Polgár az Európai Demokráciában OTV

1. Polgár az Európai Demokráciában OTV A DIÁKÖNKORMÁNYZAT DEMOKRATIKUS DEFICITJE Állatfarm csapat, 2006. február

2. I. rész A PROBLÉMA BEMUTATÁSA

3. Tapasztalatok I. • iskolánk diákjainak többsége szerint a DÖK nem tudja megfelelően ellátni érdekképviseleti feladatait, nem a diákokat érintő legfontosabb problémákkal foglalkozik • ennek következtében a DÖK tevékenységét nem övezi kellő érdeklődés • ez azonban az iskolai nyilvánosság körében tapasztalhatóan az elismertség rovására megy • ennek következménye, hogy népszerűségét nem megfelelő eszközökkel próbálja kivívni (pl. döntési jog követelése tanárok szakmai kompetenciába tartozó kérdésekkel kapcsolatban)

4. Tapasztalatok II. • gyakran előfordul, hogy az iskolai közügyek iránti érdektelenség miatt több osztály nem képviselteti magát a DÖK-ben, mert senki nem vállalja a feladatot • az érdeklődők szűk köre végzi el a szervezési teendőket • ez tovább növeli a diákok ellenérzését, mivel ez felülről szerveződő, tekintélyelvű szervezet látszatát kelti • mindezek miatt a diákok távolinak érzik a DÖK-öt a mindennapi életüktől • a DÖK nem tud megfelelően hozzájárulni az iskolai nevelés hatékonyságának növeléséhez

5. A törvényi háttér A törvényi háttér I. a szabályozás legfontosabb forrása a Ktv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatási törvény szerint a DÖK feladata a tanulók közösségének érdekképviselete a törvény nem írja elő a DÖK létrehozását, de amennyiben a tanulók elhatározásából létrejön, az iskolavezetésnek kötelessége foglalkozni az ott elfogadott javaslatokkal

6. A törvényi háttér II. • az iskolaigazgatónak az általános együttműködési kötelezettség mellett konkrét ügyekben 30 napos határidőn belül érdemi választ kell adnia a DÖK megkeresésére • a DÖK feladatainak ellátásához ingyenesen használhatja az iskolai helyiségeket • a fenntartónak az iskola költségvetésében külön összeggel kell gondoskodnia a DÖK fenntartásáról

7. II. rész DOKUMENTUMOK, INFORMÁCIÓK

8. Utánajárás • nem csak a saját iskolánkban, hanem annak 500 m-es körzetében lévő három másik iskolában is vizsgáltuk a DÖK működését, intézményi kereteiket • mindegyik iskolában nagyon segítőkészek voltak, és készségesen megválaszolták kérdéseinket

9. Közös hiányosságok • megoldatlan a diákönkormányzat ülésein a napirend elfogadásának módja • nincsen szabályozva az ülések gyakorisága • a szavazások nem titkosak • a diákönkormányzat nem képes hatékonyan fellépni, ha a tantestület nem veszi figyelembe javaslataikat • nem sikerül megtalálni azokat az ügyeket, amelyek valóban foglalkoztatják az iskolai diák-közvéleményt • létszámhiánnyal, érdektelenséggel, apátiával küzdenek

10. A demokratikus szabályok megsértése Beszámoltak olyan esetekről is, hogy a DÖK tisztújításán • a jelöltek a főbb posztokról előre megbeszélt forgatókönyv szerint kölcsönösen visszaléptek • csak egy jelöltre lehetett szavazni, nem volt lehetőség választásra, az elképzelések ütköztetésére • aki a szavazás során nem tartott a többséggel (nemmel szavazott, illetve tartózkodott), azt lehurrogták, kiközösítették A választáson nem személyekre, hanem elsősorban programokra kellene szavazni, amit évfolyamszintű előkészítő munka tehetne lehetővé!

11. További gyakori hiányosságok • a diákönkormányzatnak csak pénzügyi elszámolási kötelezettsége van az iskolavezetés felé • megoldatlan a DÖK intézményesített, független, kompetens felügyelete • nincs vagy nagyon korlátozott az együttműködés az iskola többi érdekvédelmi testületével (pl. szülői vagy tanári munkaközösség)

12. A tapasztalatok összegzése

13. Pozitív tapasztalatok • a 2. számú iskolában arról számoltak be, hogy folyamatos segítséget kaptak a tantestülettől feladataik végrehajtásához • a 3. számú iskolában az egyes területeknek (sport, kultúra stb.) külön felelősei vannak, ami hozzájárul a jobb ellenőrizhetőséghez • a 4. számú iskolában folyamatos a kapcsolattartás az igazgatósággal, különválik a programszervezés és az érdekérvényesítés feladatainak végrehajtása • a 4. számú iskolában a választás előtt kortesbeszédet tartanak a jelöltek, ami lehetővé teszi a különböző elképzelések ütköztetését

14. Tanár úr kérem… • iskolajárásunk során a DÖK munkáját koordináló tanárokat is megkérdeztük, hogy szerintük mi a demokrácia • ezzel kapcsolatban is találkoztunk sajnálatos hiányosságokkal • több helyen egyáltalán nem tudtak válaszolni a kérdésre • az egyik pedagógus szerint a demokrácia legfontosabb eleme, hogy „tényleg a köz érdekét szolgálja”

15. Következmények I. • „Vezető helyett vezérre vágynak a középiskolások”, Népszava 2006. február 11. • ELTE TÁTK szociológiai tanszékének felmérése • 2005 októbere és decembere között összesen 7000 9., ill. 11. évfolyamba járó diák • a demokrácia intézményrendszerének, a demokratikus értékeknek az ismeretét vizsgálták

16. Következmények II. A megkérdezettek • 33%-a elfogadja, hogy a DÖK-ben a tanárok dominanciája érvényesül • 85%-a természetesnek tartja, hogy a tanárok diktálják a házirendet • 40%-a bármilyen büntetést elfogad amennyiben benne van a házirendben • 33%-a elhiszi hogy az iskola megtagadhatja a bizonyítvány kiadását könyvtári tartozás esetén

17. Következmények III. A diákok demokráciáról való tudásának hiányossága az ország közéletében való jártasságukra is kihat: • többségük nincs tisztában azzal, hogy Magyarországra a pártpluralizmus jellemző • 70%-uk szerint az országnak nem törvények kellenek, hanem egy vezér, akiben a nép megbízik • 80% szerint olyan pártra van szükség, amely „nem csak dumál, hanem oda is csap”

18. III. rész MEGOLDÁSI JAVASLATOK

19. Iskolai szint • meg kell határozni a diákönkormányzat feladatát • szabályozni kell pontos hatáskörét, eszközeit • biztosítani kell intézményes ellenőrzését • a sikeres érdekérvényesítés szempontjából egyaránt fontos a kivívott jogokhoz való ragaszkodás és a más szervekkel való együttműködés, a kompromisszumkészség

20. Közös értékek meghatározása • fontos az osztályközösségek értékrendjének kialakítása, a közös érdekek felismerése • a mindenki által elismert értékek meghatározása iskolai szinten, amelyet az intézmény a szülők és diákok felé egyaránt közvetít • ilyenek lehetnek a kiemelkedő teljesítmény, a szorgalom, a felelősségvállalás, a civil aktivitás • az egyéni teljesítmény elismerésén alapuló értékrendet az osztályközösség íratlan normáinak, a házirendnek és a jogszabályoknak egyaránt tükrözniük kell • lényeges volna az osztályszintről való továbblépés, az évfolyam szinten történő egyeztetés, ez a közös érdekek artikulálásának feltétele

21. Állampolgári ismeretek oktatása • fontos lenne megismertetni a diákokkal a demokrácia intézményrendszerét és működését • nálunk az állampolgári ismeretek tanítása történelemoktatás része, valamint választható tantárgy • ezeknek a működési mechanizmusoknak nemcsak a tanórán elméletben, hanem az iskolai élet gyakorlatában is meg kellene jelenniük • közélet ≠ politika! • 18 évesen a magyar állampolgárok választókká válnak, nincs sok idő a demokrácia megtanulására

22. IV. rész AKCIÓTERV

23. Több szinten megjelenő probléma… • a probléma megismerése során rádöbbentünk, hogy ez a kérdéskör nem csupán a mi generációnkban és iskolánkban vetődik fel, hanem a társadalom széles rétegeit érintő probléma • itt mutatkozik meg a demokráciával kapcsolatos tudás és demokratikus értékek ismeretének a hiánya • nyilvánvaló, hogy ezt a komplex problémát több szinten is kezelni kell, mi igyekeztünk azokra a területekre koncentrálni, amelyekre mi magunk is hatással lehetünk

24. … többszintű megoldás • Osztályszint: • aktív részvétel a DÖK-kel kapcsolatos szabályozások megreformálásában • figyelemfelkeltő kampány folytatása • Iskolai szint: • a házirend felülvizsgálatának kezdeményezése • az állampolgári ismeretek mint kötelező, önálló tantárgy bevezetése • Városi / országos szint: • önkormányzati / országgyűlési képviselőnk megkeresése az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatban

25. Küszöbön álló reformok I. • iskolánk DÖK-jében jelenleg is napirenden van a még a rendszerváltás előtt elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) reformja • már jeleztük az illetékeseknek, hogy részt kívánunk venni az iskolai közéleti fórumok, az eszmecsere és az érdekegyeztetés intézményeinek megreformálásában • konkrét elképzeléseinket a vita márciusi időpontjáig a többi résztvevő javaslatainak megismerése után alakítjuk ki

26. Küszöbön álló reformok II. • szükségesnek tartjuk iskolánk pedagógiai programjának felülvizsgálatát • a célok között sajnálatosan nem szerepel, hogy a végzős diákok megismerkedjenek a demokrácia intézményeivel és értékrendjével (ennek következményeire a szociológiai felmérés kapcsán már utaltunk) • a program értékként tünteti fel „a társadalmi normákhoz igazodó magaviseletet”, nem jelöli meg pontosan, hogy milyen normákról van szó • a tantestület által megfogalmazott értékek között nem szerepel az egyéni felelősségvállalás és a versenyszellem fontossága, amelyek a tudatos döntéshozás képességének feltételei

27. Köszönjük szíves figyelmüket! Az Állatfarm csoport