1 / 27

A RENDSZERVÁLTÁS MOSTOHAGYERMEKEI

A RENDSZERVÁLTÁS MOSTOHAGYERMEKEI A szülők munkaerőpiaci kiszorulásának hatása gyermekeik középiskolai továbbtanulására Szirák, 2006 . november 3-4. Kertesi Gábor MTA Közgazdaságtudományi Intézet kertesi@econ.core.hu Kézdi Gábor Közép-Európai Egyetem és MTA Közgazdaságtudományi Intézet

chaka
Download Presentation

A RENDSZERVÁLTÁS MOSTOHAGYERMEKEI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A RENDSZERVÁLTÁS MOSTOHAGYERMEKEI A szülők munkaerőpiaci kiszorulásának hatása gyermekeikközépiskolai továbbtanulására Szirák, 2006. november 3-4. Kertesi Gábor MTA Közgazdaságtudományi Intézet kertesi@econ.core.hu Kézdi Gábor Közép-Európai Egyetem és MTA Közgazdaságtudományi Intézet kezdig@ceu.hu

  2. Vázlat • Motiváció • Emberitőke-felhalmozás az életpálya egészén: a kora gyermekkori hatások fontosabbak? • A tartós szegénység hatása a gyerekek későbbi teljesítményére • Hozzájárulásunk a probléma elemzéséhez • Természetes kísérleti helyzet: átmenet, a foglalkoztatás összeomlása • Sokan süllyedtek tartós munkanélküliségbe; megvizsgáljuk gyermeke-ik évekkel későbbi iskolai teljesítményét • Kérdések: Szülő tartós munkanélkülisége => gyerek teljesitménye? Számít-e a gyerek életkora? • Mérési eljárás • Függő: Életkor-specifikus középiskolaitovábbtanulási esély • Pooled cross-sections, KSH MF, 1997-2004. negyedévek (-nyár) • Identifikációs stratégia • Függvényformák • Eredmények • Erős hatások: 10 év tartós állástalanság kumulatív hatása: -20 % továbbtanulási esély • Lineáris 7 és 15 éves kor között, meredekebb óvodáskorban (3-7)

  3. ET-felhalmozás az életpálya egészén • Fontosabbak-e a kora gyermekkori beruházások / hatások? • Cunha,Heckman,Lochner,Masterov (2005): igen • (1) A korai évek “érzékenyebbek”, kogn.idegtudomány alátámasztja • (2) Az elért készségszint és a folyó ET-befektetés komplementerek: “a készségek készségeket termelnek” • Bizonyítékok: kora gyermekkori beavatkozások, aktív munkaerőpiaci programok • Carneiro, Heckman (2003) gondolatkísérlet: • Rögzítsük a az egész életen át tartó ET-beruházások jelenértékét • Változtassuk a a beruházások időbeli pályáját • Elemezzük a következményeket (megtérülési ráták) • Társadalompolitikai következmények • Minél korábbi életkorban fektess be az oktatásba, minél többet és szakmailag minél kompetensebben! • Pl. Felnőttképzési programok helyett inkább kora gyermekkori készségfejlesztő programok

  4. Egy híres ábra Carneiro és Heckman (2003), Human Capital Policy, függőleges: megtér.ráta Szürkével satirozva a tanulmányunk által lefedett életkor (3-15 évesek a szülő állásvesztésének évében)

  5. A szegénység hatása a gyerek fejlődésére • A gyermekek fejlődésével foglalkozó (child development) irodalom • Hosszabb szegénységi priódusok súlyosabb következményekkel járnak • A korai vagy későbbi életkorbeli szegénység számít-e jobban? Vegyes bizonyítékok. Inkább: kora gyermekkori (pl. Duncan, Brooks-Gunn,Yeung,Smith (1998), Linver, Brooks-Gunn, Kohen (2002)) • Nagy társadalmi változások intergenerációs következményei • Elder (1974): “Children of the Great Depression”, USA, 1929-33 Jahoda-Lazarsfeld-Zeisel (1933): „Marienthal”, Ausztria, 1929-33 Conger-Elder (1994): „Families in Troubled Times”, tönkrement amerikai farmerek, 1970-es évek • Jelentős mértékű kedvezőtlen hatások, de ellensúlyozó faktorok is vannak • Kedvezőtlen hatások • Kevesebb pénz jut készségfejlesztő beruházásokra • Rejtett csatornák (rosszabb egészség, családi stressz, a mentális fejlődést kevéssé elősegítő gyermeknevelési gyakorlat, kevésbé stimuláló tárgyi környezet)  kevesebb készség

  6. A mi kutatásunk • Természetes kísérleti helyzet • Szülők, akik az átmenet éveiben szorultak ki tartósan a munkaerőpiacról • Gyerekek, akik évekkel később középiskolában továbbtanulhattak • Életkori heterogenitás a szülőket ért foglalkoztatási sokk idején • Gyerek születési éve, szülő állásvesztésének éve függetlenül szóródik • Családok közötti és családon belüli (testvérek) heterogenitás • Előnyök • Gyerek életkora széles sávban szóródik: 3-tól 15 éves korig • A heterogenitás két különböző forrása: családok között és belül • Hátrányok • Nem közvetlenül a beruházást vizsgáljuk, hanem az állásvesztést • Nem a munkaerőpiaci, hanem az iskolai következményt vizsgáljuk

  7. Mit mérünk? Cunha, Heckman, Lochner, Masterov (2005) Sit = ft(Sit-1, Iit) S: készségek szintje I: beruházás i: gyerek indexe t: gyerek életkora Sit = ft(Sit-1, Iit) = ft[ft-1(Sit-2, Iit-1),Iit] = … = Ft(Si0,Ii1,Ii2,…,Iit) A beruházás korábbi életkorban hatékonyabb: Sit/Iia > Sit/Ii,a+1

  8. Mit mérünk? pib = Pr(i nem tanul tovább b életkorban) = Pr(Sib + εib < qb) pib/Sib < 0 Regressziónk: pib(gyerekkora = a+1,szülő állásvesztésekor) — pib(gyerek kora = a, …) I Beruházási pálya, állásvesztésnélkül Beruházási pálya állásvesztés mellett 3 4 15 A gyerek életkora

  9. A foglalkoztatás leépülése Magyarországon A szülők generációja:1945 és 1970 között születettek (20-45 évesek,1990)

  10. Iskolázottság szerinti foglalkoztatottság, az anyák generációja

  11. Iskolázottság szerinti foglalkoztatottság, az apák generációja

  12. Adatok • KSH Munkaerő-felvétel (MF) • Havi demográfiai és munkaerőpiaci adatok (jövedelem és vagyon nélkül) • 15-25 000 egyén havonta • Gördülő panel • Állásvesztés évére utaló kérdés 1997.1. negyedév óta • Családi (szülő-gyermek) relációk ismertek • Munkaerőpiaci státus (azon belül: iskolába jár vagy sem) ismert a 15 éves vagy annál idősebb családtagok esetében • Minta • Megfigyelési egység: gyermek, 15 ≤ életkor ≤ 20, szülővel(kel) együtt él, általános iskolát (8 osztályt) befejezte • Egybeolvasztott (pooled) keresztmetszeti minta(első megjelenés:1997-ben vagy utána), halmozódás kiküszöbölve • Nyári hónapok kihagyva (iskolába járás nem világos) • Mindkét szülő állástalan • Az a szülő, aki KÉSŐBB veszítette el az állását, valamikor 1987 és 1994 között szorult ki végleg a munkaerőpiacról • Függőváltozó: nem tanul(t) tovább középiskolában • Nincs befejezett középiskolai végzettsége ÉS • Nem is jár semmilyen középiskolába

  13. Minta Zölddel kiemelve a becslés alapjául szolgáló minta 1-es minta 2-es minta

  14. A szülők állásvesztése, statisztikák 1-es minta 2-es minta

  15. Az idő: személyes és naptári Az állásvesztés ideje:1987-1994 Az interjúk elkészítésének ideje:1997-2004; A gyerekek életkora az interjú idején:15-20 évesek 15-20 éves 2004-ben 1 - 6 éves 1990-ben 15-20 éves 1999-ben 5 -10 éves 1989-ben

  16. Nem tanul tovább (%), életkor az interjú idején Felfelé torzít: az interjú idején idősebb gyereknek több ideje állt rendelkezésre, hogy lemorzsolódjék. Ezt a hatást kontrollálni kell.

  17. Nem tanul tovább (%), az interjú éve szerint Kontrollcsoportoknál: Egyhén csökkenő trend. Kontrollálni kell.

  18. Nem tanul tovább (%), születési év szerint Kontrollcsoportoknál: csökkenő trend (kisebb létszámú kohorszok). Ha ezt kontrollálnánk (kiegyenesítenénk), akkor a kezelt csoportnál látható lenne az emelkedő trend: szülői állásvesztés a gyerek fiatalabb életkorában nagyobb jövőbeli lemorzsolódást jelezne előre.

  19. Becslés: keresztmetszeti adatokon Lineáris valószínűségi modell: yij = α + f(aij) + g(cij) + h(xj) + uij i: gyerek j: család y:nem tanul tovább = 1, továbbtanul =0 a:a gyermek életkora, amikorra már mindkét szülő elveszítette az állását c:a gyerek egyéb jellemzői (neme, életkora az interjú idején) x:családi jellemzők (szülők kora, iskolázottsága, testvérek #, lakóhely) + kontroll: interjú évét képviselő fix-egyedhatásokvagy az állásvesztés évét képviselő fix-egyedhatások „a” is 3 és 15 éves életkor közöttre korlátozva, transzformálva: a=30 Jobboldali változók: zérus átlagúra normalizálva Standard hiba családi szinten klaszterezve f(a) háromféleképpen specifikálva: • „a” lineáris (átlagos) hatása • „a” nem-parametrikushatása (életkor dummyk) • lineáris hatás, törésponttal (spline),meredekebb-e 7 éves kor előtt? g(c) és h(x) többféle módon specifikálva

  20. Identifikáció • A gyerek állásvesztéskori életkorát exogénnek tekintjük Megbízhatóbb, ha kontrolláljuk a családi jellemzőketés • a gyerek életkorát az interjú idején (16. fólia) • az interjú évét(17. fólia) • Az állásvesztés évét(nem mért heterogenitás: a legkevésbé produktív szülőt bocsátották el először) • Családonként egy - célcsoporthoz tartozó –gyerek esetébenazonban e HÁROM változóból csak KETTŐ kontrollálható egyszerre Korinterjúkor= Évinterjúkor– Évszületéskor Korállásvesztéskor = Évállásvesztéskor – Évszületéskor Ezért: Korinterjúkor = Évinterjúkor – Évállásvesztéskor + Korállásvesztéskor 1 2 3

  21. A minta tulajdonságai

  22. Eredmények: „a” lineáris hatása

  23. Családon belüli hatások becslése Minta korlátozvaazon családokra, ahol van két, célcsoporthoz tartozó, 15-20 év közötti gyerek (kettőnél több gyerekes családok kevesen, kihagyva) Lineáris valószínűségi modell: Δyij = α + βΔaij + Δuij i: gyerek j: család Δ: idősebb testvér adata mínusz fiatalabb testvér adata y:„nem tanul tovább” dummy, a gyermek interjúkori életkorával korrigálva a:a gyerek életkora, amikor már mindkét szülő elveszítette az állását • Családi jellemzők, interjú éve,állásvesztés éve kontrollálva • y-t is korrigálni kell. LVM. Nyers y regresszálva az interjúkori életkor-dummykon. Korrigált y = reziduum. Folytonos a (-1,+1) tartományon) • β paramétertorzított lehet, ha a szülők többet költenek az elsőszülőtt (idősebb) gyermekeikre. (A mért β abszolút értékben nagyobb lehet, mint valójában)

  24. Eredmények:Családon belüli hatások Olyan családok, ahol volt két, célcsoporthoz tartozó, 15-20 év közötti gyerek az interjú idején

  25. Eredmények: „a”nem parametrikus hatása Valamennyi kontroll + interjú éve dummyk vagyállásvesztés éve dummyk Kumulatív hatások!

  26. Eredmények: „a” lineáris hatása,törésponttal a 7. életévnél

  27. Konklúzió • A tartósszegénység sokat ront a továbbtanulási esélyeken • Sokat számít, hogy a gyermekek milyen életkorúak,amikor a családok tartós szegénységbe süllyednek • Ha a gyermek egy évvel fiatalabb korában következik ez be (ha ekkor szorul ki mindkét szülő a munkaerőpiacról), az1,5-2,2 %-kal rontja a a gyermek későbbi továbbtanulási esélyeit. • Kumulatív hatás (nem parametrikus becslés): Továbbtanulási esély (3 éves kori elszegényedés esetén) = 65 %Továbbtanulási esély (15 éves kori elszegényedés esetén) = 85 % • Az összefüggés lineáris 7 és 15 éves kor között, 3-7 éves korban is lineáris, de meredekebb • Nem bizonyíthatóaz „érzékenység“ vagy “erős komplementaritás” a 7 és 15 éves kor között bekövetkezett beruházásokban. • Az iskoláskor előtti évek különleges fontossága azonban igazolható. Évi 3,5 versus 2 %-kal számolva: 3-7 éves kor között: -14 %, 7-14 éves kor között: -14 %. A kora gyermekkor 4 elvesztegetett éve 7 elveszte- getett iskoláskori évvel ér fel. • A kora gyermekkori beavatkozások sokat segíthetnének a szegénységbe süllyedt családok gyermekein.

More Related