Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban • 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban • 22. A választójog és a cenzusok • 23. A választási rendszerek • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

2. 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban

3. 1. A szabad mandátum története Anglia (18. sz.):

4. 2. A szabad mandátum tartalma és garanciái A szabad mandátum ellentéte:

5. 3. A kötött mandátum

6. 4. A szabad mandátum és a politikai pártok összefüggése

7. 5. Kivételek a népképviseleti elv alól (különleges képviselet) Amikor a TH (vagy annak egy része) bevallottan nem az egész népet képviseli, pl.:

8. 6. Az egyenlő mandátum elve • Minden képviselőnek azonos jogai és kötelezettségei vannak (munkamegosztás lehetséges) • Alapja: a választójog egyenlősége (a választás és a választhatóság szempontjából is)

9. 22. A választójog és a cenzusok

10. 1. A modern választójog két alapvető elve: Történetileg hosszú út vezetett idáig:

11. 2. Cenzusok (1) Cenzus = feltétel a szavazási joghoz (aktív választójog) ill. a választhatósághoz (passzív választójog) A) Vagyoni cenzus: • Bizonyos vagyon megléte • Meghatározott éves jövedelem • Befizetett éves adó • („Aki a közterhekből többet visel, legyen több beleszólása.”)

12. 2. Cenzusok (2) B) Életkori cenzus: • A 19. században sok helyen a 21. életév volt az aktív választójog határa (a passzívé általában magasabb volt) C) Műveltségi cenzus: • Írni-olvasni tudás, 6 elemi elvégzése D) Nemi cenzus: • Nők nem szavazhatnak • Finnország 1906-ban tett kivételt

13. 2. Cenzusok (3) E) Helybenlakási cenzus: • Meghatározott ideig az adott választókörzetben kell lakni • Így kizárhatók az idegenek, s akik csak ideig-óráig vannak ott F) Érdemtelenség, alkalmatlanság: • Anglia (1673): katolikusok nem viselhetnek közhivatalt (ellentétes a nemzeti érdekkel, hogy ők kötelezőn lojálisak a pápához) • Szovjetunió: érdemtelen, aki nem a saját munkájából él • Bűnözők, csődbe jutottak G) Születési, származási cenzusok: • Főrendi házba csak főnemesi családtag • USA: színesbőrűek, náci Németország: zsidók kizárása

14. 3. Aktív – passzív választójog • Aktív: szavazhat • Passzív: választható • A kettőre sokáig eltérő feltételeket alkalmaztak (a passzív választójognak szigorúbbak a kritériumai) • A 20. sz. első felében többnyire eltűnt a különbség

15. 4. A választójog szabadsága – a titkos szavazás elve • Sem külső, sem belső kényszer nem érvényesülhet • Csak a belső szabad elhatározás • Sokáig nyílt szavazás volt, a 19-20. század fordulóján változik: • A szavazat anonim (a választó nem köteles elmondani, hogy kire szavazott) • Cél: valóban (belsőleg) szabad döntés legyen

16. 5. A választójog kötelező gyakorlása • Kivételesen nemcsak állampolgári jog, de kötelesség is • Pl. Belgium (1893), később Dánia, Luxemburg, stb. • Mindenki felelős a közügyek alakításáért

17. 6. A szavazás közvetlenségének elve • Olyan személyekre szavaznak a választók, akik közvetlenül a népképviseleti TH-ba jutnak • Cél: a hatalom ne távolodjon el a választóktól (ráhatási lehetőségük ne legyen fikció) • Kivételek (pl.: USA: az elnököt elektorok választják)

18. 23. A választási rendszerek Választási rendszer: az a rend, amelynek alapján a választáson leadott szavazatokat képviselői helyekre váltják

19. 1. Többségi rendszerek (1) A választók egyéni jelöltekre szavaznak, s a legtöbb szavazatot kapott jelölt (jelöltek) nyer(nek) mandátumot Más szempontú felosztás:

20. 1. Többségi rendszerek (2)

21. 1. Többségi rendszerek (3) Az érvénytelen ill. üres szavazatok problémája: Elv: az érvényes szavazatokat kell figyelembe venni. Érvényes szavazat: általánosságban: amiből a választói akarat világosan látszik (részletszabályok) Üresen bedobott szavazat – két lehetőség:

22. 1. Többségi rendszerek (4) A választókerületekkel való manipuláció lehetőségei: Aktív választókerület-geometria: • A körzethatárokat úgy alakítják át, hogy lehetőleg kormánypárti többség adódjon (pl. hagyományosan ellenzéki többségű körzetekhez olyan területet csatolnak, amely hagyományosan kormánypárti) Passzív választókerület-geometria: • Annak ellenére nem alakítják át, hogy alaptalan eltérés van: • Pl. a betelepülés-elvándorlás révén jelentősen eltér a körzetek lakosságszáma • Sérül a választójog egyenlősége • Ha a nagy létszámú körzet hagyományosan az egyik párt jelentős fölényét hozza, akkor ő valójában hátrányt szenved (ha lakosságarányos lenne a földrajzi beosztás, több képviselője is bejuthatna onnan)

23. 2. A többségi rendszerek előnyei, hátrányai (1)

24. 2. A többségi rendszerek előnyei, hátrányai (2) Pl. Anglia, 2005: Arányosnak csak a konzervatívok eredménye mondható. Miért? – Az egyéni körzetekben vesztes képviselőkre leadott szavazatok elvesznek! (Valaki nyer 40%-kal, de a maradék 60% „eltűnt”.)

25. 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (1) • Országos szinten először Dániában, 1855-ben • A 20. században Európa más országaiban is elterjedt Nem egyéni jelöltekre szavaznak a választók, hanem egyes jelölő szervezetek (pártok) területi (pl. országos, megyei, stb.) jelöltlistáira . Ideális célkitűzés: • A gyakorlatban nem lesz ilyen, mert: • szavazatok nem pont 60-30-10% arányban oszlanak meg • a mandátumok pedig oszthatatlanok

26. 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (2) Kötött listás: a szavazó nem módosíthat a listán Szabad listás: módosíthatja a listát • Kihúz jelölteket (vagy üresen hagyja a rubrikát) • Valakinek több szavazatot ad (kumuláció) Panasírozás: a szavazó több lista között osztja meg szavazatát (panacher = színesíteni, vegyíteni) • Pl. Svájc: parlamenti vál.; Németo.: egyes helyi önk. Lényegében a szabad lista egy pótmegoldás arra, hogy a jelölt személyiségét a választó értékelhesse (de ilyenkor is inkább a jelölő szervezet dominál).

27. 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (3) Bejutási küszöb: • Csak azon pártok listás jelöltjei jutnak be a parlamentbe, amelyek az országosan leadott szavazatok minimális %-át megszerezték • Pl. 3%, 5%, 10% • Cél: megakadályozni a pártrendszer szétaprózódását

28. 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (4) Mandátumkiosztás Pl. d’Hondt módszer (Victor d’Hondt, 1841-1901) Pl. 3 párt és 7 kiosztható mandátum esetén:

29. 4. Az arányos rendszerek előnyei, hátrányai

30. 5. Vegyes választási rendszerek Cél: a többségi és az arányos rendszerek előnyeinek egyesítése, hátrányainak kiküszöbölése: Pl.: a képviselők egy részét egyéni kerületekben választják többségi alapon, másik részét területi listán arányos rendszerben, • + kompenzációs lista az „elvesző” szavazatok összegyűjtésére és mandátumra váltására Pl.: egyéni kerületből nem egy, hanem több képviselőt választanak úgy, hogy ha a győztes jelöltre több szavazatot adtak le, mint ami a mandátumszerzéshez szükséges, • akkor a „többlet” átszáll az azonos párt színeiben induló másik jelöltre, s így ő is mandátumot szerezhet