamatok eredmnye

A vltozatossg melyre a szelekci hat valban vletlen eredet. (Pldnkban a vletlenl hzott betkombincik, a termszetben a mutcik s az j alllkombincik.)

A szerkezet azonban melyet a szelekci a genercik sokasga sorn kialakt egyltaln NEM vletlenszer, hanem clszeren sszetett.

R.A.Fisher: A termszetes szelekci a csekly valsznsg esemnyek megteremtsnek folyamata.

J.Monod: A mutci szolgltatja a vletlen zajt, melybl a szelekci rendezett zent teremt.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 1. Elkapott mikroevolci

A sgrflk szexulis szelekci miatt igen gyorsan evolvldnak alfajokk. A Viktria tban l Pundamilianyererei (fent) s Pundamiliapundamilia (lent) norml fnyben a sznklnbsgk miatt soha nem keresztezdnek, mg narancs fnyben keresztezhetk. Ilyen alfajok bizonytottan kialakulhatnak 20 v alatt.

narancs fnyben

norml fnyben

A HIV vrus letciklusa.

A vrus a reverz transzkriptz mutns vltozatainak szelekcija rvn 3 ht alatt ellenllv vlik a 3TC citozin analg gygyszerre.

Mikroevolci: a populcikat egymstl klnbzv teszik, de j faj kpzdse mg nem trtnik.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 2.

Elkapott makroevolci, krfajok

Ensatina e. eschscholtzii

Ensatinae. klauberi

Makroevolci: a fajkpzdshez vezet evolcis vltozsok.

Ez a kt faj eltr mintzata miatt mr nem tud prosodni.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 2.

Elkapott makroevolci, krfajok

A termszetben elfordul krfajok azt bizonytjk, hogy fajon belli fokozatos vltozsokkal eljuthatunk a faji elklnls szintjig oly mdon, hogy a kt klnll faj kztti sszes tmeneti forma egy idben van jelen egy nagymret fldrajzi sv mentn.

Hering sirly

(Larusfuscus)

Ezst sirly (Larusargentatus)


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 2. Elkapott makroevolci

Allopoliploid fajkpzds: j faj egyetlen rekonstrulhat lpsben.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 3. Mestersges szelekci

A mestersges szelekci a termszetes szelekci mintjra mkdik, s azt bizonytja, hogy irnytott szelekcival a klalak s viselkeds szinte korltok nlkl megvltoztathat. A nmetjuhsz kutyt papron terveztk.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai 4a. homolg szervek

A homolg szervek egyetlen sszer magyarzata a kzs leszrmazs.

Fggetlen eredet esetn semmi nem indokoln, hogy a csontok alapszerkezete egy madr s egy vakond vgtag esetn megegyezzen, hiszen a mdosult funkcikra ennl clszerbb szerkezet is elkpzelhet.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 4b cskevnyes homolg szervek

A blnk cskevnyes funkcivesztett hts vgtagjnak csontszerkezete homolg a tbbi emlsvel.

Egyes kgyfajoknl szintn megmaradt a hts vgtag maradvnya.

Ezek egyltaln NEM clszer szerkezetek, de a leszrmazs trtnetisgt jl dokumentljk.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai 4c. A homolg szervek folytonossga

A puhatestek trzsben 500 ezer v sorn a hlyagszem mindegyik fokozata kialakult, s fennmaradt valamelyik vonalban.

(E, EV, EVO, EVOL ..)

Az intelligent design hveinek kedvenc pldja, hogy egy olyan sszetett szerkezet mint a szem nem jhet ltre a vletlen vak jtkbl. Abbl nem is..


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 4d.Molekulris homolgia

Nem csupn a genetikai kd univerzlis, hanem a sejt szerkezetnek s alapmkdsnek minden eleme transzkripci, transzlci, fehrjemkdsek, stb. is konzervldott evolcisan.

Minden llny fehrji az aminosavak L optikai izomerjeibl plnek fel, pedig a D forma is ugyanolyan tulajdonsg.

A molekulris trzsfk jl egyeznek a morfolgiai trzsfkkal.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 5.A fosszilik folytonossga

A csontmaradvnyok alapjn szmos faj vagy nagyobb rendszertani kategria kialakulsa pontosan igazolt.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 6., Az embrionlis fejlds hasonlsga

A klnbz rendszertani csoportok egyedfejldsi mintzatai egy kzs alapminta vltozatai.Ez mr molekulris szinten is igazolt.

Atavisztikus mutnsok! Embernl: extrn ers szrzet, szm feletti emlbimbk, farok. llatoknl: lbas blna, ngyszrny lgy.


Popul ci genetika s evol ci

Az evolci bizonytkai: 7. l kvletek

  • bojtosszs hal

  • hidasgyk (fejteti szem)

  • ciksz (magvas pfrny)

  • pfrnyfeny (si vills elgazs levl)

  • Mirt maradtak fenn? Mert elzrt terleten ltek, ahol a krnyezeti tnyezk sem vltoztak jelentsen.


Popul ci genetika s evol ci

Kzkelet tvkpzetek az evolcirl:

Na vgre! Ez az, amire mindig is vgytam!

  • Az evolci csupn egy elmlet, vagyis nem igazolt, s csupn egyike az letet magyarzni kpes gondolatoknak.

  • Az evolcielmlet az let vltozsait vletlenszer folyamatokkal magyarzza.

  • Az evolci nem tud elszmolni az nzetlensggel, mivel alapjt az nz gnek adjk,melyeknek termkei is csak nzk lehetnek.

  • Az evolcielmlet jl modellezi ugyan az l rendszerek vltozsait, de magyarzereje a gnek szintjre korltozdik, s az emberi trsadalom mkdse vgkpp kvl esik az illetkessgi terletn.

Az adaptci nem azt jelenti, hogy az llny azt kapja, amire szksge van!


Popul ci genetika s evol ci

Mirt rtelmetlenaz evolci kreci (intelligens tervezs) vita?

Tipikus krecionista vlekeds: Az let egy egyszeri teremtsi aktus folyomnya. Az evolcielmlet csupn az egyik az let vltozsait magyarzni kpes elmletek sorban, s egyltaln nem igazolt.

Az olyan vitk mindig rtelmetlenek, ahol a vitz felek nem ismerik el egyms gondolati alapjait.

A krecionista gondolkodk nem tartjk magukra kteleznek a tudomny alapelveit.

Az evolcikutats egy tudomnyterlet, amely a szigoran tartja magt a tudomny szablyaihoz.

A krecionizmus s az intelligens tervezs a tudomnyos gondolkods talajn trvnyszeren elbukik.


Popul ci genetika s evol ci

De az evolcielmlet nem mond ellent a vallsos vilgnzetnek

risi tveds azt gondolni, hogy a teremts rges rg befejezdtt. Az csodlatos mdon, ma is a legnagyobb intenzitssal zajlik. Az evolci ugyanis nem egy elmlet, egy elkpzels vagy egy gondolatrendszer, hanem sokkal tbb annl: Olyan tnylls, amely eltt minden elmletnek s gondolatrendszernek meg kell hajolnia, ha h akar maradni a valsghoz. Az evolci irnyt szab a gondolkodsunknak, mert a valsg esemnyei csak az evolci fnyben rtelmezhetk.

Pierre Teilhard de Chardin(1881-1955), francia jezsuita szerzetes, filozfus, paleontolgus


Popul ci genetika s evol ci

BioLogosz

Francis Collins ltal alkotott nv annak a teista evolcielmletnek amegnevezsre, mely Istent nem hzagptlnak kezeli (ID), hanem a termszeti trvnyek mkdsnek htterben fedezi fel.

A vletlennek ltsz esemnyek valjban a Gondvisels eszkzei cljnak elrse rdekben.

F.Collins1950-A Human Genom Project vezetje

T.Dobzhansky1900-1975

evolci-biolgus

Freund Tams 1959-agykutat

II. Szent Jnos Pl ppa 1920-2005


Popul ci genetika s evol ci

forrsok: hardyweinbergfogliamodified.ppt

genetika.bio.u-szeged.hu/.../Az evolci alapjai.pptTeremts a tudomnyban (Magyar Katolikus Pspki Konferencia) 2011

Ez a pptDr.Trk Tibor a Szegedi Tudomnyegyetem docensneka Genetika Tanszken ksztett evolcirl kszlt bemutatjnakegyszerstett s tovbbfejlesztett, javtott (mutlt) vltozata.

Vagyis evolvlt termk!


  • Login